Így figyelmeztet a tested, hogy tartós stresszben élsz

A stressz része az életünknek: egy bizonyos szintig még segíthet is, hogy jobban teljesítsünk egy vizsgán vagy határidő előtt. Ám, ha a feszültség nem múlik, hanem állandóan jelen van, idővel testi tünetekben törhet felszínre. Ezek a jelek sokszor aprók, máskor már komolyabb panaszok formájában jelentkeznek.

A stressz láthatatlan hatása

A szervezet stresszhelyzetben kortizolt és adrenalint termel. Ezek az úgynevezett „stresszhormonok” rövid távon a túlélésünket segítik – gyorsabb szívverés, élesebb figyelem, feszült izmok. Hosszú távon viszont kimerítik a testet.

A tartós stressz nemcsak lelki, hanem testi problémákat is okozhat. A szervezet ugyanis folyamatos készenléti állapotban van, ami gyulladásokhoz, hormonális egyensúlyvesztéshez és az immunrendszer gyengüléséhez vezethet.

Milyen tünetekben jelentkezhet?

• Fejfájás, migrén – a feszültség gyakran izomgörcsöket okoz a nyakban és a vállban, ami visszatérő fejfájást idézhet elő.
• Emésztési panaszok – puffadás, hasmenés vagy székrekedés, gyomorgörcsök. A stressz közvetlenül befolyásolja a bélműködést.
• Alvászavarok – nehezebb elalvás, éjszakai felriadás vagy felületes alvás.
• Szapora szívverés, vérnyomás-ingadozás – a tartós feszültség növeli a szív- és érrendszeri problémák kockázatát.
• Bőrproblémák – az akne, ekcéma vagy pikkelysömör fellángolása is összefügghet a stresszel.
• Kimerültség, immunrendszeri gyengeség – gyakori megfázások, lassabb regeneráció.

„A stressz nem pusztán egy pszichés állapot, hanem a teljes testünkre ható folyamat” – magyarázza Dr. Pintér Katalin, pszichológus. „Aki huzamosabb ideig nagy nyomás alatt él, annál előbb-utóbb megjelennek a testi tünetek. A legnagyobb veszély abban rejlik, hogy sokan figyelmen kívül hagyják ezeket a jeleket és csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már komolyabb betegség alakul ki.”

Mit tehetünk ellene?

• Mozgás: a rendszeres testmozgás bizonyítottan csökkenti a stresszhormonok szintjét.
• Relaxáció: légzőgyakorlatok, meditáció, jóga segíthetnek.
• Alvás: fontos a pihentető, rendszeres alvás.
• Időmenedzsment: érdemes megtanulni nemet mondani és reális elvárásokat támasztani önmagunkkal szemben.
• Szakember segítsége: ha a panaszok tartósan fennállnak, pszichológus vagy orvos támogatása szükséges lehet.

A stressz jelei nem gyengeséget mutatnak, hanem figyelmeztetnek: ideje lassítani és törődni magunkkal. Ha meghalljuk a testünk üzenetét, sokszor megelőzhetjük a komolyabb betegségeket.