Jó vagy rossz stressz: miből tudjuk, ha átbillen a rossz oldalra?

A stressz szó hallatán legtöbbször feszültségre, szorongásra, kimerültségre gondolunk. Pedig létezik „jó stressz” is, amelyet a pszichológiában eustressznek neveznek. A jó stressz segít koncentrálni, motivál, és mozgósítja az erőforrásainkat. Ugyanakkor a tartós, túlzott terhelés distresszhez vezethet, amely testi és lelki problémákat okozhat. A kulcs tehát nem az, hogy elkerüljük a stresszt, hanem hogy megtanuljuk felismerni és kezelni a határokat.

Mi az a jó stressz?

Az eustressz olyan helyzetekben jelenik meg, amikor kihívással találkozunk, de képesek vagyunk megküzdeni vele. Például egy állásinterjú, egy vizsga vagy egy fontos sportverseny előtt érezhetünk izgalmat, ami éberebbé, összeszedettebbé tesz. Ilyenkor a szervezet hormonális reakciója – az adrenalin és a kortizol átmeneti megemelkedése – energiát ad, javítja a koncentrációt, és segít jobb teljesítményt nyújtani.

Mikor válik rosszá a stressz?

A probléma akkor kezdődik, amikor a stressz tartósan fennáll, és a szervezet már nem tud regenerálódni. Ha folyamatosan nyomás alatt élünk – munkahelyi túlterhelés, állandó rohanás, anyagi gondok vagy személyes konfliktusok miatt –, a stressz distressz formájában jelenik meg. Ez nem motivál, hanem kimerít. A tartós kortizolszint-emelkedés gyengíti az immunrendszert, alvászavart, szív- és érrendszeri problémákat, emésztési gondokat és hangulatzavarokat okozhat.

Miből vesszük észre, hogy átléptük a határt?

• Fizikai jelek: fejfájás, fáradékonyság, izomfeszülés, szapora szívverés, alvási nehézségek.
• Érzelmi jelek: ingerlékenység, szorongás, motivációhiány, kedvetlenség.
• Viselkedéses jelek: halogatás, túlzott koffein- vagy alkoholfogyasztás, bezárkózás, kapkodás.

Ha ezek tartósan fennállnak, az intő jel arra, hogy a stressz már nem serkent, hanem rombol.

„Fontos hangsúlyoznunk, hogy a stressz előkészíti a talajt a betegség számára, de nem maga a stressz okozza a betegséget! Nagyon ritka az a helyzet, ami önmagában betegséget okoz. A döntő tényező nem maga a stressz, hanem inkább az, hogy valaki hogyan birkózik meg vele. Betegség rendszerint akkor alakul ki, ha az egyén megküzdési stratégiája hibás, túlzott, vagy nem felel meg a megoldandó problémának. A megküzdést elősegíti a pszichológiai immunrendszerünk erősítése is” – mondta Dr. Sperkáné Krotos Hajnalka, a Szent Lukács Görögkatolikus Korai Fejlesztő és Gyermekrehabilitációs Központ pszichológusa.

Hogyan tartható meg az egészséges egyensúly?

• Önismeret. Figyeljük meg, mi vált ki bennünk pozitív izgalmat, és mi az, ami kimerít.
• Regeneráció. Adjunk időt a szervezetnek a pihenésre – alvás, szabadidő, mozgás nélkül nincs egészséges stresszkezelés.
• Mozgás és légzés. A fizikai aktivitás és a relaxációs technikák (jóga, meditáció, légzőgyakorlatok) bizonyítottan csökkentik a distresszt.
• Támogató kapcsolatok. A barátokkal, családdal való beszélgetés segít feldolgozni a feszültséget.
• Prioritások. Nem minden helyzet igényel maximális energiát – fontos megtanulni nemet mondani.

A stressz tehát nem fekete-fehér: lehet építő és romboló is. A jó stressz motivál, segít fejlődni és új helyzetekhez alkalmazkodni. A rossz stressz viszont hosszú távon testi-lelki betegségekhez vezethet. A különbséget az mutatja meg, hogy képesek vagyunk-e megélni a regenerációt, vagy már állandó feszültségben élünk. A legfontosabb, hogy megtanuljuk felismerni a jeleket és tudatosan tegyünk azért, hogy az egyensúly megmaradjon.

The post Jó vagy rossz stressz: miből tudjuk, ha átbillen a rossz oldalra? first appeared on nlc.