Csak 2026-ot kell túlélni – sosem voltak még ennyire pesszimisták a magyar cégvezérek
Az elmúlt 15 évben még nem voltak ennyire pesszimisták a magyar cégek vezetői a bevételeiket illetően – derült ki a PwC Magyarország vezérigazgatók körében elvégzett felméréséből. Mindössze 31 százalékuk mondta azt, hogy 2026-ban javulhatnak a számaik ezen a soron. A gazdasági környezetet illetően azt várják, hogy folytatódik az elmúlt évek tendenciája. A magyar gazdaság elmúlt kétéves stagnálása miatt a hazai vezérigazgatók optimizusa hanyatlik.
A hazai szabályozói kitettséget jelölték meg a legnagyobb veszélynek a magyar vezérigazgatók. A PwC Magyarország által megkérdezett hazai CEO-k 51 százaléka mondta azt, hogy ettől tartanak a legjobban a működésükkel kapcsolatban. A jogszabályi környezetbe vetett bizalom hiánya is alátámasztja azt az eredményt, miszerint a hazai cégvezérek 15 éve nem látták ilyen borúsan a vállalatuk jövőjét. A felmérésből kiderült, hogy mindössze 31 százalékuk számít rá, hogy bevételei nőni tudnak az idei évben.
Toborzást és elbocsátást nem terveznek, igyekeznek a meglévő emberállománnyal átvészelni ezt az időszakot.
A CEO-k emellett a rossz makrogazdasági adatoktól és az inflációtól is tartanak. Várakozásaik szerint a forint gyengülni fog az év végéig, átlagosan 397 forintos euróra számítanak, 4,6 százalékos éves infláció mellett. A gazdasági növekedés viszont valamicskét beindulhat, a tavalyi stagnálás – a 0,4 százalékos GDP-növekedés – után másfél százalékos bővülést várnak az idei évre.
PWC Magyarország
A PWC már 29 éve kérdezi meg nemzetközi szinten a vezérigazgatók véleményét a globális gazdasági folyamatokról. Érdekes módon a kelet-közép-európai régióban a magyar CEO-k számítanak az egyik legpesszimistábbnak. Régiónkban a lengyel és román cégvezetők tekintenek a legoptimistábban a jövő felé.
Nincs idejük a stratégiára
A PwC felméréséből az is kiderült, hogy a hazai cégek vezérigazgatói főként a rövid távú tervekkel tudnak foglalkozni. Munkaidejük 60 százalékában az egy évnél rövidebb távú ügyek vannak az asztalukon, és csak minimális időt tudnak a hosszú távú stratégiára fordítani. Ez azért jelent problémát, mert így nem kap elég hangsúlyt az olyan innovációk bevezetése, melyek több mint ötéves távon meghatároznák a vállalatok életképességét.
Elég gyorsan alakítom át a vállalkozásomat, hogy lépést tarthassak a technológia változásaival, különösen a mesterséges intelligenciával?
– ez az egyik kérdés, ami a leginkább foglalkoztatja a vezérigazgatókat a PWC felmérése szerint. Annak ellenére, hogy a CEO-k tisztában vannak az MI fontosságával, annak gyakorlati hasznát még nem látják.
Az innovációt az is fékezi, hogy a vezetők túlságosan óvatosak. Tartanak a kiszámíthatatlan szabályozástól, a romló gazdasági adatoktól, az inflációtól, a geopolitikai kockázatoktól és a kiberbiztonságtól, így visszatartják a fejlesztésekre szánt forrásokat.
A nemzetközi helyzetet jobbnak látják
Annak ellenére, hogy a hazai kilátásokkal kapcsolatban pesszimisták a vezérigazgatók, a globális gazdasági várakozásaik javulnak. A felmérés szerint úgy ítélik meg, hogy gyorsabban bővülhet a világ GDP-je az idei évben, nagyjából 3 százalékos növekedést várnak.
Utóbbi párhuzamba hozható azzal, hogy a magyar cégvezérek elsősorban azoktól a külső kockázatoktól tartanak, melyek az országhatáron belül vannak. A nemzetközi kihívásoktól, például a geopolitikai eseményektől ennél jóval kisebb arányban félnek.
Arról, hogy az elmúlt éveket nagy mértékben meghatározó orosz-ukrán háború mikor érhet véget, azt mondták, 2026-ban a harcok lezárására számítanak.
Az euró magyarországi bevezetése ezzel szemben még várathat magára, a felmérés alapján 2033-ra várják, hogy megvalósulhatnak a devizaváltás feltételei.
Csak 2026-ot kell túlélni
A kutatás arra is rávilágított, hogy hosszabb távon bizakodóbbak a magyar cégvezérek, hároméves távon jóval optimistábban tekintenek a jövőbe. Majdnem a megkérdezettek fele számít árbevétel-növekedésre hároméves horizonton. A foglalkoztatottság tekintetében is jobb éveket várnak, idén még a meglévő emberállomány megtartása a cél, de 2029-ig 45 százalékuk számol jelentősebb toborzással.
Az elmúlt évek statisztikái azt mutatják, hogy 2023 óta a cégvezetők kevésbé érzik veszélyben a cégüket. A félelmek tárgya változott leginkább, az infláció helyett már főleg a szabályozói környezet változása nyugtalanítja őket, de összességében a nyugtalanság folyamatosan csökken az elmúlt években.
A felmérésből kitűnik, hogy a CEO-k többsége életképesnek tartja a cégét, még akkor is, ha a bevételek elmaradnak. 61 százalékuk mondta azt, hogy tízéves időtávban a vállalatuk fenn tud maradni, ha semmit nem változtatnak a jelenlegi működésükön. A történelmi statisztikák azonban nem támasztják alá a vezérek várakozását.
A PwC Magyarország vezérigazgatója, Radványi László a felmérést bemutató sajtótájékoztatón kiemelte, hogy
a Nasdaq indexet alapító több száz cégből mára mindössze 60 maradt meg. Szerinte a lemorzsolódás a vállalatok között jelentős, így fontos lenne, hogy a vezérigazgatók ne legyintsenek a hosszú távú stratégiák kidolgozására.
Az nyer, aki nem fél változtatni
A PwC Magyarország felmérése alapján a vezérigazgatók felismerték, hogy szükségük van a hagyományos iparági határok átlépésére, ha előrébb akarnak jutni. Hazánkban a CEO-k 35 százaléka szállt versenybe új szektorokban az elmúlt öt évben, nemzetközi szinten ez az arány 42 százalék. Ezt a hajlandóságot leginkább a recessziós félelmek fogják vissza, ami különösen érezhető a magyar piacon. Az is látszik, hogy a következő három évben a hazai vállalatok mindössze harmada tervez jelentősebb, ágazaton kívüli felvásárlást.
A versenyképesség megőrzéséhez több út is lehetséges, ezek egyike a más ágazatokba való átlépés
– magyarázta Mezei Szabolcs, a PWC Magyarország partnere. Ennek szándéka szerinte egyértelműen látszik világszerte és Magyarországon is, mértékét azonban itthon vélhetően jelentősen befolyásolta a növekedési kilátásokkal kapcsolatos óvatosság. A technológiai szektor vonzereje viszont Magyarországon kevésbé tapasztalható.
Fokozódik a bizalmatlanság
A bizalommal kapcsolatos aggályok Magyarországon és világszerte egyaránt erősödtek. A hazai CEO-k 81 százaléka szerint vállalatuknál az elmúlt évben legalább mérsékelt mértékben megjelentek az olyan területekhez kötődő bizalmi kihívások, mint az MI-biztonság, az adatvédelem, a transzparencia vagy a klímaváltozás hatásai.
Eközben a klímakockázatok rendszerszintű integrációja még mindig alacsony szinten áll, csupán minden harmadik magyar vállalat rendelkezik megfelelő folyamattal a fenntarthatósági szempontok beépítésére. A PwC elemzése szerint a vállalatok nagy része ma inkább az energiaigényekre, az ellenállóképesség növelésére és a változó ügyféligényekre koncentrál, a trend azonban egyértelmű: a fenntarthatósági jelentéstétel és a kapcsolódó elvárások erősödnek.
