Gyenge kezdés után erős ellenszél – tovább romlanak a gazdasági kilátások
Egyre erősebb ellenszélben a várt felívelés – ez a beszédes címe az Erste makrogazdasági elemzői, Nyeste Orsolya és Nagy János által szerdán bemutatott gazdasági prognózisnak. A szakértők szerint idén „nagyon visszafogott javulás várható jelen állás szerint” a magyar gazdaságban. Nagy János hangsúlyozta a „jelen állás” fontosságát, hiszen márciusban még sokkal kedvezőbbek voltak az előrejelzéseik. Arra a kérdésre, hogy idén eddig hányszor módosították lefelé a prognózisukat, azt felelte: „szerencsére csak kétszer, de azok nagy lépések voltak”.
Az Erste az év elején még 2 százalékos növekedést várt, „ami akkor elég pesszimistának számított”, ezt a Trump által kezdett vámháború miatt levitték 1,7-re, majd kijött az első negyedéves GDP-adat, akkor korrigáltak 0,8-ra – idézte fel Nyeste Orsolya. Ez még így is optimista előrejelzés, „a 0,8 százalék a legtöbb, mi adható” – mondta Nagy. A bizalmi mutatók továbbra is negatív tartományban vannak – egy februári felívelés után márciusban lefelé indult, ráadásul azóta tovább romlik –, és részben az európai uniós források hiányában a beruházások visszaesése is folytatódik.
Hogy ez összejöjjön, a második félévben „érdemi bővülés szükséges”, például az, hogy a CATL, a BMW, a BYD beruházásai termőre forduljanak, és növeljék az exportot. Ha ez bekövetkezik, akkor jövőre ugrásszerűen, 3 százalékra nőhet a magyar gazdaság teljesítménye. Azonban kockázatot jelent, hogy ezt már korábban is várták, és csúszott ez a hatása. További aggályokat jelenthet, hogy a magyar akkugyártásban, ágazati hírek szerint technológiai okokból is, folytatódik a visszaesés – magyarán más technológiájú akkumulátorokat gyártanak a magyar akkugyárak, mint amire most az eautó-gyártás vezető cégeinek szükségük van.
Az elemzők szerint aggodalomra adhat okot az is, hogy mostanra a munkaerőpiacon is látszanak a válság első jelei. A cégek sokáig kivártak, a gyengébb gazdasági folyamatok ellenére is megtartották a munkavállalókat arra készülve, hogy ha beindul a gazdasági, ne akkor kelljen versenyezni az álláshelyek feltöltéséért. Mostanra viszont, ha csak enyhén is, de növekedni kezdett a munkanélküliség, csökkent a foglalkoztatottak száma és – főleg a versenyszférában – egyre kevesebb az üres álláshely.
A béremelkedések üteme is lassul, ami „egybevág azzal, hogy már nincs olyan nagy foglalkoztatási kedv” a munkaadóknál. Nagy János szerint csak idő kérdése, hogy újrakezdődjenek a 2026-os bértárgyalások. Tavaly novemberben a kormány, a munkaadók és munkavállalók egy 3 évre szóló minimálbér-emelési programban állapodtak meg, ennek értelmében jövő január 1-jétől 13 százalékkal bruttó 328 600 forintra kell emelkednie a minimálbérnek. A munkaadók már május közepén jelezték, hogy ilyen számokkal nem tartható a vállalt 13 százalékos béremelés, Nagy Márton mondott róla, ezt is meg azt is.
Az Erste szerint a rövid távú inflációs kockázatokat csökkentheti, ha megtörténik, amit „egyre több helyről hallani”, hogy a kormány várhatóan nem törli el az árrrésstopot. Ezzel együtt az elemzők azt várják, hogy nemcsak idén, de még 2026-ban is a 3 százalékos jegybanki cél fölött nőnek a fogyasztói árak. Erre az évre 4,7 százalékos, míg jövőre 4,1 százalékos inflációt vár az Erste, de „felfelé mutató kockázatokat” látnak. Azt is hozzátették, hogy „az adminisztratív árkorlátozások önmagukban nem bizonyultak csodaszernek”, ráadásul ezeknek az intézkedéseknek a későbbi, „vélhetően jövő évi kivezetése időzített árnyomást pakol a rendszerbe”.
Az Erste elemzői szerint év közben az euró árfolyama nagyjából stabilan 400-405 forint között stabilizálódhat, de év végéig 415 forintra drágulhat az euró, majd jövő év végén 420 forint környékén lehet az árfolyama. Nagy kérdés az is, hogy a kormány tudja-e tartani a költségvetési célokat, így a kamatfizetések nélküli, úgynevezett elsődleges egyenleget GDP-arányosan nulla környéki szinten tudja-e tartani – pláne, hogy választási év jön.
Az Erste szerint idén 4,5, míg jövőre 4,4 százalékos lehet a GDP-arányos deficit, a szintén GDP-arányos államadósság idén emelkedhet a tavalyi 73,5 százalékról: az alacsonyabb növekedés miatt is 74,2 százalék lehet ez év végén, 73,8 százalék 2026 végén – ha ez bekövetkezik, az államadósság a 2022 végi szintre tér vissza (de úgy, hogy tavaly és tavalyelőtt ennél kedvezőbb volt a mutató).
