Repülőrajtnak sovány: a második negyedévben 0,2 százalékkal nőtt, de a félév egészében 0,1 százalékkal visszaesett a gazdaság

A magyar gazdaság a második negyedévben 0,4 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, míg a tavalyi második negyedévhez képest a nyers adatok szerint 0,1 százalékos, a kiigazított adatok szerint 0,2 százalékos volt a növekedése – közölte szerda reggel a KSH. Az első félév egésze így is visszaesést hozott, 0,1 százalékkal csökkent a gazdaság a tavalyi első félévvel összevetve a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint.A nyers adatok stagnálást mutattak a tavalyi első félévhez képest.

A statisztikai hivatalnak ez az úgynevezett első GDP-becslése, ami csupán néhány soros, és mindössze annyi részletet tartalmaz: „A bruttó hazai termék növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen az információ, kommunikáció ág teljesítménye járult hozzá. A gazdaság teljesítményét az ipar és a mezőgazdaság fékezte.” A részletesebb információkat tartalmazó úgynevezett második becslést szeptember 2-én teszi közzé a statisztikai hivatal.

Az mindenesetre már látszik, hogy a borzasztó első negyedév után nem sikerült kiugróan nagyot javulnia a gazdasági teljesítménynek – akkor éves alapon 0,4 százalékkal, negyedéves bázison pedig 0,2 százalékkal csökkent a GDP.

A friss adatok ismeretében tehát nemcsak a repülőrajtot buktuk év elején, de minden esély megvan arra, hogy csak egy stagnálással felérő növekedést tudjon összehozni a magyar gazdaság. És ezt már nemcsak az elemzők látják, de maga a Nemzetgazdasági Minisztérium is. Nagy Mártonék eredetileg 3,4 százalékos növekedésben reménykedtek 2025-re, amit mindössze 3 hónap leforgása után jelentősen megvágtak. Március utolsó napjaiban 2,5 százalékra csökkentették az idei prognózisukat. Azt itt mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy elviekben a szokásokkal ellentétben az idei költségvetést nem tavaly nyáron, hanem az amerikai elnökválasztásra való hivatkozással ősszel fogadták el. Vagyis Nagy Márton tárcájának még novemberben sem sikerült legalább megközelítőleg helyesen megtippelni a 2025-ös év várható gazdasági folyamatait.

A 3,4 százalékos növekedésből tehát március végére 2,5 százalék lett – saját jóstehetségünket jelzi, hogy már azt a prognózist is erős fenntartásokkal fogadtuk –, majd mostanra már csak 1 százalék. Nagy Mártonék ugyanis kedden, egy nappal az adat megjelenése előtt – nyilván azt már ismerve – idén már másodjára is faragtak a várakozásaikon. Ez már egyébként sokkal közelebb van az elemzői konszenzushoz, ami szerint jelenleg 0,7 százalékos éves növekedésre van esély 2025-ben, illetve a jegybanki előrejelzéshez is, ami 0,8 százalékos GDP-bővüléssel számol.

Ami a legfontosabb: a legrosszabbat, az újabb technikai recessziót sikerült elkerülni, hiszen a GDP nem csökkent két egymást követő negyedévben. Ehelyett folytatódott a magyar gazdaságban huzamosabb ideje tartó „fűrészfogazás”, ahogy Virovácz Péter, az ING vezető elemzője fogalmazott korábban, vagyis a jobb és rosszabb negyedévek tartós és érdemi növekedés nélküli egymásutánisága. A 2022-es választások óta eltelt 12 negyedévből 7-ben visszaesett, és csak 5-ben nőtt a GDP az előző negyedévhez képest.

Az elemzők 0,2 százalékos negyedéves növekedést és 0 százalékot, tehát stagnálást vártak éves alapon a Portfolió cikke szerint – mindkét mutató 0,2 százalékkal jobb lett a vártnál. Az éves alapú prognózisok 0,4 százalékos csökkenés és 0,2 százalékos növekedés között szórtak, a negyedévesek pedig 0-0,5 százalékos növekedés között.

Ami a második negyedévet illeti: a KSH most is úgy közölte a GDP-adatot, hogy vannak ágazatok és szektorok, amelyek nem mindegyikéről látjuk még mind a három hónap adatait. Azt viszont így is meg lehet tippelni, hogy ezúttal is az ipar, valamint most a mezőgazdaság húzta vissza a teljesítményt, amit a hullámzóan, de inkább pozitívan teljesítő építőipar és a lassan, de trendszerűen javuló teljesítményt nyújtó szolgáltatások nem tudtak kellő mértékben kompenzálni. Amit a GDP alakulásában fontos ágazatokról tudunk:

Ipar

Két hónap, április és május adatait ismerjük ebből a negyedévből. Ahogy ahhoz most már évek óta hozzászoktunk, ezek továbbra is elkeserítőek: áprilisban a nyers adat szerint 5, a munkanaphatással korrigált adat szerint 2,3 százalékos volt az éves, tehát a szintén hanyatlást hozó 2024. áprilisi iparstatisztikához képest a visszaesés. Májusban ezt egy további 2,6 százalékos éves visszaesés követte – itt a nyers és a a munkanaphatást figyelembe vevő adatok között nem volt különbség –, amivel az ipari termelés már a 2021. havi átlagnak csak 93,3 százalékánál volt.

Havi alapon áprilisban már felcsillant valami reménysugár, hiszen a márciushoz képest 1,5 százalékos növekedést láttunk. Ezt azonban a májusi 1,3 százalékos visszaesés lényegében lenullázta.

Építőipar

Szintén az áprilisi és májusi adatokat ismerjük, de ezek legalább kedvezőbbek az ipari statisztikánál. Bár áprilisban éves alapon még csekély mértében, 0,5 százalékkal csökkent az ágazat termelése, májusban már 3,6 százalékos volt a növekedése, amivel egy év, 2024 májusa után fordult ismét pozitívba ez a mutató. A havi alapú változás viszont mindkét hónapban növekedést mutatott, az áprilisi jelentősebb, több mint 5 százalékos bővülés után májusban is 2,5 százalékosat. Ebben persze van hatása a szezonalitásnak is, ám tavaly az április pluszt májusban mínusz követte.

Kereskedelem, turizmus

A KSH által kiadott jelentés is kiemeli, hogy a szolgáltató szektorok lehelhettek némi életet a gazdaságba. A turizmusból a negyedév mindhárom hónapjának adatait ismerjük, a kiskereskedelemből a júniusit még nem.

A turisztikai mutatók mindhárom hónapban pluszban voltak, igaz, a növekedés üteme lassult a negyedéven belül. Ebben persze szerepe volt annak is, hogy az idén teljes egészében áprilisra eső húsvét miatt a negyedév első hónapjában a belföldi vendégek száma 4,1, míg a külföldieké 18 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – ehhez képest tűnhet kevésnek a júniusban, az első nyári hónapban mért 3,2 és 12,8 százalékos többlet.

Talán a húsvét, talán az addigra teljes körűen érezhető árrésstop hatására, de a kereskedelemben szintén nagyon jó volt az április (havi alapon 2, éves alapon 5 százalékos bővülés), májusra viszont elfogyott a lendület: áprilishoz képest 1,3 százalékkal csökkent a boltok forgalma, és az előző évihez képest is csak 2,1 százalékkal nőtt. Ezzel együtt minden bizonnyal ez a szolgáltatószektor is javította a GDP-adatot.

Beruházások

Beruházási statisztikát csak negyedévente, de a GDP-adatok megjelenése után tesz közzé a KSH. Így inkább a most megjelent adatból tudunk arra következtetni, hogy a beruházási ráta továbbra sem alakult fényesen, bár teljes ok-okozati összefüggés nincs a két mutató között, hiszen a beruházási ráta évek óta minden negyedévben negatív tartományban van, 2024 második negyedéve óta minden negyedévben meghaladja a 10 százalékot a visszaesése, és közben azért időnként voltak enyhe gazdasági növekedést hozó negyedévek is.

Mezőgazdaság

Az agráriumból egyáltalán nem érkeznek éven belüli adatok, de azt sejteni lehet, hogy a rekordaszállyal fenyegető idei nyárnak már az első hónapja rontotta az agrárium teljesítményét. A mezőgazdasági termékek felvásárlásának volumenindexeiről májusig vannak adataink, ezekben a kedvezőbb április után egy rosszabb május következett, így a január-májusi mutató csaknem 5 százalékos mínuszban van az előző évihez képest (a január-április még csak 2,2 százalékos mínuszt, maga az április vélhetően számottevő pluszt hozott).

Ha néhány terméket külön is nézünk: a felvásárolt tehéntej mennyisége áprilisban elmaradt a tavalyitól, májusban stagnált, júniusban kissé nőtt, a negyedév egészében szintén stagnált, a kezelt tej mennyisége viszont mindhárom hónapban csökkent. A felvásárolt búza mennyisége nagyot csökkent, a kukoricáé áprilisban kiugróan nőtt, májusban viszont jelentősen esett. Sertésből és marhából egyaránt kevesebbet értékesítettek, mint egy évvel korábban.

Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Nem gazdasági ágazat, de árulkodó a magyar gazdaság elhúzódó válságáról, hogy a cégek láthatóan egyre inkább felhagynak a munkaerő-tartalékolással. Már a májusban közzétett adatok azt jelezték, hogy megindultak az elbocsátások Magyarországon, míg június végére már az derült ki, hogy a március-májusi háromhavi átlagban kétéves mélyponton volt a foglalkoztatottak száma. És ami még aggasztóbb: olyanra, hogy ne növekedett volna a dolgozók száma ebben az időszakban – például a sorra megjelenő szezonális építőipari és mezőgazdasági munkák miatt –, legutóbb a koronavírus-járvány berobbanásakor, 2020 tavaszán volt példa.