Egyre aggasztóbb, ami a munkaerőpiacon történik: 3,5 éve nem dolgoztak ennyire kevesen
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, április-június háromhavi átlagra vonatkozó adatai szerint a 15-74 éves korosztályban 4,66 millió magyar dolgozott, ami 49 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt, de az előző időszakinál is 13 ezerrel alacsonyabb ez a létszám. Ennél kevesebb foglalkoztatott Magyarországon közel 3,5 éve volt, 2022 február-áprilisában volt, 4,58 millió. Az elmúlt hónapok munkaerőpiaci trendje pedig egyre inkább aggodalomra adhat okot. Főleg az, hogy a tavaszi hónapokban a szokásos emelkedés helyett is csökken a dolgozók száma.
A piacnak ugyanis van egy természetes hullámzása: ősszel és a téli hónapokban inkább mérséklődni szokott valamivel a foglalkoztatottak száma, hiszen megszűnnek a szezonális építőipari és mezőgazdasági munkalehetőséget, ami miatt értelemszerűen a munkanélküliség pedig emelkedik. A tavaszi hónapokkal azonban, ahogy újra van munka az említett két ágazatban, ismét bővül a dolgozók száma és csökken a munkanélküliség. Idén azonban pont ennek ellenkezője történik.
Tavaly év végéhez képest 28 ezer fővel csökkent a dolgozók száma, miközben egy évvel ezelőtt csupán háromezres volt a mínusz, az előtte lévő években pedig stagnálás vagy kis mértékű bővülésről árulkodnak a számok. Leszámítva persze 2020-at, amikor márciusban megjelent a koronavírus-járvány Magyarországon is, ez pedig teljesen felborította a megszokott gazdasági folyamatokat.
A foglalkoztatottság csökkenésével párhuzamosan emelkedik a munkanélküliség is, az április-június háromhavi átlagban 4,5 százalék volt a mértéke, az előző időszaki és egyben előző évi 4,3 százalék után. Jól jelzi, mennyire szokatlan folyamat zajlik, hogy ebben az időszakban utoljára a covid kezdeti időszakában volt a mostaninál magasabb a munkanélküliség. Összesen 219 ezren vannak munka nélkül a KSH statisztikája szerint.
A munkakeresés átlagos időtartama 12,2 hónap volt, az előző évi 10 hónap után. A munkanélküliek 41,3 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje keresett állást, miközben 31,8 százalékuk már legalább egy éve nem talált munkát.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a folyamatokban jelentős szerepe van a demográfiai folyamatoknak és a csökkenő munkaerőpiaci aktivitásnak is. Szerinte a munkaerőpiac csak azért nem feszesedik jobban a kínálati problémák miatt, mert 2022 közepe óta tartó gazdasági stagnálás miatt a keresleti oldal is gyengül a kínálatival együtt. Ezen a téren pedig a közeljövőben sem várható érdemi változás.
„Meglátásunk szerint a munkavállalók alkupozíciója – főleg a továbbra is borús gazdasági kilátások miatt – egyértelműen gyengül, így rendkívül érdekes lesz megfigyelni, hogy mi lesz a korábbi minimálbér megállapodással, amely érdemben 10-10 százalék feletti emelést irányoz elő a következő két évben”, írja Virovácz.
Ez érdemi feszültségeket generálhat a piacon, ha pedig nem indul be a gazdaság, akkor egyre valószínűbb, hogy a vállalatok a bértömeg szinten tartását béremeléssel és elbocsátásokkal próbálhatják biztosítani. Az ING egyelőre nem módosítja prognózisát, továbbra is 4,5 százalék körüli munkanélküliségi rátát várnak az év hátralévő részében, miközben egyértelműen a munkaerőpiac gyengülésének irányába mutatnak a kockázatok.
