Nagy Mártonék szerint a 0,2 százalékos éves növekedés a reális háború idején, de Európában szinte ennél csak jobban nőttek a gazdaságok

A magyar gazdaság a második negyedévben előző negyedévhez képest 0,4 százalékkal, előző év azonos időszakához képest 0,2 százalékkal növekedett, közölte szerda reggel a KSH. Az adatok kisebb meglepetésként szolgáltak, hiszen az elemzők 0,2 százalékos éves stagnálást vártak negyedéves alapon.

A statisztika kapcsán Nagy Márton minisztériuma is kiadott egy értékelő közleményt, amiben egészen váratlan módon fogalmaztak. Elmaradt, de legalábbis visszafogottabb lett a korábbiakban jellemző túlzottan optimista hangnem, és tényként rögzítették: „Amíg tart a háború, addig ez a növekedési ütem a reális!”

Ez az új mottó egy szempontból kifejezetten hasznos Nagy Mártonéknak: ha ennél jobban teljesít a gazdaság, akkor lehet lobogtatni, mennyire jók is vagyunk. Erre pedig akár rövid időn belül sor is kerülhet, hiszen a 0,2 százalékos éves növekedési ütemnél sokkal jobbat várnak a Nemzetgazdasági Minisztériumban, a harmadik és a negyedik negyedévre 1-2 százalékosat. Ezzel lehet meg az újonnan várt, már csak 1 százalékos növekedés 2025-ben.

Noha most ezt találták ki Nagyék, a kijelentésük, miszerint ez lenne a reális növekedési ütem, nem igazán állja meg a helyét, elég csak ránézni az Eurostat tagállami adatsorára (mely azonban még nem tartalmazza minden ország második negyedéves adatát. A magyar gazdaság a 0,2 százalékos éves bázis növekedésével ugyanis az adattal rendelkező 15 tagállam sorában az egyik sereghajtó, ennél kisebb teljesítményre csak az osztrákok voltak képesek. Az Európai Unió és az eurózóna 1,5, illetve 1,4 százalékkal növekedett. De az Oroszországgal szomszédos finneket, észteket és litvánok sem csak annyit tudnak, amit Magyarország:

• a finn és az észt gazdaság egyaránt 0,5 százalékkal nőtt,
• a litvánok pedig szinte szárnyalnak a maguk 3 százalékos növekedésével.

Utóbbiak teljesítménye ráadásul annyira kiemelkedő, hogy csak egy ország, Írország tudott ennél jobban szerepelni, gazdaságuk ugyanis 16,2 százalékkal növekedett. A dobogó harmadik fokára egyébként még Spanyolország ért fel 2,8 százalékos GDP-növekedéssel. A régiónkból egyelőre csak a cseh gazdaság adata van meg, ők éves alapon szintén elhúznak mellettünk a maguk 2,4 százalékos bővülésével.

Nagy Mártonék közleményükben a magyar gazdaság gyenge második negyedéves teljesítményéért a vámháborút és a német gazdaság gyengélkedését nevezték meg felelősnek. Utóbbi azért szintén nem teljesen igaz, hiszen éves bázison a német gazdaság a magyarnál jobban teljesített, 0,4 százalékkal bővült. Negyedéves alapon ugyan 0,1 százalékkal visszaesett, ennek oka, hogy az amerikai kereslet visszaesett az előrehozott megrendelések miatt.

A magyar gazdaság azonban negyedéves alapon meglepően jó teljesítményt nyújthatott. A 0,4 százalékos növekedésnél ugyanis csak a spanyol, a portugál és az észt GDP emelkedett jobban, 0,7, 0,6, illetve 0,5 százalékkal. A rangsor másik végén az olasz és a német gazdaság áll egyaránt 0,1-,1 százalékos visszaeséssel, aminél nagyobbat csak az ír gazdaság zuhant, 1 százalékkal.