„Egy havi jóság után kiábrándító, minden várakozást alulmúló adatok”
Hétfőn tette közzé a statisztikai hivatal a májusi kiskereskedelmi adatokat. Havi összevetésben a mostani május volt a második legrosszabb hónap, mióta ilyen adatokat közöl a KSH. De a legnagyobb forgalmat bonyolító kiskereskedelmi ágazatban, az élelmiszer-kereskedelemben is csaknem másfél éve, tavaly január óta nem tapasztalt mélypont látható. Nem csoda, hogy nemcsak az Országos Kereskedelmi Szövetség közleménye reagált kemény szavakkal az adatokra – azt írták többek között, hogy „kimúlt az árrésstop hatása” –, hanem az elemzők is lesújtó véleménnyel vannak a magyar gazdaság egyik alapját jelentő fogyasztási mutatóról.
„Egy havi jóság után kiábrándító adatok érkeztek (…) a magyar kiskereskedelmi forgalom volumene minden várakozást alulmúló teljesítményt nyújtott” – írta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A szakértő szerint a mai kiskereskedelmi adat együtt az ipari teljesítménnyel – ami havi alapon szintén 1,3 százalékkal esett vissza – „a gazdaságról alkotott összképet mindenképpen negatív irányba befolyásolja”.
A szakértő szerint „összességében tehát minden téren kiábrándító teljesítményt látunk, ami újból teret enged a kételkedésnek, hogy vajon milyen erős lehet a második negyedévi kilábalás az első negyedévi visszaesés után a gazdaság egészében”. Bár technikai recessziótól nem kell félni, vagyis nem lát arra komoly esélyt, hogy a magyar gazdaság a második negyedévben is csökkenjen, „de kétségtelen, hogy az április–júniusi időszak sem tűnik az eddigi adatok alapján erősnek”.
Pozitívumnak tartja ugyanakkor Virovácz, hogy ha a hosszabb távú trendet nézzük, akkor trendszerűen továbbra is bővül a kiskereskedelmi forgalom, és a második negyedév eddigi adatai alapján mindig jobban teljesít a szektor, mint az első negyedévben.
„Kisebb negatív meglepetést okozott, hogy havi szinten lefelé korrigált az adat: az áprilisi 2 százalékos bővülést 1,3 százalékos visszaesés követte. Így az éves növekedés is a vártnál nagyobb lassulást mutatott” – reagált az adatra Nyeste Orsolya, az Erste makrogazdasági elemzője. Azt emelte ki, hogy bár a növekvő reálbérek alapvetően továbbra is támogathatják a forgalom bővülését, „árnyalja némileg a képet, hogy a bérkiáramlás lassul, és a reálbérek növekedése is várhatóan jóval elmarad a tavalyitól. Mindez párosulva a továbbra is stagnáló gazdasággal ismét növelheti az háztartások óvatosságát a költéseket illetően”.
Pozitívnak nevezte viszont, hogy az év további részében - főleg az utolsó negyedévtől kezdődően - életbe lépő jóléti intézkedések, adócsökkentések is növelik a háztartások egy részének rendelkezésre álló jövedelmét. A szakértő kiemelte azt is: „továbbra is szinte csak a háztartások költései biztosítják, hogy az idei évben mérsékelten javulni tudjon a magyar gazdasági teljesítmény”.
A reálbérek növekedésének hatására a kiskereskedelem további bővülését várja Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. „Bár a májusi adat gyenge lett, ez nem törte meg a kiskereskedelmi forgalom volumenének 2023 vége óta tartó kilábalási trendet. Ugyanakkor látható, hogy a 4 százalék körüli éves dinamika egyelőre a teteje
a kiskereskedelmi forgalom bővülésének” – reagált az adatokra, kiemelve az élelmiszer- és vegyesboltok forgalmának másfél éve nem látott gyengeségét. Németh szerint idén a kiskereskedelmi forgalom a múlt évhez képest közel 4 százalékkal bővülhet, főleg a reálbérek már említett növekedésének köszönhetően.
