Néma menettel tiltakoznak a civilek az „átláthatósági” törvény ellen

Cikkünk frissül

Napok óta, országszerte tart az aHang civil szervezet tiltakozása az „átláthatósági”/nagytakarítási törvény ellen.

Csak vasárnap négy különböző helyszínen (reggel Makón, délután Budapesten, Gyulán és Kazincbarcikán) demonstrálnak. A makói megmozdulás ilyen volt:

A budapesti esemény Facebook-oldalán azt írták:

Az, aki fél, szörnyű dolgokra képes. A kormány most fél. Félnek, és megtesznek mindent, hogy a saját hatalmukat mentsék. Ezúttal a független civil társadalomnak és a kritikus sajtónak üzentek hadat. Egy olyan törvénytervezetet nyújtottak be, amellyel elnémítanának minden velük egyet nem értő hangot.

A civilek a terv szerint a Szabadság hídon vonulnak át leragasztott szájjal, hogy így tiltakozzanak a törvény ellen, amit (jelenlegi tudásunk szerint) június 10-én szavaztathatnak meg az Országgyűlésben. A szervezők azt írták felhívásukban:

A célunk most nem lehet az, hogy levezessük azt a feszültséget, amit ez a törvény kelt bennünk, hanem, hogy átgondoljuk magunkban: hogy fogunk küzdeni abban a világban, ami jön.

Szalóki Viktor, az aHang politikai igazgatója a demonstráció előtt a 444-nek azt mondta: két szinten is látják a törvényben a veszélyt. Egyrészt elhallgattathatnak minden olyan civil szervezetet és független lapot, ami ezekből a külföldi forrásokból bármilyen mértékben részesül, másrészt (és ez az, amiről kevésbé esik szó) akár öncenzúrára is késztetett olyanokat, akik a nem akarnak a törvény hatálya alá esni.

„Szeretnénk arra is felhívni a figyelmet, hogy nem csak az a néhány civil szervezet és sajtótermék van veszélyben, akikről sok szó esik a nyilvánosságban, hanem akár kis, helyi civil szervezetek is, akik helyi ügyekkel foglalkoznak, például környezetvédelemmel. Épp ezért éreztük fontosnak, hogy ne csak Budapesten, hanem 15 más településen is szervezzünk megmozdulásokat. És a tapasztalataink azt mutatják, hogy legyen szó akár Orosházáról, Makóról vagy Kisvárdáról, azt látjuk, hogy az emberek, akik eljönnek, értik, hogy miért óriási probléma mindannyiunk életében ez a törvény."

Szalóki szerint a demonstrációk határozott célja, hogy a törvényt ne szavazzák meg.

„Nem akarunk belemenni abba, hogy ha kivesznek belőle ezt vagy azt, akkor már jó. Ez a törvény bármilyen formában elfogadhatatlan" - fogalmazott.

Tóth Anikó, az aHang kampányigazgatója arról beszélt, azért betapasztott szájjal vonulnak, hogy megmutassák, milyen országot akar a kormány. Azt kérte, ha valaki megzavarja a menetet, a résztvevők ne üljenek fel a provokációnak.

Nem mindenki leragasztott szájjal érkezett, ők a rendezőktől kapnak matricát vagy ragasztószalagot.

A 8-900 főből álló menet 3 után kicsivel indult el a Szabadság hídon. A menet elején egy olyan transzparenst is visznek, amin egy Orbán-idézet van arról, hogy sosem vetemednének arra, hogy elhallgattassák a velük egyet nem értőket.

Miről van szó?

Május 13-án 23:38-kor a fideszes Halász János A közélet átláthatóságáról címmel benyújtotta a törvénycsomagját, ami alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzéket készíthet a kormánynak azokról a szervezetekről, amik szerinte veszélyeztetik Magyarország szuverenitását. Ezután ezek a szervezetek

nem kaphatnak a személyi jövedelemadó felajánlható 1 százalékának támogatásaiból;
külföldi támogatásokat csak a pénzmosás elleni szerv, azaz a NAV engedélye alapján fogadhatnak el;
a vezető tisztségviselők, alapítók, valamint felügyelő- vagy ellenőrző bizottság tagjainak vagyonnyilatkozati kötelezettsége lesz az országgyűlési képviselőkre vonatkozó tartalommal és formában. A vagyonnyilatkozatokat a kormány honlapján hozzák nyilvánosságra;
a szervezet és annak irányítói kiemelt közszereplőnek számítanak a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint.

A Fidesz javaslata szerint az a jogi személy vagy más szervezet – tehát civilekre és gazdasági társaságokra is vonatkozik a törvény – veszélyezteti Magyarország szuverenitását, ami „külföldi támogatásból a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet végez”, amivel sérti, negatív színben tünteti fel

Magyarország független, demokratikus, jogállami jellegét;
a magyar nemzet egységét és összetartozását, a határainkon kívül élő magyarok sorsáért való felelősséget;
a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét;
a béke, a biztonság és a más országokkal való együttműködést;
Magyarország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.

Mindeközben a Fideszközeli álcivilekre öntik a közpénzt:

Kik tiltakoztak eddig?

Elég sokan.

Munk Veronika felhívására 22 ország 85 főszerkesztője és kiadóvezetője állt ki az „átláthatósági” törvénnyel szemben.
A Magyar Bírói Testület szerint a cenzúratörvény és magának a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak a léte is sérti a jogállamiságot. A kritikán a Kúria elnöke ki is akadt.
Az Ügyvédkör szerint a törvénytervezet alkalmazása súlyos károkat okozhat a magyar közéletben.
A Magyar Ügyvédi Kamara a cenzúratörvény „érdemi átalakítását” sürgette, hogy az „ne vezessen önkényes jogalkalmazáshoz.
A bankok szerint végrehajtathatatlan a cenzúratörvény, amely hatására már megkezdődött a tőke kimenekítése az országból.
Az Európai Parlamentben sem voltak elragadtatva a törvényjavaslattól, volt, aki szerint „Orbán az orosz stílusú elnyomást akarja behozni”.
Az Európai Bizottság egyenesen a nagytakarítási törvény visszavonását kéri a magyar kormánytól. Amire a kormány válasza az, hogy sajni nem tudják visszavonni azt, mert nem ők nyújtották be (hanem 115 Fidesz-képviselő, köztük Orbán Viktor).
Húsz EU-s tagállam közös nyilatkozatban aggodalmaskodik.
Az ellenzék már a parlament igazságügyi bizottságában vaskos kritikákat fogalmazott meg, és a napirend előtti felszólalások zöme is a kormányt froclizta a javaslat miatt.
Az igazságügyi bizottság ülésén a civilek is tiltakoztak május 27-én.

Megmozdult a popszakma is, bár Lengyel Tamás szerint nem eléggé.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint egy rakás jogot sért a nagytakarítási törvény új módosítása, ami a már felajánlott 1 százalékot is elvenné a feketelistázott szervezetektől.
Hadházy Ákos ugyan már bő két hónapja tüntet keddenként, a demonstrációsorozat eredetileg a Pride-ot ellehetetlenítő, márciusban elfogadott törvény miatt kezdődött, időközben azonban már a nagytakarítási törvény ellen is tiltakozik. A független országgyűlési képviselő minden héten elmondja: amíg vannak, akik utcára mennek vele, addig nem hagyják abba a demonstrációkat.
De tüntetett a Momentum is, ők május 16-án a Szuverenitásvédelmi Hivatal előtt egy csekély érdeklődést kiváltó megmozdulást tartottak, ahol már arra hívták fel a figyelmet, hogy két nappal később a Kossuth téren is lesz demonstráció.
Lett is: a Parlament előtti téren az utóbbi idők legnagyobb tüntetése zajlott azon a vasárnapon, ráadásul egy magánkezdeményezésből, lelkes fiatalok szervezésében. A demonstráció végén a szervezők felolvasták a saját 12 pontjukat, és bejelentették, hogy közösen petíciót visznek majd a Pride előtt az Európai Parlamentbe.