Civilek tiltakoztak a parlamenti bizottság ülésén, de ettől még simán átment a nagytakarítási törvény szigorítása
Kedden tartották a parlament igazságügyi bizottságában a nagytakarítási/átláthatósági törvény részletes vitáját. A bizottsági ülésre azt a módosítást vitték be Halász János eredeti javaslatához képest, hogy azt a pénzt is elvennék a Szuverenitásvédelmi Hivatal által jegyzékbe vett szervezetekről, amit az állampolgárok idén május 20-ig felajánlottak a személyi jövedelemadójuk 1 százalékából. Mivel ezeket a pénzeket a magyar adófizetők már felajánlották, az összeget a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért szervezetet kapná. Ez nagy érvágás lenne a listázott szervezeteknek, tavaly például a Partizán mögött álló alapítványnak ajánlották a legtöbben az 1 százalékukat, összesen 36 978-an 416 millió forintot.
Emellett annyiban finomítanának a javaslaton, hogy a magyar kettős állampolgárok mégsem minősülnének külföldinek, azaz a tőlük érkező támogatás miatt nem válik egy szervezet külföldi nyomásgyakorló szervezetté. A vita kezdetén civilek tiltakozó akciója szakította félbe egy percre az ülést.
A momentumos Szabó Szabolcs arra hivatkozott, hogy a javaslat nem felel meg a jogalkotási törvénynek és a Házszabálynak, mivel nem lehet pontosan eldönteni, kire kell alkalmazni, és a hatályba lépési határidő is túl rövid (a bankok sem tudnak felkészülni), valamint ellentétes az Alaptörvénnyel és az uniós joggal. Később arról beszélt, hogy a módosító javaslat 15 napra változtatná a hatályba lépési határidőt, de szerinte ez sem elég, hogy alkalmazható legyen a törvény. Ő sem érti, hogyan tudják kiemelni a kettős állampolgárokat, ha erről nincs állami nyilvántartás. Így ezt sem lehetne végrehajtani. Egyértelműen visszamenőleges hatályú rendelkezésnek tartotta, hogy a május 20-ig felajánlott 1 százalékos támogatásokat is átirányítanák, hiszen ez nem felel meg a jogalkotási követelményeknek.
Rónai Sándor, a DK képviselője azt mondta, hogy sem az „egypárti Alaptörvénynek”, sem a nemzetközi jognak, sem az uniós jognak nem felel meg a javaslat. Ez a törvény súlyosan bántja Magyarországot, a megmaradt szabad sajtót és a civileket. Számon kérte, hogy végeztek-e társadalmi egyeztetést a javaslat benyújtása előtt. Szerinte a törvény miatt újra magyarázkodni kell, miért váltunk „antidemokratikus diktatúrává”. Azt mondta, ezzel a Szuverenitásvédelmi Hivatalra bízzák, ki a jó állampolgár, ki a jó újságíró, ki a jó civil. Vejkey Imre, a KDNP-s bizottsági elnök visszautasította ezeket a vádakat.
Később Rónai arról beszélt, hogy a Fidesz-KDNP a pénzek 99 százalékát lopja el, ezzel a módosítóval pedig a fennmaradó 1 százalékot is „el tudnák lopni”. „Hiába döntött egy tisztességes állampolgár, hogy mire szánja az adója 1 százalékát, most ezt az egy százalékot is ellopják.” Szégyenteljesnek nevezte a javaslatot, és a visszavonását kérte: „Ez az egész, ahogy van, szemétdombra kellene, hogy kerüljön.”
Novák Előd és a Mi Hazánk felemásnak tartja a javaslatot, mert szerinte a Fidesznek a Facebook és a Meta ellen kellene fellépnie. A javaslat céljaival egyetértenek, de jobban bántja őket, hogy a Facebooknak reklámadót sem kell fizetnie. Helyette youtuberek ellen lépnek fel. Novák attól tart, hogy a javaslat elnagyoltsága révén a NER rá hivatkozva szerezhetne meg cégeket, amiket kiszemelt. Szóvá tette, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál dolgozik egy korábbi III/III-as ügynök is. Az sem tetszik neki, hogy a kettős állampolgárokat külföldinek minősítenék. Sérelmezte, hogy még az országgyűlési képviselők esetében sem tartják számon, kiknek van kettős állampolgársága.
A momentumos Cseh Katalin elmondta, a javaslat szembemegy az uniós kötelezettségekkel, ráadásul a módosítás korlátozza az adófizető állampolgárokat is. „Azt javasolja ez a törvény, hogy ha valaki a Telexnek vagy a Pride-nek adott pénzt, azt most átirányítsák. Pont az ilyen javaslatok miatt csökken az önök népszerűsége olyan mértékben, hogy ilyen javaslatokhoz kell folyamodniuk.” Azt javasolta a kormánypártoknak, hogy ne azt tiltsák be, aki leírja, hogy Orbán Viktor támogatja Putyin háborúját, hanem egyszerűen ne támogassák azt. Meggyőződése, hogy a törvény elfogadása újabb lépés lenne az EU-ból való kisodródás felé.
A szikrás Jámbor András nem szólhatott hozzá a vitához, mert a bizottság kormánypárti tagjai leszavazták.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára ragaszkodott hozzá, hogy a javaslat megfelel a Házszabálynak. Szabó Tünde fideszes képviselő előterjesztőként arról beszélt, hogy a külföldi személy fogalmából kikerültek a határon túli magyarok. Szerinte ez a törvény szervezetekre vonatkozik, ezért a youtubereknek nem kell aggódniuk. Mivel az elmúlt 15 évben sajtószabadság volt, ezért emiatt továbbra sem kell aggódni senkinek. Szerinte a világban sok hasonló törvény van. Azt várja, hogy az elfogadás után nem lehet külföldi állam, titkosszolgálat, nagyvállalat vagy külföldi spekulánsok megbízásából befolyásolni a közéletet. Ezzel olyan választási törvényt alakíthatnak ki, amibe sem az ukrán titkosszolgálat, sem az amerikai adófizetői pénz, sem a brüsszeli források nem szólhatnak bele.
Répássy Róbert szerint a törvény személyi hatálya rendezi, hogy a törvény nem vonatkozik magánszemélyekre, így azok szólásszabadsága sem sérül. Csak azokra a szervezetekre vonatkozik, akik külföldi támogatásból a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet végeznek. Azt mondta, a szankció annyi, hogy átláthatónak kell lenniük. A civilek tiltakozásáról azt mondta, azok az üzenetek vagy tévedésen alapulnak, vagy „egy összeesküvés-elmélet” részei a törvény ellen. Elképzelhető, hogy a törvényalkotási bizottság tovább szűkíti az érintettek körét. Az 1 százalékos támogatások visszamenőleges elvételéről a beterjesztők egy szót sem ejtettek. A módosítók a kormánypárti képviselők többségének támogatásával, 8 igen, 3 nem mellett átmentek a bizottságon. A javaslatot várhatóan a Törvényalkotási Bizottság tárgyalja tovább, és június 10-e utáni napokban szavazhat róla a parlament.
