Előre, nem hátra: durva módosító érkezett a cenzúratörvényhez

A Fidesz-KDNP ma küldte ki a szakbizottság tagjainak azt a módosítójavaslatot, amit már holnap tárgyalnak is: az eddigi tervekhez képest is szigorúbb lenne az „ellehetetlenítési törvény”.

Mi történt? A Telex birtokába került az a Fidesz-KDNP által jegyzett módosítójavaslat, amit az igazságügyi bizottság tagjai hétfőn délután kaptak kézhez, és amit holnap, az átláthatóságinak nevezett törvényjavaslat részletes vitáján tárgyalnak majd meg a bizottságban (innen megy majd aztán a parlamenti szavazásra).

Mire készülnek a kormánypártok? Több javaslat is van a csomagban, de a legfontosabb, hogy

már az idei adóévtől lehetőséget teremtenének arra a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak (SzH), hogy elvonja a felajánlott adó 1 százalékokat azoktól a szervezetektől, amelyeket jegyzékre tesz.

Az eredeti törvényjavaslat a 2026-os adóévtől adott erre lehetőséget. Ez azt jelenti, hogy aki most rendelkezett az adójáról, annak célba érkezését a SzH megakadályozhatja.

A javaslat szerint a felajánlott összeg kiutalását a NAV egyszerűen elutasítja, ha a kedvezményezett szervezet augusztus 1-jén a kormány által kijelölt jegyzékben szerepel. Azt is meghatározták, hogy ezeket a pénzeket a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért kapná meg (ezt az alapítványt a kormány év elején hozta létre és méltányossági kérelmeket bírál el, például gyógyszerek támogatása kapcsán, a kuratóriumot alapvetően szakemberekkel sikerült feltölteni).

Mi van még? Fontos tervezett változtatás még, hogy nem számítanak külföldi támogatónak azok a személyek, akiknek magyar állampolgársága is van. Így például nem lehet vizsgálat tárgya, ha valaki külföldről vesz egy magyar újságot, és persze a kormánypártoknak sem kell majd magyarázkodnia, miért várják a felajánlásokat külföldről is.

Mi a jelentősége? A törvénytervezet  – a kormánypárti politikusok nyilatkozatai alapján  – nem is annyira burkoltan a független civil szféra és média működését nehezítheti meg. Ezek a szereplők a mostani adó 1%-os kampányukba a tervezetre hivatkozva nagy hajrába fogtak, de a kormánypártok ezektől a forrásoktól is megfosztanák őket.

A visszamenőleges hatály ugyanakkor felveti az alkotmányosság kérdését is, miközben az eredeti törvénytervezet is sok szempontból aggályos.

Kontextus. A kormány számtalan kritikát kapott az eredeti tervezet miatt is, az Európai Bizottság kifejezetten kérte, hogy vonják vissza a javaslatot. Úgy tűnik, a kormánypártok nem hallgatnak a kritikákra, tovább szigorítják a jogszabálytervezetet, mindezt úgy, hogy a NER-es tőkét is már inkább mentik az országból a javaslat miatt, ami a bankok szerint gyakorlatilag betarthatatlan.