Nem lustaság: ezért érzi magát állandóan fáradtnak az, aki depresszióval küzd

A depresszió sokkal több, mint szomorúság vagy kedvetlenség: egy összetett állapot, amely egyszerre érinti az elmét, a testet és az érzelmeket. Az egyik legmakacsabb és legfrusztrálóbb tünete a folyamatos fáradtság: az az érzés, hogy bármennyit alszunk, mégis úgy ébredünk, mintha egész éjjel dolgoztunk volna.

Ez a kimerültség nem egyszerűen lelki eredetű. A szervezetben ilyenkor számos biológiai, hormonális és idegrendszeri folyamat változik meg, amelyek együttesen idézik elő a krónikus energiahiányt, amihez az agy folyamatos készenléti állapota is hozzájárul.

A depresszió alatt ugyanis az agy gyakran állandó stresszhelyzetként érzékeli a mindennapokat. Még akkor is, ha fizikailag pihenünk, az elménk folyamatosan „dolgozik” a negatív gondolatok és szorongások feldolgozásán. Ez a mentális túlterhelés kimeríti az idegrendszert, és rengeteg energiát emészt fel, hasonlóan ahhoz, mintha a telefonunk egész nap több erőforrás-igényes alkalmazást futtatna a háttérben.

A depresszióval küzdőknél éppen ezért nagyon gyakori az alvásminőség súlyos romlása, mivel a depresszió felboríthatja az alvásciklust. Sokaknál inszomnia alakul ki: nehezen alszanak el, éjszaka többször felébrednek, és nem érik el a pihentető, mélyalvási fázist. Mások éppen túl sokat alszanak, de ez az alvás felszínes és nem regeneráló (ez a hiperszomnia, más néven aluszékonyság).

A probléma gyökere gyakran az, hogy a depresszió befolyásolja a melatonin és más, az alváshoz kapcsolódó hormonok termelődését, így a szervezet nem tudja megfelelően helyreállítani az energiaraktárait.

A depresszió a hormonháztartás felborulásával is járhat, ami szintén hatással van az alvásra, a pihenésre és az energiaszintre. A depresszió összefügg a szerotonin, dopamin és kortizol szintjének változásaival. A szerotonin alacsony szintje csökkenti a jóllét érzését és az energikusságot. A dopamin a motiváció és a jutalomérzés kulcsfontosságú vegyülete, hiánya kimerültséget és közönyt okoz. A kortizol tartósan magas szintje (stresszhormon) pedig kimeríti a szervezetet, növeli a gyulladást és rontja az alvásminőséget.

Ezek a hormonális változások együtt azt eredményezhetik, hogy a test folyamatosan „alacsony töltöttségi szinten” működik.

A levertség és a motivációhiány miatt sok depressziós ember visszahúzódik, és minimálisra csökkenti a fizikai aktivitást. Ez rövid távon pihentetőnek tűnhet, de hosszú távon izomgyengüléshez vezethet, lelassíthatja az anyagcserét, csökkentheti a vérkeringést és az oxigénellátást. Mindez tovább rontja az energiaszintet, és ördögi kört hoz létre: minél fáradtabb valaki, annál kevésbé mozog, és minél kevésbé mozog, annál fáradtabb lesz.

Az utóbbi évek kutatásai szerint a depresszió gyakran összefügg a szervezetben zajló krónikus, alacsony szintű gyulladásokkal is. Ezek fokozzák a kimerültséget, lassítják a regenerációt és közvetlenül hatnak az agy energiafelhasználására. Ez a fajta gyulladás nem olyan, mint amikor lázas valaki, hanem alattomos, hosszú távon terhelő folyamat.

A depresszió gyakran jár együtt „agyi köddel”: nehéz koncentrálni, döntéseket hozni vagy feladatokra fókuszálni. Ez a folyamatos kognitív erőlködés ugyanúgy kimerítő, mint a fizikai megterhelés. Amikor minden apró teendő túlzott figyelmet igényel, az agy hamarabb „lemerül”.

Hogyan lehet csökkenteni a depresszió okozta fáradtságot?

Bár a depresszió tünetei nem szűnnek meg egyik napról a másikra, vannak lépések, amelyek segíthetnek megtörni a kimerültség ördögi körét. Például szakember bevonásával: a pszichiáter vagy pszichológus személyre szabott kezelést ajánlhat, amely magában foglalhat pszichoterápiát, gyógyszeres kezelést vagy életmódbeli változtatásokat.

A rendszeres mozgás is sokat tud segíteni: már napi 10-15 perc könnyű séta is fokozhatja az endorfintermelést, javíthatja a vérkeringést és csökkentheti a fáradtságot. Az alvási rutin kialakítása is kulcsfontosságú lehet. Feküdjünk le és keljünk fel mindennap közel azonos időben, kerüljük az esti képernyőhasználatot, és alakítsunk ki nyugodt alvási környezetet.

A tudatos táplálkozás is sokat javíthat a depresszióval küzdők állapotán. A fehérjében, omega-3 zsírsavakban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étrend helyrebillentheti az energiaszintet. Elengedhetetlen a stresszkezelés is: meditáció, légzőgyakorlatok, jóga vagy kreatív hobbik segíthetnek az idegrendszer megnyugtatásában.

Fontos kiemelni, hogy a kis lépésekben való haladás a változtatások lényege és a fejlődés egyik záloga. A túl nagy célok nyomasztóak lehetnek, ezért érdemes kisebb, könnyen teljesíthető feladatokkal kezdeni.

Vény nélkül kapható, orbáncfűkivonat-tartalmú gyógyszer

A cikk a Phytotec Hungária Bt. támogatásával készült.