Jelenleg körülbelül 16 millió olyan férfi él a világon, aki ugyanattól a híres uralkodótól származik
Dzsingisz kán, az első mongol nagykán, a világtörténelem egyik legnagyobb hódítója, 1162-ben született Temüdzsin néven, apja, Jiszügej-baatur a mongolok kis törzsszövetségének kánja volt. Akkoriban a mongol törzsek állandó háborúságban álltak egymással. Mindössze 9 éves volt, amikor apját megölte egy riválisa. Egyik féltestvére átvette a családfői szerepet, amit Temüdzsin nehezen viselt; végül egy vadászat során nyíllal megölte. 1187-89-ben Temüdzsint a törzsszövetség tagjai kánjuknak választották, így megörökölhette atyja címét. Ekkor vette fel a tisztázatlan eredetű Dzsingisz kán nevet, amely talán az óceán szóval áll összefüggésben.
A világtörténelem egyik legnagyobb hódítója
Dzsingisz kán ambiciózus vezér volt. Elszántan törekedett a mongóliai fennsík nomád törzseinek egyesítésére, és más törzsből vett maga mellé feleséget, Börtét, aki négy fiút nemzett neki: Dzsocsit, Csagatájt, Ögödejt és Tolujt. Rajtuk kívül még számtalan más gyermeke is született, de erre még visszatérünk.
A kán 20 ezer embert mozgósított a tatárok megsemmisítésére indított hadjáratára, és legyőzhetetlen seregével átvonult az egész kontinensen: az ellenséget kardélre hányták, a vezéreiket élve megfőzték, a nőket pedig Dzsingisz kán az ágyasává tette. Hadserege 1206-ra 80 000 főre nőtt, és miután a következő évben legyőzte az összes ellenséges mongol törzset, nagykánná, vagyis „egyetemes uralkodóvá” és népe legfőbb istenévé koronázták.
Az elkövetkező 20 évben a mai Oroszország, Kína, Irak, Korea, Kelet-Európa és India nagy részét uralta.
Dzsingisz kán portréja (forrás: Wikimedia Commons)
Hódításaihoz tízmilliók halála kötődik, a rendkívül zord mongóliai körülményekből és a hagyományos mongol hadviselési szokásokból fakadóan számos kegyetlenséget vittek véghez hadai. Ugyanakkor ellenségeivel gyakran rendkívül nyájasan viselkedett, a foglyul ejtett katonáknak lehetőséget kínált saját seregében vagy birodalma más területein.
Uralma addig szinte példátlanul nagy társadalmi mobilitásnak adott teret: birodalmában a származás helyett a szakértelem és a tehetség előtt nyitotta meg az utat.
16 millió leszármazott
A korabeli világ egyik legszabadosabb, vallásoktól független, világi törvénykönyvét vezette be, ennek jegyében a birodalom teljes területén totális vallásszabadságot hirdetett, bármely vallás és felekezet számíthatott bőkezű támogatására; megtiltotta a rabszolgaságot és a kényszermunkát, valamint (a mongol szokásokhoz hűen) rendkívül nagy hatalmat adott a nők kezébe. Felállította a világ egyik első profi postaszolgálatát, fellendítette a Nyugat és a Kelet közötti kereskedelmet, és mindezek mellett, annak ellenére, hogy ő maga világéletében analfabéta volt, felismerte az írásbeliség jelentőségét és kötelezővé tette azt.
De még ennél is sokkal érdekesebb, hogy egy kutatás szerint Dzsingisz kánnak állítólag olyan sok gyermeke volt,
hogy a ma élő férfiak közül kb. 16 millióan közvetlen leszármazottja a mongol uralkodónak. Vagyis minden 200-250. férfi a kán utódja
(és akkor a nőkről még nem beszéltünk).
A történészek régóta tudják, hogy hat feleségétől és számtalan ágyasától rengeteg gyermeke született, de a megdöbbentő részletek csak egy 2003-as tanulmányban kerültek napvilágra.
Temüdzsinből Dzsingisz kán lesz (forrás: Wikimedia Commons)
Az American Journal of Human Genetics folyóiratban megjelent „A mongolok genetikai öröksége” című tanulmány megállapította, hogy a világ férfi lakosságának 0,5 százaléka a nagy kán genetikai leszármazottja, és hogy az egykori birodalmában élő férfiak 8 százaléka azonos Y-kromoszómával rendelkezik.
A 2003-as tanulmányt jegyző szakértői csoport 5000 vérmintát vizsgált meg, amelyeket 10 év alatt gyűjtöttek össze több mint 40 népcsoporttól, akik az egykori mongol birodalom területén és annak közelében éltek. Birodalmának korábbi határain kívül csak egyetlen népcsoportban találtak nyomokat: az afganisztáni és pakisztáni perzsa nyelvű hazaráknál, akik a hagyomány szerint Dzsingisz kán leszármazottainak tartották magukat.
Wells a vérmintáinak Y-kromoszómájára koncentrált. Mivel az nem megy keresztül rekombináción, mint az emberi genom más részei, és mindig apáról fiúra öröklődik, jellemzően változatlan marad (véletlenszerű mutációk persze előfordulhatnak)
„Azonosítottunk egy Y-kromoszómális leszármazási vonalat, amely számos szokatlan tényezőt tartalmaz” – áll a tanulmányban. „16 populációban találták meg Ázsia egy kiterjedt régiójában, a Csendes-óceántól a Kaszpi-tengerig, és magas gyakorisággal volt jelen: a régióban a férfiak ~8%-a hordozza, így a világ teljes ~0,5%-át teszi ki.”
Dzsingisz kán szobra Mongóliában (fotó: Gunter Fischer/Education Images/Universal Images Group via Getty Images)
1000 nőt ejthetett teherbe
A szakértők egy adott, 1000 évvel ezelőttről származó leszármazási vonalat találtak, amely magához Dzsingisz kánhoz tartozott, és így jutottak arra az eredményre, hogy minden 200 ma élő férfiból egy az ő leszármazottja.
Úgy becsülték, hogy a kán uralkodása alatt több mint 1000 nőt teherbe ejtett.
Dzsingisz kán fiai valószínűleg apjuk nyomdokaiba léptek, és nagy háremeket tartottak fenn: Dzsocsinak – hivatalosan – pl. 40 utódja született.
De nem Dzsingisz kán volt az az egyetlen, aki ilyen elképesztő mennyiségben örökítette át a génjeit az utókorra. Egy kutatás szerint ugyanis egy Giocangga nevű férfi (1526–1583) – Nurhacsinak, a kései Csin dinasztia alapítójának nagyapja – hasonló bravúrt vitt véghez: állítólag Kínában jelenleg körülbelül 1,5 millió leszármazottja él.
The post Jelenleg körülbelül 16 millió olyan férfi él a világon, aki ugyanattól a híres uralkodótól származik first appeared on nlc.
