Mikrobiom: tényleg ennyire fontos?

Sokszor csak akkor gondolunk a bélflóránkra, amikor emésztési panaszaink vannak, vagy ha egy antibiotikumkúra után probiotikumért nyúlunk. Pedig a mikrobiom jóval több, mint „pótlásra váró baktériumok” összessége: valójában egy hihetetlenül összetett és érzékeny ökoszisztéma, amely folyamatosan azon dolgozik, hogy a testünk egészségesen működjön. Szerepe van a vitaminok termelésében, az immunvédelemben, sőt még abban is, ahogyan a stresszre reagálunk.

De miért kulcsfontosságú, és hogyan tudjuk óvni ezt a törékeny rendszert?

Mi is az a mikrobiom?

A mikrobiom azon mikroorganizmusok – baktériumok, gombák, vírusok – és az általuk termelt anyagok összessége, amelyek a testünk külső és belső felszínein élnek. Bár elsőre ijesztőnek tűnhet, hogy több trillió „lakótársunk” van, valójában nélkülük elképzelhetetlen lenne az élet. A mikrobiom ugyanis nem csupán együtt él velünk, hanem aktívan hozzájárul az egészségünk megőrzéséhez.

Mit csinál a bélmikrobiom?

A gasztrointesztinális rendszer mikrobiomja különösen fontos: vitaminokat termel, segít az epe működésében és olyan anyagokat hoz létre, amelyek gyulladáscsökkentő, daganatellenes és anyagcsere-szabályozó hatásúak. Ezek az anyagok nemcsak a szénhidrátok és zsírok feldolgozását irányítják, hanem az immunrendszer működését is befolyásolják.

Ha a mikrobiomunk kiegyensúlyozott, kisebb az esélyünk olyan kellemetlen, de gyakori fertőzésekre, mint például a hólyaghurut. Ezért is fontos óvni ezt a bonyolult rendszert.

Amikor kibillen az egyensúly

A mikrobiom érzékeny rendszer: az antibiotikumok, a helytelen táplálkozás, a stressz vagy bizonyos betegségek könnyen felboríthatják az összhangot. Ha ez megtörténik, nemcsak emésztési gondok jelentkezhetnek, hanem legyengülhet az immunrendszer, sőt a kutatások szerint a bélflóra az idegrendszerrel is szoros kapcsolatban áll – hatással lehet a hangulatunkra, sőt még a depresszió kialakulására is.

Mit tehetünk a mikrobiom védelméért?

Az egészséges mikrobiom támogatásáért sokat tehetünk a mindennapokban: változatos, rostban gazdag étrenddel, fermentált ételekkel (például joghurt, kefir, savanyú káposzta), a túlzott cukorfogyasztás kerülésével és a stressz csökkentésével. A testmozgás és a megfelelő alvás szintén hozzájárul ahhoz, hogy ez az összetett, láthatatlan ökoszisztéma harmóniában működjön.

További fontos elem a mikrobiom egészségének megőrzésében az, hogy törekszünk a tudatos antibiotikumhasználatra. Például felfázás esetén – amely gyakori vizelési ingerrel, alhasi fájdalommal és csípő vizelettel jár – elkerülhető az antibiotikum szedése, ha hamar felismerjük a tüneteket és megtesszük a kezelés első lépéseit. Azaz, ha az első 48 órában bőségesen fogyasztunk folyadékot (2-3 litert), fájdalom- és gyulladáscsökkentőt, illetve fitoterápiás szereket szedünk.

Ha a tünetek romlanak vagy nem javulnak, akkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni – de ezzel a hozzáállással gyakran sikerülhet megúszni az antibiotikumkúrát, és közben a mikrobiomot is megóvjuk.