Pofonegyszerű módon méri fel egészségi állapotunkat egy orvos – a derekunk a kulcs

„Az egészségi állapot megismeréséhez jobb megmérni a derekunkat, mint kiszámolni a testtömegindexet; férfiaknál a 94 cm feletti, nőknél pedig a 80 cm feletti derékbőség növeli a szív- és érrendszeri kockázatot” – mondja Dr. Manuel Viso, spanyol orvos. Viso táplálkozástudományból és gerontológiából szerzett mesterdiplomát, emellett molekuláris biológiát is tanult. Orvosként gyakran hallotta, hogy „valamiben meg kell halnunk”, de szerinte megfontolandó, hogyan akarjuk elérni ezt a célt. „Oxigénpalack végén? Elhízás okozta csípő- vagy térdfájdalommal? Vagy inkább azt szeretnénk, hogy utazhassunk, élvezhessük az unokáink társaságát és bármit megtehessünk, amit akarunk, korlátozások nélkül?”

Viso Supersanos című könyve leleplezi

az ételekkel kapcsolatos hiedelmeket, és tippeket ad az élet meghosszabbításához – írja a katalán Rac1.

Jelenlegi egészségi állapotunk felméréséhez azt javasolja, hogy mérjük meg a derekunkat egy mérőszalaggal! A hasi zsír mennyisége az egészségi állapot mutatója, jól jelzi a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Férfiak esetében a 94 centiméternél nagyobb derékbőség növeli a szív- és érrendszeri kockázatot. Ez a kockázat akkor válik magassá, ha a derékbőség meghaladja a 102 cm-t.

Nők esetében a kockázat 80 cm-nél kezdődik, és magas kockázatúvá válik, ha meghaladja a 88 centimétert. Ez a mérési rendszer sokkal jobb, mint a hagyományos testtömegindex (BMI).

Egészségünk javításához reális, elérhető célokat tűzzünk ki,

és fokozatosan haladjunk előre. Ha elérjük az egyiket, tűzzünk ki egy másikat: étkezzünk jól, mozogjunk, aludjunk jobban, kerüljük a mérgező anyagokat.

Jelenleg nincs egyértelmű tudományos bizonyíték, amely alátámasztaná a szakaszos böjt hasznát az életminőség vagy az egészség javítása érdekében. A szakaszos böjtölés veszélye abban rejlik, hogy az ezt végzők jelentős csoportja nagyon nagy szünetet hagy az étkezések között, majd a következő étkezés ideje éhesen és szorongva érkezik el, végül többet esznek a kelleténél.

Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a napi ötszöri étkezés jelentős előnyökkel járna a háromszori vagy négyszeri étkezéshez képest. A legjobb, ha háromszori étkezéssel kezdünk, és megnézzük, hogyan működünk. Ha hárommal is elvagyunk, akkor semmihez sem szabad hozzányúlni. Ha például korán kelünk reggel, és későn ebédelünk, akkor természetesen ehetünk valamit az étkezések között.

Akik nem reggeliznek, vagy csak folyékonyat isznak reggel,

azoknál korán arterioszklerózis alakul ki, zsíros plakkok képződnek az artériákban, amelyek a miokardiális infarktus vagy a stroke kialakulásának okai. Ha pedig este 8 vagy 9 óra után vacsorázunk, felborítjuk a biológiai és hormonális ritmust, ami az energiamegtakarításnak és a súlygyarapodásnak kedvez.

A D-vitamin létfontosságú vitamin az angolkór és csontritkulás megelőzésére. Ráadásul összefüggés feltételezhető az alacsony D-vitaminszint és a depresszió magasabb előfordulása között. A D-vitamin csak a tojássárgájában, a teljes tejtermékekben, a szűz olívaolajban vagy a gombákban található meg, ezért általában a legjobb megoldás a pótlás.

De a hatáshoz folyamatosan szedni kell.

Az emberi szervezet védekező mechanizmusai

idővel károsíthatják szerveinket és szöveteinket. A gyulladás okai számosak: egészségtelen táplálkozás, testmozgás hiánya és méreganyagok, mint például dohány, alkohol, drogok vagy környezetszennyezés, elhízás, hiperglikémia vagy magas vérnyomás.

A gyulladásnak néha banális tünetei vannak, amelyek sok más betegségre jellemzőek: rossz emésztés, fejfájás, izomfájdalom… Ilyenkor mondjuk, hogy “nem vagyok jól, de nem tudom, mi a bajom”. Az immunrendszer aktiválódik, és ellenségeket lát ott, ahol nincs. Az immunrendszert állandó aktiválódása arra készteti, hogy megtámadja különböző szerveinket, krónikus gyulladást okozva, ami cukorbetegséget, szív- és érrendszeri problémákat vagy rákot okozhat.

Ha gyulladás van, az testszerte hat,

bár egyes szervekben korábban jelentkezik, például az emésztőrendszerben vagy a májban, ami például ultrahangon zsírként látható. A stroke vagy szívroham általában később jelentkezik, és a hatásmechanizmus a gyulladás, főként az artériák falában, ami elzáródáshoz, másodlagosan stroke-hoz vagy szívrohamhoz vezet. A gyulladás leküzdésére Viso súlyzózást ajánl, mert annak erős gyulladáscsökkentő hatása van, ami ezt a gyakorlatot a legjobb öregedésgátló stratégiává teszi.

A lényeg az izommunka elvégzése – az erőedzés elengedhetetlen, különösen az idősebb embereknél az esések vagy a csontritkulás elkerülése érdekében. A 65 év feletti csípőtáji törést szenvedettek 30%-a hal meg szövődmények miatt. Az izom nagyon fontos szerv, amely antioxidáns és gyulladáscsökkentő anyagokat szabadít fel, és mindez javítja az emésztőrendszerünket. Az erőedzés áll a legközelebb az örök fiatalság forrásához.

Fehérjepótló élelmiszerek fogyasztása felesleges.

Egyes tanulmányok szerint a napi fehérjebevitel 12 vagy 13%-a is elegendő lenne. A fehérje hizlal is. Egy gramm zsír 9 kilokalóriát, egy gramm alkohol 7-et, egy gramm cukor 4-et, egy gramm fehérje szintén 4-et tartalmaz. A magasan feldolgozott joghurtok tápértéke is nagyon alacsony – mondja Viso.

A kollagén is alacsony tápértékű fehérje. Amikor kollagént szedünk, a szervezet, mivel nem tudja felszívni a fehérjéket, aminosavakra bontja azokat. Ha táplálékkiegészítők formájában is szedünk kollagént, és az bejut a vérbe, teljesen lehetetlen, hogy hatékony legyen a porcokban, mert ott nincs vérkeringés. Ha valódi probléma van, hialuronsavat vagy vérlemezkében gazdag plazmát injektálnak, de ennek a haszna is nagyon korlátozott.

Kép forrása: Freepik

The post Pofonegyszerű módon méri fel egészségi állapotunkat egy orvos – a derekunk a kulcs first appeared on nlc.