Fejlődési rendellenességet okozhat a kémiai szúnyoggyérítés hatóanyaga

A kémiai szúnyoggyérítés sajnos még mindig gyakori Magyarországon. A Pesticide Action Network Europe (PAN Europe) számos tudományos eredményre hivatkozó, friss felhívása szerint a szúnyogirtás során Magyarországon használt szer, a deltametrin, agykárosodást okozhat a magzatokban és a fejlődő gyerekekben. A veszély még az engedélyezett, hivatalosan biztonságosnak tekintett dózisok mellett is fennáll – mondta a Telexnek Kemenesi Gábor virológus.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF)
által koordinált gyérítés akkor is zajlik, ha nincs sok szúnyog.
Az OKF pedig nem nyilvános adatokra alapozva rendeli el a gyérítést. A deltametrin-alapú permetezés szembemegy az európai irányelvekkel és sok esetben nem áll összhangban a biológiai monitoringeredményekkel sem, írják a Pécsi szúnyog nevű közösségi oldalon. A PAN Europe szerint akár fejlődési rendellenességet is okozhat a vegyület: „A kutatók összeszedtek több mint harminc, egymástól független tanulmányt, és mindegyik megjelöli a fejlődési neurotoxicitást a deltametrinnél, még a megengedett dózisnál kevesebb esetében is – mondta Kemenesi Gábor. Ez azt jelenti, hogy potenciálisan a fejlődő magzatokban, a kisgyerekekben, minden olyan élőlényben, akinek fejlődő idegrendszere van, súlyosan káros tud lenni.”
A kémiai szúnyoggyérítés környezetromboló hatása
– így a beporzó rovarok pusztítása vagy halak károsítása – mellett tehát az emberre is veszélyes. A PAN Europe által vizsgált kutatások jellemzően melegvérű emlősökön, egereken és patkányokon készültek, így eredményei jó eséllyel megfeleltethetők az emberi hatásoknak. A kémiai gyérítés betiltásáig célszerű a gyérítés alatt zárt helyen tartózkodni, kerülni a vegyszeres ködöt, a használati tárgyakat, főként a gyerekekhez köthetőket pedig ugyancsak zárt térbe vinni. Jó ideje már a biológusok sem ajánlják a kémiai gyérítés módszerét. A nyugat-nílusi lázat terjesztő nagyvárosi szúnyogok 30-50 százaléka rezisztens a szerre.
Ha leködölik a területet, a szúnyogok, amik maradnak, jól érzik magukat.
A virológus szerint jelenleg az ártereken alig vannak szúnyogok,
inkább házak körüli tenyésztőhelyekről kelnek ki, és nagy többségében inváziós fajok, amiknek a repülési aktivitása nem is az az időszak, amikor a szúnyoggyérítés folyik. „Ezek a szúnyogok nagyon jól megvannak akkor is, ha este 8–9 óra között jön a ködölő autó. Ez csak arra jó, hogy a honos szúnyog még rezisztens is legyen a gyérítésre” – mondta Kemenesi. Bár a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) eljárásrendje és az uniós irányelvek is előírják az előtte-utána szúnyogártalom mérését, és azt is, hogy a gyérítés mennyi szúnyogot tett rezisztenssé, semmilyen előzetes vagy utólagos mérés nem elérhető a kezelésekkel kapcsolatban. „Semmit nem látunk.
2013 óta csak szórják ki a nagyvilágba a deltametrint
– mondta Kemenesi Gábor. – Nincs stabil mérés. Mi Pécsett automata csapdákat használunk, amire azt tudom mondani, hogy egy megismételhető mérés. De a csípésszámlálásos felmérés nem az, az attól is függ például, hogy valaki mennyire izzad, milyen szappant vagy dezodort használ.” 2013 óta a közbeszerzési kiírás ugyanazt az üzleti kört favorizálja, amikor szúnyoggyérítésről van szó. Ezzel a piac ezen szegmense elhalt, és ma már igen kevés hazai szakember maradt, aki ténylegesen képes modern eljárásokkal és az elvárt komplex megközelítéssel fellépni a csípőszúnyogok ellen, egyre nagyobb felelősséget hagyva a lakosságra és az önkormányzatokra. A váltást szinte lehetetlen lenne egyszerűen lebonyolítani. „Szerintem ez az igazán nagy probléma.
12 évig bebetonozták a rendszert,
és most már nehezen tudunk majd váltani” – mondta Kemenesi Gábor. A legtöbb nyugat-európai országban már a biológiai gyérítés az elsődleges irtási módszer. „Sőt, már Szerbiában is ez a helyzet, velük együtt dolgozunk, ott már régen megelőztek minket ebben – mondta a virológus. – Németországban, Ausztriában, Spanyolországban csak akkor használnak kémiai gyérítést, ha, mondjuk, egy beutazással összefüggő, véletlenül behurcolt dengue-s eset környékén akarják a tigrisszúnyogokat irtani, de ez egy-két háztömbnyi terület ilyenkor, és azt szolgálja, hogy ne legyen helyi járvány.”
A teljes kémiai gyérítés tehát Európa-szerte egyre ritkább.
Nehéz megmagyarázni, hogy Magyarország milyen szempontok alapján ragaszkodik ehhez az ökológiailag és, úgy tűnik, egészségileg is káros megoldáshoz.
Kép: Pixabay
The post Fejlődési rendellenességet okozhat a kémiai szúnyoggyérítés hatóanyaga first appeared on nlc.