Az akkumulátorgyárak azt is megmutatják, milyen erős a lemaradásunk ott, ami a gazdaság tartalékja is lehetne

Az innováció a gazdasági növekedés rejtett tartaléka lehetne, de máshogy kellene hozzáállnunk, máskülönben leragadunk a bérgyártásnál.

(A szerző változásmenedzser.)

Philippe Aghion, a 2025-ös közgazdasági Nobel-díjas tudós nemrég interjút adott a Les Echos című lapnak. A professzor ebben többek között a francia – de áttételesen a vezető európai országokbeli – innováció fellendítését szorgalmazza. Fő javaslata a kockázatvállalás ösztönzése, a kudarc lehetőségének elfogadása, valamint az oktatás és a kutatás-fejlesztés finanszírozásának megerősítése az állami-magán partnerségek révén.

Az interjú főbb megállapításai több, az innovációra ható területet érintenek: Az innovációs kultúra terén azt szorgalmazza, hogy a kutatásokban szükséges a „kudarc lehetőségének joga”, vagyis a vállalkozók merjenek kockázatot vállalni. A finanszírozásban erősebb állami-magán partnerségekre (PPP) van szükség. Szerinte szükséges például a francia oktatási rendszer oly mértékű reformja, amely a kreativitást és az innovációs készségeket helyezi előtérbe. Mindezek mellett az államnak nemcsak finanszíroznia kell, hanem stratégiai irányt is kell mutatnia az innováció számára.

Mi az innováció?

De nézzük, hogyan állunk e téren itt, Európa közepén, hiszen nálunk az elmúlt években elég sok gazdaságpolitikai stratégia foglalkozott az innovációval.

A 2019-2030-as időszakra vonatkozó, még az ITM által jegyzett KKV stratégia rendkívül ambiciózus célokat tűzött ki, aminek fő eleme volt, hogy több pénzt kell adni a vállalatoknak, hogy több termék -vagy folyamatinnovációt vezessenek be. Természetesen a forrásokat EU-finanszírozásból tervezte a stratégia, ami azóta jócskán elapadt.

Mi is valójában az innováció, és miért nem tud előre lépni a magyar gazdaság innovativitásban annak ellenére sem, hogy alapvetően kreatív nemzetnek tartjuk magunkat? Tágabb értelemben minden olyan új vagy újszerű elgondolás innovációnak tekinthető, amely a fogyasztó, a vállalat, illetve a társadalmi és természeti környezet szempontjából új értéket teremt.

A vállalatok innovációs tevékenysége tehát nem csupán folytonosan dinamikus változásokat idéz elő a gazdasági rendszerben, hanem a változásokkal párhuzamosan új értékteremtési lehetőségek is formálódnak

A fentebb említett stratégia és több, a 2026-2030-as időszakra elhangzott gazdaságpolitikai terv, ígéret is elsősorban a KKV szektor innovációs képességeit kívánja erősíteni. De vajon mire van szükség a gazdaság gyorsabb fejlődéséhez? A nagyvállalati piaci erejére? Vagy éppen a kisvállalatok mozgékonyságából és alkalmazkodóképességéből fakadó sajátosságok fontosabbak az innovatív gazdasági teljesítmény szempontjából?

Mit adnak az akkumulátorgyárak nekünk, és mit maguknak?

Számos tanulmány empirikus eredményei rávilágítottak arra, hogy a kis és nagyvállalati innovációs teljesítményt nem egymással szembe állítva, mindinkább egymást kiegészítve szükséges értelmezni.

Ebből következően a kérdést vizsgáló, tudományos elemzési keretrendszerek általában két fő szempont alapján keresnek összefüggést a vállalatméret és az innovációs teljesítmény között. Egyrészt a vállalat K+F költéseinek mértéke a vállalat összes kiadásához képest, másrészt a K+F területen foglalkoztatottak aránya a vállalaton belül.

Eléggé lehangoló adat, hogy míg a magyar versenyszféra közel 4 millió embert foglalkoztat, és ennek alig 1%-a foglalkozik K+-F tevékenységgel, addig például a mostanában oly sokat emlegetett kínai BYD esetén a 900 ezer alkalmazottból 110 ezer a kifejezetten K+F területen dolgozók száma.

A szintén kínai CATL, aki alapvetően bérmunka-üzemet hoz Debrecenbe, odahaza az alkalmazottainak közel 18%-át, több mint 20 ezer főt foglalkoztat K+F területen és

évente elkölt az innovációra közel 3 milliárd dollárt, míg Magyarország vállalatainak összesített K+F ráfordítása 2024-ben alig 2,1 milliárd dollár volt.

Nem reménytelen a helyzet

Amikor már elfogytak a növekedési tartalékok, vagyis nincs újabb munkaerő és nem jön új tőkebefektetés, csak az innováció lesz az alapja a termelékenység, és ezen keresztül az ágazati teljesítmény, összességében pedig a GDP növekedésnek.

Erőteljes innováció és intenzív kutatásfejlesztés nélkül senki sem lehet versenyképes egy modern gazdaságban. A covid hatás szinte minden ágazatban felpörgette a digitalizáció elterjedését. Jelentős hangsúlyeltolódást látunk az innovációt akadályozó tényezők körében is. Ma a keresleti és humán korlátokat emelik ki a cégvezetők, míg korábban sokáig inkább a finanszírozás hiánya volt a probléma. Ugyanakkor az innovációs tevékenységhez kapcsolódó támogatási források vizsgálata azt mutatja, hogy a támogatások nagyobb részben a gyengébb teljesítményű cégekhez kerültek.

Bár innovációban valóban le vagyunk maradva még Európához képest is, azért a helyzet nem teljesen reménytelen, de sok területen alapvető változások, elsősorban szemléletváltozás lenne szükséges.

A fent említett interjúban a professzor három probléma területet emel ki, úgy mint a hosszú távú alapkutatás finanszírozása, a kockázati tőke és intézményi befektetők hiánya, valamint egy új iparpolitika megfogalmazása, küldetés alapú programokkal.

Én ezeket a magyar viszonyokra vetítve megtoldanám további 3 probléma területtel. Ezek pedig a motivációs rendszerek elégtelensége, a stratégia és a kompetens tudás hiánya.

Azt gondolom, hogy a hazai támogatási rendszer – és itt elsősorban a vállalatok, főként a KKV szektor támogatására gondolok – egyáltalán nem segíti az innovációt. A támogatások többsége ugyanis azt ösztönzi, hogy vegyél vasat, betont és más materiális eszközt.

A vállalati döntések sok esetben az alapján születnek, mire kaphatok támogatást, hol tudok azonnali eredményt elérni.

Márpedig a K+F nem hoz azonnali eredményt, akár egy évtized is eltelhet, mire egy kutatás kiforrott és a piacra bevezetett termékké alakul. Ráadásul a támogatások beépülése a vállalatvezetők gondolkodásába torzítja a gondolkodást, a versenyszemléletet is.

A kutatások szerint itthon a KKV-k közel 80%-a nem rendelkezik leírt, világos stratégiával, de ennél többen pályáznak vagy vesznek igénybe támogatott hitelt, vagy vissza nem térítendő forrásokat. Márpedig az innovációhoz nem csak pénz kell, a kreativitás, a vízió, a stratégia, a tudatos jövőtervezés sokkal fontosabb.

Sokan hangoztatják, hogy a hazai oktatás nem kompetencia alapú, hanem lexikális tudásra épít. Mára oda jutottunk, hogy a megtanult, bemagolt információk szinte semmit sem érnek, ellenben az alkalmazkodó képesség, a probléma megoldó képesség és még sok egyéb készség fontosabbá vált. Mivel az oktatási rendszer változására a közeljövőben sincs sok remény, a vállalkozások kénytelenek saját képzéseket, munkaerő fejlesztést végezni, különben végképp lemaradnak a versenyben. Ehhez természetesen a legfontosabb a megfelelő vezetői attitűd, a tanulásra, fejlődésre való nyitottság, hogy ezt a hozzáállást képviselje a vállalat is.

A kompetitív tudás megszerzésére és az innováció beindítására hasonlóan jó megoldás lehet a vállalatok és az egyetemek közötti szorosabb együttműködés. A kutató műhelyekben, Phd kutatásokban nagyon sok értékes gondolat születik, amik akár tudományos publikációkig is eljutnak.

De őszintén: hány olyan KKV vezető van, aki tudományos folyóiratokat olvas?

Pedig biztos vagyok benne, hogy akár az üzleti döntéshozatalhoz, akár a termék vagy folyamat innovációhoz kaphatnának sok új ötletet. Ahogy a cégvezetők is instruálhatnák a kutatókat, milyen területeken merülnek fel megoldandó problémák.

A versenyképesség erősítése nem magányos feladat, a gazdaság és a tudomány minden szereplőjére szükség van hozzá. Sokkal fontosabb annál, minthogy a politikusokra bízzuk.

Vitkovics Péter

változás- és válságmenedzser

A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.

Borítókép: Munkagépekkel talajelõkészítõ munkálatokat végeznek a leendõ CATL akkumulátorgyár területén a Déli Ipari Parkban Debrecen közelében 2023. február 23-án. A valaha volt legnagyobb, mintegy 3000 milliárd forint összértékû magyarországi beruházás keretében a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) közvetlenül 9000 új munkahelyet hoz létre Debrecenben. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt