A túlélés képlete: akik külföldre mennek, négyszer gyorsabban nőnek

Ketyeg a magyar e-kereskedők órája. A nemzetközi piacok jelenthetik a túlélést. A HungarEcomm Stars 2025 díjátadón elismert cégek a teljes hazai online torta ötödét adják. Mutatjuk a díjazottakat és a legfontosabb tanulságokat.
Megjelent a Forbes legfrissebb listája a leggazdagabb magyarokról! A listát itt böngészheted.
Október 7-én délután a siófoki Internet Hungary konferencián osztották ki a HungarEcomm Stars 2025 díjakat. Az e-kereskedelmi iparági díj célja idén is ugyanaz, mint a tavalyi első alkalomkor volt: elismerni a legdinamikusabban növekvő, legvilágpiacképesebb, magyar tulajdonú e-kereskedőket.
Azokat a cégeket, amelyek a világ bármely pontján megállnák a helyüket.
A HungarEcomm Stars szervezője a Growww Digital, szakmai partnerei a PwC és az Oander, de támogatói voltak olyan releváns hazai szövetségek, mint az Ecommerce Hungary és a Digitális Kereskedelmi Szövetség, továbbá a Digital Hungary is együttműködője a kezdeményezésnek. A 2025-ös díj nyerteseiről, tanulságairól a magyar írott sajtóban először a Forbes.hu számol be.
A díjazottak
Három kategóriában osztottak díjakat. A Digital Star kategória a tisztán online kereskedőket listázza, az első öt sorrendje pedig: a Pepita, a Kutyakajás.hu (Suller-Táp Kft.), a Pelenka.hu (Webshop Global Kft.), a Homelux (Leziter Kft.), valamint az iPon. A kategória többi elismert szereplőjét az alábbi ábrán látni:
A Local Omnistar kategória a magyar tulajdonú omnichannel (online és offline csatornákkal egyaránt bíró) szereplőknek szól. A top 5 az Euronics (Vöröskő Kft.), a Praktiker, a Zákány Szerszámház, a Dockyard és a Reflexshop. Ebben a kategóriában az Online Export különdíjat is kiosztották, amit a Biotech USA kapott. Az indoklás szerint azért, mert
mint a legsikeresebb „magyar multi”, a cég egyszerre bír erős hazai gyökerekkel és vitt véghez sikeres globális terjeszkedést.

Idén a nemzetközi hátterű omnichannel szereplőket is díjazták a Global Omnistar szekcióban. Itt az első öt sorrendje: IKEA, Media Markt, Rossmann, DM, iStyle.

A tanulságok
A negyven példakép éves online árbevétele nettó 258 milliárd forint volt összesen 2024-ben, ez a teljes magyar e-kereskedelmi torta 20,3 százaléka – osztotta meg a Forbes.hu-val Szabó László, a Growww Digital ügyvezető partnere. Tavaly (47 elismert cégnél) a nettó árbevételi összeg még 172 milliárd forint volt.
A HungarEcomm Stars tisztán online szereplői az elmúlt két évben átlagosan 17 százalékot nőttek évente, míg a díj omnichannel szereplői csupán 6 százalékot, ha minden csatornát nézünk, és 5 százalékot, ha csak az online csatornát. A PwC korábbi adatai szerint 2024-ben 9,8 százalékot nőtt az előző évihez képest a teljes magyar online kereskedelem.
A Growww Digital szerint az omnichannel alulteljesítése a vizsgált szereplők méretéből és piaci beágyazottságából fakad.
Ezek a szereplők átlagosan 63 milliárd forintos teljes árbevétellel rendelkeztek 2024-ben, amin belül az átlagos online árbevétel csak 7 milliárd forint volt (a tisztán online kereskedőknél ez az átlag 5,5 milliárd forint). A díj omnichannel szereplőinél évről évre csökken az online súly, és az elmúlt három évben gyorsabban nőtt az offline forgalmuk.
A teljes (online + offline) árbevétel tekintetében egyértelműen a nemzetközi háttérrel rendelkezők tudtak jobban növekedni, mert az beruházásigényesebb, míg online a magyar háttér volt sokkal sikeresebb az alacsonyabb bázis miatt. A magyar szereplők átlagos mérete a nemzetközi hátterű szereplők átlagának a tizede, míg csak az online-t nézve a harmada.

A Growww Digital által elismert szereplők közül
azok, akik exportálnak is, négyszer gyorsabban növekszenek az online térben, mint a nem exportálók.
Az exportálók átlagos éves online bővülése 10,2 százalék volt 2022–2024-ig, szemben a nem exportálók 2,5 százalékával.
Szabó szerint a növekedési kényszerben lévő e-kereskedelmi szereplők számára a túlélési képlet egyszerű: terjeszkedés csatornákon átívelően – azokat egységes vásárlói élménnyé összehangolva – és nemzetközi piacokon keresztül egyaránt, ezáltal régiós szereplővé válni. Szabó márciusban adott mélyebb interjút a Forbes.hu-nak.
A tapasztalatok
Az Oander által bekért omnichannel adatok és a személyes szakmai interjúkon összegyűlt tapasztalatok alapján a fő különbség a hazai és nemzetközi szereplők között a szervezeti felkészültség – utóbbiak javára. Ugyanakkor a vásárlóknak nyújtott omnichannel ügyfélélményben azonos eredményt értek el a hazaiak és külföldiek.
Emellett számos hazai kereskedő számolt be nagyszabású, nemzetközi terjeszkedési szándékról – nem csupán egy–két országba, de egyszerre tucatnyi piacra is.
Az Oander szerint a nemzetközi hátterű, magyar fiókteleppel rendelkező szereplők azért fontos építői a magyar digitális ökoszisztémának, mert tudást hoznak be, szervezetet építenek, ügyfélélményt növelnek, így pedig sokat lehet tőlük tanulni.

A kvalitatív kutatás tanulsága, hogy a vállalati háttér mellett a méret is jelentős hatással van az omnichannel fejlettségre. A külföldi szereplők közel másfélszer érettebbek az omnichannel működésben és a forgalmi méret szerinti bontás is hasonló mintát mutat. A méretgazdaságosság, a technológiai beruházási képesség és a szervezeti komplexitás kulcsszerepet játszanak az omnichannel fejlettségében.

Az előző évihez képest idén már jelentkezni kellett a HungarEcomm Starsra, és három feltételnek kellett megfelelni: magyar többségi tulajdonú (omnichannel esetén magyar fióktelepű), egymilliárd forint feletti online árbevételű (omnichannel esetén hárommilliárd feletti), etikus vállalkozásokat kerestek (például nem kaptak valamilyen hatósági elmarasztalást).
Az omnichannel kategóriában – az általános és a gazdasági adatbekérőkön túl, amit minden jelentkező kitöltött – külön omnichannel adatbekérőt kellett kitölteni, valamint egyéni, másfél órás szakmai interjún kellett egyeztetni az Oander szakértőivel a Scalable Commerce Framework nevű üzleti keretrendszer mentén.
Ami a pontozási súlyokat illeti, 20 százalékot adott a gazdasági pontszám, 50-et a szakmai pontszám, 30-at pedig a piaci. A gazdasági pontszámnál a cégek fenntartható gazdasági növekedését vizsgálták (2 éves árbevétel-növekedés, eredménytermelő képesség); a szakmainál a marketingterületekre (PPC, SEO, analitika, márkaépítés) és az omnichannelre vonatkozó adatokat (digitális és fizikai csatornák funkcionális megfelelőssége, ügyfélélmény, szervezeti működés); a piacinál pedig az adott szereplők részpiacaira vonatkozó adatokat, illetve az online árbevétel arányát és időbeni alakulását.