Folytatódik a magyar–szlovák–horvát olajháború, a Mol és a Slovnaft bepanaszolta a Janafot az Európai Bizottságnál

A Mol és szlovákiai vállalata, a Slovnaft monopolhelyzettel való visszaélés vádjával formális panaszt nyújtott be a Janaf ellen az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságánál, továbbá kifogásolják a horvát kőolajvezeték üzemeltetőjének árképzési gyakorlatát is – közölte a Mol az MTI-vel.

Álláspontjuk szerint gyorsított eljárásban kell véget vetni a jogsértésnek, lehetővé téve a Mol és a Slovnaft számára a hozzáférést a kritikus infrastruktúrához. Ennek indokolatlan megtagadása közérdeket sért, több közép-európai államban veszélyezteti az energiaellátás biztonságát – érvelnek.

Közleményében a Mol kifejti: a magyar és a szlovák finomítók ellátása a tenger felől orosz kőolajjal megfelel az uniós és az amerikai szankciós szabályoknak, a Barátság vezeték üzemképtelensége esetén ugyanis Magyarország és Szlovákia tengeri útvonalon is szerezhet be nem szankcionált szállítmányt. Ezt az álláspontot a magyar és a szlovák szakhatóságok is megerősítették, a vonatkozó EU-s szankciós szöveg szintén nevesíti.

A Mol emlékeztet: többször is kérte a szállítási monopóliummal rendelkező horvát felet annak megerősítésére, hogy átveszi az Oroszországból legálisan érkező tengeri szállítmányt. Ennek fogadását a Janaf jogi ellenőrzésekre hivatkozva halogatja, ami az ellátás és a hozzáférés megtagadásának minősül. Ahelyett, hogy tisztességes, átlátható és megkülönböztetéstől mentes feltételekkel biztosítanák a hozzáférést, a horvát fél a nélkülözhetetlen infrastruktúra feletti ellenőrzést arra használta, hogy korlátozza a hozzáférést, fokozva a háborús konfliktusok miatt amúgy is kiélezett ellátási bizonytalanságot – mutat rá a magyar olajcég.

Az uniós versenyjog alapján az energiainfrastruktúrában monopóliummal rendelkező vállalat erőfölényben van – hangsúlyozza a Mol. Az ilyen infrastruktúra feletti ellenőrzés lehetővé teszi az üzemeltető számára, hogy a fogyasztóktól és a versenytársaktól függetlenül viselkedjen, egyebek között azzal, hogy az árakat tartósan a versenyképes szint fölé emeli, vagy megtagadja a hozzáférést.

A Mol és a Slovnaft az Európai Bizottságnak küldött levélben kifogásolja továbbá a „visszaélésszerű árképzési és tárgyalási gyakorlatot”, ezért egy másik beadványt is benyújtanak. Indoklásuk szerint a horvát cég 2022 óta a méltányos piaci árak háromszorosát-négyszeresét kéri a szállításért, és ezen továbbra sem hajlandó változtatni.

Az Oroszországból Ukrajnán át érkező Barátság vezetéken január 27-én szűnt meg az ellátás, növelve a térség tengertől elzárt államaiban található finomítók függőségét az Adria vezetéktől, amely számukra az egyetlen életképes útvonal. A visszaigazolás késedelmes beérkezéséből eredő pénzügyi károkért a Janafot terheli a jogi és anyagi felelősség. A Mol fenntartja magának a jogot, hogy kárigényét a Janaffal szemben érvényesítse – olvasható a magyar olajtársaság közleményében.

„A Mol egyre intenzívebben támadja” az Adria kőolajvezetéket működtető Janafot a közleményein keresztül, ezzel ”megpróbálva valamilyen látszatát adni a kedvezményes orosz olajimport megigazolásának”, amely révén évente egymilliárd euró profitra tesz szert – közölte a horvát cég a HVG cikke szerint.

A Janaf azt állítja, nem a 100 kilométerre vetített szállítási díj a lényeg, hiszen a Barátság vezeték közel két és félszer hosszabb az Adriánál, a vásárlók pedig nem kilométerekre fizetnek, hanem azért, hogy a célhelyre szállíttassák a terméket, így „az egyetlen releváns kritérium a tonnánkénti teljes szállítási díj”. A horvátok úgy számolnak, hogy ennek alapján az Adria vezeték szállítási díja harmada a Barátságénak.

A Reuters híre szerint mindeközben Ukrajna arról tájékoztatta Szlovákiát, hogy a Barátság vezetéket a következő napokban várhatóan nem indítják újra.