Megállapodás született a horvátokkal, de a Mol az erről szóló közleményében is aprítani igyekszik a Janafot

A Mol és a Janaf megállapodott a hosszú távú kapacitástesztek feltételeiről – ezzel a címmel küldött ki közleményt a magyar olajvállalat. A szöveghez, hogy mindenki értse a „lényeget”, négypontos „tartalomjegyzéket” mellékeltek, ezek a következők:

• indulnak a hosszú távú kapacitástesztek;
• a Janafnak át kell engednie a nem szankcionált orosz szállítmányokat;
• a horvátországi szállítás díja négyszerese-ötszöröse az európai átlagáraknak;
• a régiónak két vezeték kell: az Adria és a Barátság.

Az első ponthoz azt írták, „a Mol üdvözli a tesztek elindulását, mert ezzel véget érhet a számháború, és pont kerülhet annak a régi vitának a végére, hogy mekkora is a vezeték tényleges kapacitása”. Hozzátették: „Vélemények helyett szakszerű, adatokon és tényeken alapuló teszt mondja majd ki, mennyit bír el az Adria vezeték. Horvátországi megszólalásokban ugyanis a vezeték éves kapacitásának mértéke 11 és 15 millió tonna között mozgott, miközben a vezetékszakaszon 2 millió tonnánál több kőolajat még soha nem szállítottak.”

A magyar olajmulti emellett továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a Janaf engedje át a tengerről érkező orosz kőolaj szállítmányokat. A cég szerint a vonatkozó uniós és amerikai szankciók alapján „a régió ellátásbiztonsága érdekében” át kell engedni a nem szankcionált szállítmányokat, „amennyiben a Barátság vezeték nem működik”.

A Janaf árairól is van mondandója a Molnak, éspedig az, hogy a cég „fenntartja álláspontját, hogy 100 km-re vetítve az európai átlagár többszörösét kéri el a Janaf a szállításokért, ami kimerítheti a monopolhelyzettel való visszaélés gyanúját”.

Végül a Barátság vezetékről azt írják: „A régió ellátásbiztonságához két teljes értékű, kereskedelmileg is versenyképes útvonalra van szükség. Szükség van arra, hogy az Adria vezeték felnőjön a feladathoz, de a forrásdiverzifikáció jegyében gondoskodni kell arról is, hogy a Barátság vezeték is működjön.”

A közlemény utolsó mondata pedig ez: „Éppen ezért támogatjuk Ukrajna törekvéseit, hogy az Odessza–Brodi vezeték újraindításával össze lehessen kötni a Barátság vezetéket a Fekete-tengerrel, és ezáltal is növelni lehetne a régió kőolajellátás-biztonságának szintjét.” Alig pár napos hír, hogy az ukránok ezt a szállítási útvonalat ajánlották alternatívaként – az EU-n keresztül – Magyarországnak és Szlovákiának. Arról tavaly már nyáron írtunk a 444-en, hogy a Mol az orosz függés megszüntetésére hivatkozva az Odessza–Brodi vezetékért lobbizik az Európai Uniónál.

Az egyre vehemensebb magyar–horvát olajvita hátterét ebben a cikkünkben elemeztük részletesen.