Mit tehet Európa Grönland védelmében?

• Fegyveres konfliktus valószínűleg nem lesz Amerika és az Európai Unió között, ezenkívül már minden elképzelhető a teljesen elszabadult Trumpról.
• Az EU kezében vannak lapok ebben a játszmában, csak az a kérdés, hogy melyek kijátszásában tudnak a tagországok megegyezni.
• Ha elmarad a válasz, az nemcsak Amerikát, hanem Európa korábbi ellenségeit is felbátoríthatja.

„450 millióan élünk egy gazdasági nagyhatalomban. Megvannak az eszközeink ahhoz, hogy megvédjük magunkat” – mondta a hétvégén Benjamin Haddad, aki a francia kormányban az EU-ügyekért felel. Azután nyilatkozta ezt, hogy Donald Trump grönlandi álmait kergetve úgy támadt több európai országra, hogy az még az utóbbi egy év washingtoni vagdalkozásának fényében is megdöbbentően tudott hatni.

Trump 2025 folyamán többször is beszélt arról, hogy Grönlandot Amerikához akarja csatolni, miután pedig amerikai szempontból 2026 elején jól sikerült a venezuelai katonai akció, amelynek keretében elrabolták Nicolás Maduro elnököt és feleségét, hirtelen minden korábbinál nagyobb elánnal fordult rá a világ legnagyobb, egyébként Dániához tartozó szigetére. Erre válaszul több európai ország is kifejezte szolidaritását Dániával, néhány pedig maroknyi katonát is küldött Grönlandra.

Trumpot egyes beszámolók szerint ez bőszítette fel igazán. Az amerikai elnök január 17-én közölte, hogy Dániára, valamint Norvégiára, Franciaországra, Svédországra, Finnországra, Németországra, Hollandiára és az Egyesült Királyságra védővámokat vet ki. Február 1-jétől minden, ezekből az országokból Amerikába érkező termék után 10 százalékos védővámot kell fizetni addig, amíg nem támogatják Trump grönlandi álmait. De ha még június 1. után sem teszik, ez a védővám 25 százalékra emelkedik.

Hogy Amerika meg akarja szerezni a szintén NATO-tag Dánia egy darabját, a Dániával szövetséges további NATO-tagországokat pedig védővámokkal sújtja, az már önmagában olyan szürreális esemény, hogy a Borgen című kultikus dán tévésorozat írója azt nyilatkozta: ha ő ilyen forgatókönyvet adott volna le, egyszerűen kiröhögik.

A helyzet abszurditásán tovább csavart, amikor nyilvánosságra került az, amit Trump Norvégia miniszterelnökének írt:

„Tekintettel arra, hogy az önök országa úgy döntött, nem adja nekem a Nobel-békedíjat, pedig TÖBB MINT nyolc háborút megállítottam, többé nem érzem kötelességemnek, hogy kizárólag a békére törekedjek (...) A világ addig nem lesz biztonságban, amíg nem szerezzük meg a teljes irányítást Grönland felett.”

Ez a szöveg volt az, ami után a világ – és még az egyébként Trumpot támogató amerikai szélsőjobboldal egy része is – ráébredt arra, hogy olyan események zajlanak az elnök fejében, amik még az eddigi 79 évben ott dúló viharokhoz képest is új szintet jelentenek. És amik tényleg azzal fenyegetnek, hogy olyan, több évtizeden át épített gazdasági-katonai szövetségeket tépjenek szét, amikre az egész nyugati világ, nyugati civilizáció, nyugati jómód támaszkodik.