Európa csúcs után: kétségek a Béketanáccsal kapcsolatban, határozott kiállás Grönland mellett
Csütörtökön éjszakába nyúló informális csúcstalálkozót tartottak az európai uniós állam- és kormányfők, a rendkívüli csúcsnak világpolitikai témái voltak: Grönland, Béketanács és Gáza. Vagy ha egy szóban akarnám összefoglalni: Trump.
Miután az amerikai elnök és Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán késő éjjel megállapodott a Dániához tartozó szigetről, sőt, Trump szavai szerint „az egész sarkvidéki régióval kapcsolatban”, és így elhárult a dánokat támogató európai országok újabb vámtarifával büntetésének veszélye, a grönlandi kérdés már kevésbé volt égető.
Arra azonban jó volt a csúcs, hogy az EU vezetői egyértelművé tegyék: Dánia és Grönland az unió teljes támogatását élvezi (a magyar kormányét nem). Ahogy António Costa, az Európai Tanács elnöke fogalmazott: Dánia és Grönland az EU teljes támogatását élvezi, a róluk szóló ügyekben csakis Dánia és Grönland jogosult dönteni. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szintén az unió egyhangú támogatásáról biztosította Koppenhágát és a grönlandi vezetést.
A csúcs után tartott beszédében Costa kitért az európai és amerikai kapcsolatok más égető kérdéseire is. A Tanács elnöke azt mondta, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok továbbra is szövetségesek, és az EU tiszteletben tartja az amerikai életformát, de elvárja ebben a kölcsönösséget is. Arról is beszélt, hogy szívélyes és tiszteletteljes módon kellene kezelni a partnerek és szövetségesek közötti kapcsolatokat, és Washingtontól elvárható, hogy figyeljen az olyan európai értékekre, mint a területi integritás és a nemzeti önrendelkezés elve.
„Komoly kétségeink vannak a Béketanács alapokmányának több elemével kapcsolatban” – mondta António Costa a Donald Trump által egyfajta ellen-ENSZ szellemben kitalált intézménnyel kapcsolatban, amelyhez az alapításakor csak 19 állam csatlakozott, közülük egyetlen EU-tag, Magyarország. Az Európai Tanács elnöke főleg a Béketanács hatókörét, irányítási rendszerét, valamint az ENSZ Alapokmányával való összeegyeztethetőségét tartja aggályosnak. Az Európai Uniós mindazonáltal kész együttműködni a Gázára vonatkozó átfogó béketerv végrehajtásában, de nem a Béketanáccsal, hanem az Egyesült Államokkal.
Az uniós csúcs az EU-ban mostanra legégetőbbé vált kérdéssel, a Mercosur-egyezmény ügyével is foglalkozott (a dél-amerikai országos közös piacával kötött egyezményt az uniós tagállamok állandó képviselői jóváhagyták, de az Európai Parlament nem, hanem úgy döntött, pert indít miatta). Costa erről azt mondta: a Tanács úgy döntött, hogy arra szólítja fel az Európai Bizottságot: ideiglenesen alkalmazzák a szabadkereskedelmi megállapodást. Von der Leyen ehhez azt tette hozzá, hogy bár ezt valóban több európai vezető felvetette, erről valójában majd csak akkor kell dönteni, ha a Mercosur-országok is ratifikálták az egyezményt.