Európa összefog Trump fenyegetései miatt, Macron az EU élesben még soha be nem vetett „gazdasági atombombáját” is aktiválná Amerikával szemben
Ha Trump beváltja fenyegetéseit, és az Egyesült Államok február 1-től valóban 10 százalékos büntetővámmal sújtja azt a hét európai országot, amelyek kiálltak Grönland és Dánia területi integritása mellett, Európának egy olyan kemény kényszerintézkedéssel kell válaszolnia, amit még soha nem vetettek be senki ellen az európai unió történetében – ez Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezése, aki azt javasolja, hogy az EU aktiválja az Egyesült Államokkal szemben kényszerellenes eszközét, az ACI-t.
Az ACI-t azért fogadta el az Európai Unió 2023-ban, hogy legyen mivel megvédenie magát és tagállamait a harmadik országok gazdasági kényszerítésével szemben, ezt az eszközt azonban idáig soha nem használták ténylegesen. Franciaország már korábban is azok közé tartozott, akik ezt a leginkább támogatták volna Trump különféle fenyegetései ellen, hiszen az eszköz a kereskedelem- és beruházáspolitikában nagyjából annak felel meg, mintha a sarokba szorított fel is kitenné a fegyverét az asztalra.
Az ACI aktiválása nem egyszerű, az uniós tagállamok minősített többsége szükséges hozzá. Ha azonban megtörténik, az többféle kifejezetten súlyos ellenlépést tesz lehetővé: az EU ezzel eltilthatja az adott ország vállalatait az európai közbeszerzéseken való részvételtől, vagy konkrét beruházásokat is blokkolhat akár.
Macron fenyegetésének a fő célja, hogy Donald Trumpot visszatántorítsa: az amerikai elnök szombaton ugyanis bejelentette, hogy újabb vámemelésekkel torolja meg, hogy több európai ország erőteljesen kiállt az USA által megszerezni akart Grönland, illetve Dánia mellett. Miután a dánok mellett Norvégia, Svédország, Finnország, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság és Hollandia is újra jelezte, hogy Grönland szuverenitása nem lehet alku tárgya, Trump közölte, hogy február 1-jétől 10 százalékos vámot vet ki rájuk, amit júniustól még tovább emelhet, egészen addig, amíg „megállapodás nem születik Grönland teljes körű megvásárlásáról” az Egyesült Államok részéről.
Az amerikai fenyegetést az eddigi egyik legsúlyosabb konfliktusnak értékelik Trump megválasztása óta az Egyesült Államok és Európa között, ami egyesek szerint már egyenesen a NATO végével fenyeget. Az európai országok ezzel együtt igyekeznek összezárni. Nem is csak a hét extravámokkal fenyegetett ország: s német alkancellár Lars Klingbeil vasárnap szintén azt mondta, hogy bár Németország idáig mindig segítő kezet nyújtott az Egyesült Államoknak, hogy közös megoldásokat találjanak, de Berlin ebben a kérdésben nem tud egyetérteni Washingtonnal:
„Nem hagyjuk magunkat zsarolni, lesz európai válasz”
– tette hozzá.
Ennek formájára javasolta Macron az ACI aktiválását, ami nagyjából a nukleáris kardcsörtetésnek felel meg a kereskedelem- és beruházáspolitikában: azt jelzi, hogy az EU nemcsak hasonló nagyságú extravámokkal válaszolhat, de annál többre is hajlandó, ha Trump nem vonja vissza a fenyegetéseit.
A párizsi elnöki hivatal szerint az amerikai kereskedelmi fenyegetések felvetik a vámtarifákról tavaly júliusban az Európai Unió és az Egyesült Államok között megkötött megállapodás érvényességének kérdését is, azt, amit amúgy is sokan úgy értékeltek, hogy akkor Európa engedett Trumpnak – e megnyilatkozások szerint tehát a nagy nehezen tető alá hozott vámmegállapodás is veszélybe kerülhet.
Mint írtuk, az európai radikálisabb jobboldal pártjai közül is egyre többen döntenek úgy, hogy inkább Trumppal szemben határozzák meg magukat. Franciaországban Jordan Bardella, a közvélemény-kutatásokat simán vezető Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje is elítélte Donald Trump szerinte elfogadhatatlan fenyegetéseit és mindenféle kereskedelmi zsarolást: ő máris újra felszólította az Európai Uniót, hogy függessze fel a Washingtonnal tavaly júliusban kötött vámmegállapodást.
Az EU nagykövetei vasárnap szintén rendkívüli ülést tartanak Trump fenyegetőzései miatt.
