Orbán szerint a szegénységgel jó a pálya, de a KSH adatbotránya után valójában még a trendeket sem látni

Támadt némi zavar az erőben a gyermekszegénységi adatokkal kapcsolatban Orbán Viktor ATV-s interjújában. Miközben a kormánymédiában (amit Orbán felháborodva kér ki, hogy rátolják, nem felelős érte - mondta Rónai Egonnak a miniszterelnök, akinek a nevében adnak utasítást a harcosainak, hogy hova kommenteljenek) azt ünneplik, hogy a Megafon-univerzumon kívül is tud válaszolni a kérdésekre, Orbán egy láthatólag valóban nem egyeztetett kérdésnél váratlanul megtorpant.

Amikor Rónai Egon arról kérdezte, hogy a KSH revideált adatai alapján a gyermekszegénység hirtelen kétszer akkora lett visszamenőlegesen, mint korábban állították, Orbán először azt mondta, hogy nem ismeri a pontos számokat, majd azt javasolta, hogy ez majd máskor legyen téma:

„Szívesen fölkészülök, és a következő alkalommal térjünk erre vissza, hogy hogy kell azokat a számokat nézni”

– mondta a műsorvezető kérdésére, hogy „hogy lehet ennyi szegény gyerek”.

Miután a témára Magyar Péter is ráugrott („Döbbenet. Egy ilyen ember nem lehet tovább miniszterelnök” – posztolta), a kormánykommunikáció gyors kármentésbe kezdett.

„Hát ebből semmi nem igaz! Az egész ÁLHÍR!”

– posztolta az interjú után Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó, azt állítva, hogy „több, mint 300 ezer gyermek tudott kilépni a fenyegetettségből. Tehát nem kirívóan rossz, hanem kiváló a magyar javulás. MINDEN MÁS ÁLHÍR! - Ne dőljünk be az álhíreknek! Kérem, segítsétek az álhírek helyett a tényeket terjeszteni!” - írta az NKE gazdasági sikerpropagandára szakosodott szakértője.

Rónai Egon valóban pontatlanul fogalmazott: a kérdésében azt állította, hogy minden ötödik gyerek mélyszegénységben vagy szegénység által sújtva él, és hogy ez az Európai Unióban is kirívóan rossz adat. Mivel összekevert különböző, a szegénység kutatásában használt indikátort is, beindult a fake newsozás, noha az alapprobléma, amire utalt, valós: egy hónapokon át tartó szakmai botrány után a KSH kénytelen volt visszamenőlegesen úgy módosítani az adatait, hogy a gyermekszegénység egyik fő mutatója nagyon komolyan romlott.

Az ELTE és a TÁRKI kutatói hívták fel először a figyelmet arra, hogy a KSH jövedelmi adataival valami nem stimmel: évek óta olyan adatokat közöltek, amik alapján úgy tűnt, hogy tömegek csúsznak át megmagyarázhatatlan módon éppenhogy a szegénységi küszöb felett, ráadásul sokaknál a bruttónál is magasabb nettó jövedelemmel számoltak, ami nonszensz. Hogy ez szándékos manipuláció, vagy véletlen, de utólag is eltagadott hiba eredménye-e, még nem derült ki, a statisztikai hivatal mindenesetre ezzel éveken át azt a kormányzati narratívát erősítette, hogy Magyarországon ütemesen csökken a relatív szegénység.