Hankó Balázs a Debreceni Egyetemen: „Hidd el, nem jó azt olvasni, hogy Hankó ’Bunkó’ Balázs jön ide fórumot tartani”

Október 30-án Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter hallgatói fórumot tartott a Debreceni Egyetemen. Az izgalmasabb kérdés-válaszokat kigyűjtötte a debreciner.hu, onnan szemlézzük őket. A teljes beszélgetést itt lehet visszanézni:

Ösztöndíjak

Egy hallgató megkérdezte, mikor és milyen mértékben emelik az ösztöndíjakat. Hankó Balázs erre azt mondta, ő duplázást szeretne elérni. „És ez mitől függ? Minden évben halljuk, hogy lesz emelés, és aztán sosincs semmi” – kérdezett vissza a hallgató. Erre a miniszter:

„Tőlem még sosem hallottad. Bízz egy kicsit bennem”.

A srác azt is kifogásolta, hogy a Hankó által korábban említett állítólagos 38 ezer forintos átlag tanulmányi ösztöndíjjal ő még nem találkozott. Szerinte egy évfolyamon 60 emberből egy kapja meg ezt az összeget.

A miniszter ezt a következőképpen igyekezett megmagyarázni: „Amikor a nagy számok mintája alapján elosztod a teljes összeget, ennyi jön ki. Mennyi a tanulmányi ösztöndíj és hányan részesülnek az ösztöndíjban, ez a metszete a kettőnek”.

Pride

Egy bölcsészhallgató szerint az, hogy a kormány LMBTQ-propagandáról beszél, sok emberből homofóbiát vált ki. Azt kérdezte, Hankó mit tud tenni, hogy ez változzon, és meg lehessen vitatni a valós kérdéseket.

„Hidd el, nem jó azt olvasni, hogy Hankó ’Bunkó’ Balázs jön ide fórumot tartani. Hidd el, nem jó azt olvasni magamról, hogy egy felfuvalkodott hólyag vagyok. Hidd el, nem jó a gyerekeimnek azt látni, hogy az apjukról így egyesek”

– mondta erre a miniszter. Szerinte vitatkozni lehet, de tiszteletben kell tartani a másikat.

A hallgató felhívta arra a figyelmet, hogy vannak olyan magyar állampolgárok, akiknek nehezebb az élete azért, mert ilyen a kormány kommunikációja. „Ha valaki kimegy egy Pride-ra, akkor nem az lesz, amit mond a kormány, hanem egy ember, aki gyakorolja a jogát” – mondta. Hankó erre visszakérdezett, hogy a kérdező szerint mi a Pride. „Hát egy büszkeségmenet. A Pride-ra nemcsak az megy ki, aki meleg, akinek más a szexualitása, hanem aki büszke bármire. Természetesen többségében olyanok mennek ki, akiknek más a szexualitása. Ez nem egy politikai kérdés, az a gond” – válaszolt a hallgató.

Hankó szerint ez valóban nem politikai kérdés, de nem is tartozik mindenkire. „Azt gondolom, az, hogy kinek milyen orientációja van, milyen vallási vagy más egyéb meggyőződése, az őrá, a környezetére és a barátaira tartozik ebben a kérdésben.

Nem jó, hogy ez a kérdés így eszkalálódott”

– mondta.

Erasmus

A gyógyszerésztudományi kar egyik hallgatója a miniszternek azt kifogásolta, hogy az alapítványi egyetemek Erasmus programból való kizárása után létrehozott Pannónia Ösztöndíjprogram keretében sokkal kevesebb és alacsonyabb színvonalú egyetemre juthatnak ki a hallgatók, ezért nem érti, a kormány miért nem teljesíti az európai uniós feltételeket, hogy többek között a Debreceni Egyetem is visszacsatlakozhasson az Erasmusba.

Hankó Balázs visszakérdezett, a hallgató szerint mik az uniós feltételek, mire a lány azt felelte, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás. Ezen a ponton az alábbi párbeszéd zajlott le:

Hankó: „És ennek mi köze az egyetemi világhoz?”

Kérdező: „Én csak azt szeretném megkérdezni, hogy a Pannónia programot miért gondolja jobbnak a kormány, mint az Erasmust.”

Hankó: „Sok kérdést tettél fel egyszerre.”

A miniszter ezt követően emlékeztetett, a Debreceni Egyetem perben áll az Európai Bizottsággal, legutóbb szeptemberben volt tárgyalás Luxemburgban. Hankó szerint a Bizottság jogtalanul zárta ki az alapítványi egyetemeket, mert a felsőoktatás nemzeti hatáskörbe tartozik. A politikus úgy látja, a Bizottság újabb és újabb követelésekkel állt elő, amelyeket a magyar Országgyűlés meg is szavazott, a magyar egyetemeket mégis kizárták arra hivatkozva, hogy az alapítványok hemzsegnek a politikusoktól.

Mint mondta, az ország valamennyi alapítványában összesen 105 kuratóriumi tag van, akik közül szerinte 13 volt politikus – ők Hankó értelmezésében vissza is vonultak, mégis maradt a kizárás.

Szerinte a Bizottság legújabb javaslatában összeférhetetlenségi szabályokat vezetnének be a rektorválasztás kapcsán, amellyel éppen azokat a rektorokat tiltanák ki a kuratóriumokból, akik az egyetem oldaláról kerültek be.

Azt is elmondta, hogy Magyarországon nem politikai döntések alapján osztják a Horizont és az Erasmus programok pénzeit, mert ezeket közvetlenül a hallgatók és a kutatók kapják.

Szerinte ugyanakkor problémás, ha a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara nem képes megfelelő mennyiségű nemzetközi együttműködést kialakítani. Elmondta, hogy az elmúlt egy évben 8115 diák vett részt a Pannónia programban, közülük 500-an a Debreceni Egyetem hallgatói voltak.

Azt is elmondta, a legutóbbi Erasmus programban Debrecenből csak 300-an vettek részt. „Ez innentől nem a kormány felelőssége, ez az adott egyetem adott karának a felelőssége, hogy ezeket a nemzetközi együttműködéseket hajtsa össze. Mi az ehhez kapcsolódó forrásokat biztosítjuk.” És végül csak elhangzott az is, hogy szerinte a Pannónia programban jobb egyetemekre jutnak el a hallgatók, mint az Erasmusban.