Hogy építhetett ekkora vagyont egy pedofil bűnöző?
A szexuális bűncselekményekért elítélt Jeffrey Epstein halálakor közel 600 millió dollárnyi vagyonnal rendelkezett – elsősorban két dúsgazdag milliárdos ügyfelének, valamint jelentős adókedvezményeknek köszönhetően. De mi lett a pénzzel?
Nem túlzás, hogy halálakor, 2019-ben, Epstein mesésen gazdag ember volt. Fényűző ingatlanjai, két magántulajdonú karibi szigete, valamint közel 380 millió dollár készpénze és befektetései együtt 578 millió dollárra emelték vagyonát – legalábbis a hagyatéki dokumentumok szerint.
2019 júliusában az FBI lecsapott Epsteinre, akit kiskorúak szexuális kizsákmányolásával és emberkereskedelemmel vádoltak meg. A házkutatások során előkerült dokumentumok szerint Epstein szisztematikusan gyűjtött kompromittáló információkat gazdag és befolyásos emberekről – ami táplálta a gyanút, hogy zsaroló hálózatot is működtetett. Ezt később nem sikerült alátámasztani, de a szexuális bűncselekmények kapcsán nagyon sok bizonyíték és tanúvallomás gyűlt össze ellene.
A milliomos vállalkozó ügyeiről a Miami Herald kezdett el cikkezni megszólaltatva több áldozatát is. A közvélemény- és politikai nyomás hatására a New York-i szövetségi ügyészek új nyomozást indítottak, és egy kiterjedt, több évtizedig működő hálózatot lepleztek le, amiben Epstein és bizalmasai kiskorúakat használtak ki szexuálisan és közvetítettek ki másoknak, jellemzően Epstein valamelyik ingatlanában. Miközben a bűnszervezet szabadon garázdálkodott Epstein több száz millió dollárt kezelt befolyásos ügyfeleinek. A vádakkal nem nézett szembe, mivel letartóztatása után nem sokkal manhattani börtöncellájában holtan találták, az utólagos vizsgálat szerint öngyilkos lett. Az eljárás ellene így megszűnt, de több kártérítési per is indult az örökösei ellen.
Két jótevő és bőkezű milliárdos
Hogy pontosan hogyan szerezte a vagyonát, az a mai napig a nem teljesen egyértelmű, és botrány botrányt követ, mikor újabb részletek derülnek ki róla. (Most éppen András herceg bukott bele abba, hogy közeli kapcsolatot ápolt az amerikai üzletemberrel.)
A felszínen úgy tűnt, hogy erre van egy teljesen hétköznapi magyarázat: Epstein pénzügyi- és adótanácsadóként segítette az amerikai milliárdosokat, vagyontervezést kínált nekik, befektetőként forgatta a pénzüket. Vagyis volt egy polgári élete és foglalkozása, ami független volt azoktól a bűncselekményektől, amiket elkövetett.
Egy 2013-as cégiratban Epstein saját magát „tapasztalt és sikeres pénzembernek és üzletembernek” nevezte, „olyan vállalkozónak, aki több rendkívül nyereséges céget is felépített”, valamint „a származtatott ügyletek és opciós befektetések egyik úttörőjének”.
De mi lehetett a felszín alatt? A botrányosabb – és sok Donald Trump-támogató vagy összeesküvés-elmélet-hívő által hangoztatott – verzió szerint zsarolásból és manipulációból élt: titokban felvételeket készített befolyásos ismerőseiről, akik fiatalkorúakkal kerültek kapcsolatba, majd ezeket a kapcsolatokat használta fel hatalma és vagyona építésére. A pénzügyi tevékenysége csak fedősztori volt.
Melyik volt az igazi arca?
Epstein vagyonának eredete máig rejtély, de az amerikai Forbes által átnézett bírósági iratok, vizsgálati jegyzőkönyvek és pénzügyi kimutatások alapján annyi világos, hogy
vagyonát elsősorban két milliárdos ügyfélre és egy adózási trükkre építette.
Ez a két kulcsfontosságú ügyfél:
- Leslie „Les” Wexner, a Victoria’s Secret alapítója és a Limited Brands divatóriás 88 éves vezére, vagyonát 9,8 milliárd dollárra teszi a Forbes.
- Leon Black, a private equity (magántőke-befektetés) szektor nagyágyúja, az Apollo Global Management társalapítója, vagyona 13,2 milliárd dollár.
A New York Times által kiperelt pénzügyi dokumentumok szerint Epstein két fő cége 1999 és 2018 között több mint 800 millió dollárnyi bevételt termelt. Ebből legalább 490 millió dollárt (közel 165 milliárd forintot) Epstein saját díjként vett fel, a többi a befektetési hozamokból származott.
A Forbes becslése szerint Wexner és Black adták Epstein díjbevételeinek mintegy 75%-át ebben az időszakban.
Mindkét vállalkozás az Amerikai Virgin-szigeteken volt bejegyezve, és 1999-től egészen Epstein 2019-es haláláig ezek voltak azok a cégek, amelyek valódi bevételt termeltek neki.
Bár Epstein évekig jó kapcsolatban volt Donald Trumppal, semmilyen üzleti kapcsolatukra nincs bizonyíték.
Több bizonyíték van ugyanakkor arról, hogy a személyes viszonyuk sokáig valóban nagyon is jó volt. 2004-ben veszhettek össze, amikor mindketten ugyanazt a Palm Beach-i villát próbálták megvenni – végül Trumpé lett. Ebből már sejthető, hogy a jó kapcsolat mennyire volt mély.
Wexner volt Epstein legfőbb ügyfele 1991 és 2007 között. A két férfi végül szintén összeveszett, de addigra Epstein mintegy 200 millió dollárt keresett a divatmogulon. Black, az Apollo Global Management 74 éves alapítója, 2012 és 2017 között további 170 millió dollárt fizetett Epsteinnek – ez derült ki a Dechert LLP ügyvédi iroda független vizsgálata alapján készült jelentés és az amerikai szenátus Pénzügyi Bizottságának kutatásaiból.
Epstein bűnös szigete: adóparadicsom extrákkal
Epstein vagyonát szinte teljesen adómentesen tudta felhalmozni, köszönhetően az Amerikai Virgin-szigeteken elérhető bőkezű adókedvezményeknek. Az egykor Dániához tartozó karib-tengeri szigetcsoportot az USA 1917-ben vásárolta meg. Nemcsak a klímája miatt népszerű.
Epstein 1996-ban lett hivatalos lakosa a szigeteknek, majd két évvel később itt alapította meg a Financial Trust Company nevű tanácsadó cégét – ugyanabban az évben, amikor
majdnem 8 millió dollárért megvásárolta a Little St. James nevű szigetet, amely később hírhedtté vált, mint „pedofil sziget”, mivel központi szerepet játszott az emberkereskedelmi hálózatában.
A bírósági iratok szerint Epstein a Financial Trust Company, majd a Southern Trust Company (2011-ben alapította, és 2012-től ez lett a fő üzleti vállalkozása) révén belépett a szigetország gazdaságfejlesztési programjába – ez az úgynevezett Economic Development Commission (EDC) program.
Ennek keretében olyan adókedvezményeket kapott, amelyek 1999 és 2018 között mintegy 300 millió dollárnyi adót spóroltak meg neki. Ez idő alatt cégeiből legalább 360 millió dollárnyi (120 milliárd forintnak megfelelő) osztalékot vett fel.
A Virgin-szigeteki Economic Development Commission program az 1960-as évektől létezik, és azzal csábította a befektetőket, hogy:
- 90%-os adómentességet biztosít a társasági jövedelemadóból,
- 100%-os mentességet ad a forgalmi és jövedéki adókból,
ha a vállalat legalább 10 helyi, teljes munkaidős alkalmazottat foglalkoztat és 100 000 dollárt fektet be a sziget gazdaságába.
A program legnagyobb előnye az adókedvezmény mellett, hogy belföldi, azaz amerikai cégként tudnak működni a benne résztvevő vállalkozások, vagyis hozzáférnek a hatalmas amerikai piachoz. Adóparadicsom extrákkal.
Epstein 1998 decemberében a Financial Trust nevében pályázott a Virgin-szigeteki kedvezményekre. A kérelmet elfogadták, így 10 évre – 2009 végéig – megkapta a kedvezményeket, amelyeket később 2014-ig meghosszabbítottak. A bírósági dokumentumok szerint Epstein ekkor 11 főt alkalmazott és nagyjából 300 000 dollárt, azaz nagyjából 100 millió forintot fektetett be a szigeten, hogy megfeleljen a program feltételeinek.
Amikor 2012-ben üzleti tevékenységét a Southern Trust Company-ba helyezte át, újra jelentkezett a programba. 2013 márciusában megkapta a jóváhagyást, amely 2023 végéig biztosította számára ugyanazokat az adókedvezményeket. A kedvezmények Epstein 2019-es halálával szűntek meg.
Epstein cégei összesen 41 millió dollárt fizettek adóként 1999 és 2018 között. A Forbes becslése szerint így az átlagos adóterhelése mindössze 4% volt – szemben a Virgin-szigetek hivatalos, 38,5%-os társasági adókulcsával, amely ebben az időszakban érvényes volt.
A történetben azonban volt még egy szokatlan csavar. A Virgin-szigetek kormánya ugyanis vissza akarta szerezni a szerintük jogtalanul megszerzett kedvezmények egy részét. 2022-ben végül peren kívüli egyezséget kötöttek: Epstein hagyatéka több mint 80 millió dollárt fizetett vissza a szigetnek, amely azért kezdeményezett pert, mert a kedvezményeket Epstein „bűnszervezet finanszírozására” használta fel. Leon Black szintén megegyezett a Virgin-szigetek kormányával 2023-ban, Epsteinhez fűződő kapcsolata és az általa érvényesített adóelőny miatt ő végül 62,5 millió dollárt fizetett vissza.
A fehérnemű-király, az első „mecénás”
Les Wexner „Victoria titkára” alapozva fehérnemű birodalmat épített, de volt egy titka neki is. Hogy Epstein egyáltalán vagyonos ember lehetett, annak az egyik legfőbb letéteményese maga Wexner volt – sokkal inkább, mint bárki más.
Wexner 1937-ben született Daytonban, és 1963-ban megalapította a The Limited nevű ruházati céget, amelyből milliárd-dolláros birodalmat épített, olyan márkákkal, mint a Victoria’s Secret és a Bath & Body Works. Maga az amerikai álom a sztorija.
A két férfi az 1980-as években találkozott, amikor Epstein – aki akkor a Bear Stearns befektetési banknál dolgozott – egy közös ismerősön keresztül megismerkedett Wexnerrel.
A nála 15 évvel idősebb milliárdost lenyűgözte Epstein karizmája, és megbízta, hogy kezelje a vagyonát. 1991-re Epstein teljes meghatalmazást kapott Wexner pénzügyei felett.
Nem tudni pontosan, hogy Wexner mennyit fizetett Epsteinnek kapcsolatuk során, de a Forbes becslése szerint 2007-ig több mint 200 millió dollár kerülhetett így Epstein cégeihez. A Wexnerhez közel álló források a Wall Street Journalnak azt mondták: „legalább 200 millió dollárt” fizethetett neki.
És ez csak a készpénz volt. Epstein évekig Wexner 2600 négyzetméteres manhattani házában lakott, mielőtt Wexner hivatalosan is átírta volna a tulajdonjogot Epstein nevére 2011-ben. Egy forrás szerint Epstein 1998-ban 20 millió dollárt fizetett a házért, de erről nem maradt fenn nyilvános irat. Amikor 2019-ben meghalt, az ingatlan 56 millió dollárt ért. A két férfi cégei között volt még több ingatlanügylet.
Hogy milyen volt a kapcsolatuk, arról sokat elmond, hogy
Epstein egyik magángépe – egy Boeing 727, a hírhedt „Lolita Express” – szintén Wexner Limited-jének tulajdonában volt 1990 és 2001 között, amikor átkerült Epsteinhez ismeretlen összegért.
A Lolita név Nabokov nagy botrányt kiváltó irodalmi mesterművére utal, mely egy középkorú férfi és egy 12 éves lány, Lolita kapcsolatát meséli el. A magángépet használta Epstein arra, hogy vendégeit az emberkereskedelmi hálózatának központjának számító szigetére szállítsa, ahol 14 év alatti lányokat is szexre kényszerítettek.
Úton az összeomlás felé
Wexner és Epstein kapcsolata 2007-ben ért véget, miután Wexner egy 2020-ban írt levelében azt állította, hogy Epstein legalább 46 millió dollárt sikkasztott el tőle. Ez a szakítás óriási csapást mért Epsteinre.
A pénzügyi iratok szerint 2000 és 2006 között fő cége, a Financial Trust Company, nagyjából 300 millió dollárnyi díjbevételt termelt – ám a következő hat évben kevesebb mint 5 milliót.
Röviddel Wexner távozása után újabb csapás érte Epsteint: jött a 2008-as pénzügyi válság. 2008 és 2012 között a Financial Trust 166 millió dolláros veszteséget könyvelt el, miközben Epstein elvesztette legnagyobb ügyfelét és több tízmillió dollárt is más, rossz befektetései miatt.
A hírnevét azonban nem ez, hanem egy büntetőügy tépázta meg igazán. Epsteint először 2006-ban vádolták azzal, hogy 14 éves lányokat zaklatott szexuálisan, 2008-ban bűnösnek vallotta magát kiskorúak prostitúcióra való felbujtásában. Egy floridai börtönben ült rövid ideig, és szexuális bűnözőként regisztrálták. Felsejlett az igazi arca.
Úgy tűnt, mindaz, amit addig felépített egyszerre omlik össze. Nem így lett. Ebben kulcsszerepe volt a bűncselekményhez képest kirívóan rövid börtönbüntetésének is, Epstein ugyanis alkut kötött az ügyésszel így megúszta a szövetségi vádemelést és ez évekig immunitást biztosított neki.
A titkos alkut a későbbi Trump-kormánytag, Alexander Acosta, az akkori floridai ügyész hagyta jóvá. De volt még egy mecénás, aki nélkül nem tudott volna tovább lépni.
Ebben az időszakban tűnt fel Epstein életében a második „megmentő”: Leon Black, az Apollo Global Management vezérigazgatója és társalapítója.
Újra beindul az üzlet, kiterjed a kapcsolati háló
Epstein „újjászületése” a pénzügyi világban egyértelműen Leon Blackhez kötődik, aki az 1990-es évek közepétől ismerte Epsteint. Epstein 1997 és 2007 között igazgatóként szerepelt Black jótékonysági alapítványában, a Black Family Foundation-ben.
2012-ben a két férfi újra együtt kezdett dolgozni: arról tárgyaltak, hogy Epstein tanácsadóként segítené Blacket öröklési, vagyon- és adótervezésben, filantróp kérdésekben, valamint Black család saját befektetéseit kezelő family office működtetésében. Egy későbbi vizsgálata szerint 2013 februárjában Epstein és Black írásos megállapodást is kötöttek: Epstein „estate planning” ügyekben (vagyontervezés) tanácsadást nyújt a Black-vagyonhoz kapcsolódóan.
Epstein ekkoriban azt állította, hogy évente 40 millió dollárt szokott kérni ügyfeleitől – ami valószínűtlenül magas összeg volt, tekintve, hogy cége, a Southern Trust, mindössze 2011-ben alakult, és elődje, a Financial Trust, az előző öt évben súlyos veszteségeket szenvedett el.
A Szenátus Pénzügyi Bizottságának vizsgálata szerint Black 2012-ben 5,5 millió dollárt utalt át a Southern Trust Deutsche Banknál vezetett számláira, ám ez az összeg nem szerepelt a cég éves beszámolójában.
2013 februárjában Epstein és Black újabb megállapodást kötött,
- 23,5 millió dollárról, három hónappal később pedig további
- 56,5 millió dollárról, amit részletekben fizettek ki.
- Black így összesen 50 millió dollárt utalt Epsteinnek 2013-ban.
A pénzügyi kimutatások szerint ezek a Blacktől érkező kifizetések tették ki a Southern Trust teljes, 51 millió dolláros díjbevételét abban az évben.
A kapcsolat kiteljesedése
A következő évben Black már „eseti alapon”, írásos szerződés nélkül fizetett Epsteinnek. 2014-ben 70 millió dollárt, 2015-ben 30 milliót, amelyért Epstein különféle tanácsokat adott – öröklési és adózási ügyekben, valamint segített Black műgyűjteményének, családi befektetéseinek, jachtjának és magánrepülőgépének kezelésében.
Black befizetései a Southern Trust 2014-es teljes díjbevételét, és 2015-ös bevételeinek több mint felét tették ki. Ugyanebben az évben Black legalább 10 millió dollárt adományozott egy Epsteinhez köthető jótékonysági szervezetnek is.
A következő években a kapcsolatuk valamelyest gyengült: 2016-ban nem történt fizetés, és a Southern Trust nem jelentett bevételt, 2017-ben Black még 8 millió dollárt utalt Epsteinnek, ami az év egyetlen bevétele volt. Összességében Black 170 millió dollárt fizetett Epsteinnek 2012 és 2017 között.
A szenátusi vizsgálat megállapította, hogy Epstein szinte teljesen Leon Blackre volt utalva ezekben az években.
„A 170 millió dollár elképesztően magas összeg adótanácsadásért, és máig nincs kielégítő magyarázat arra, miért fizetett Black ilyen hihetetlen díjakat írásos szerződés nélkül”
– írta Ron Wyden szenátor az amerikai igazságügyi miniszternek, Pam Bondinak küldött levelében. A Dechert-jelentés szerint Black úgy vélte, hogy Epstein „1–2 milliárd dollárnyi értéket” teremtett neki a tanácsaival.
2017-ben Black 30,5 millió dollárt kölcsönzött egy Epstein-cégnek, a Plan D-nek, amelynek tulajdonában egy Gulfstream magánrepülőgép volt – állítólag az, amellyel Epstein fiatal nőket és kiskorúakat szállított a Little St. James-szigetre.
A Dechert-jelentés szerint a kölcsön rövid távra, egy műtárgy-tranzakcióval összefüggésben jött létre. Black 2018 elején a teljes visszafizetést követelte, de Epstein csak 10 millió dollárt törlesztett 2019-es halála előtt. Black elmondása szerint 2018 októberében végleg megszakította vele a kapcsolatot.
Leon Black és Les Wexner bocsánatot kértek Epsteinhez fűződő kapcsolataik miatt, és hangsúlyozták, hogy nem tudtak semmit Epstein bűncselekményeiről. Wexner 2020-ban lemondott az L Brands vezérigazgatói posztjáról, és egy nyílt levélben kijelentette:
„Soha nem dolgoztam volna tovább olyan emberrel, aki ilyen elborzasztó és beteges tettekre képes, ha tudtam volna róla.”
Black 2020-ban egy befektetői tájékoztatón mondta el, hogy „mélyen megbánta” a kapcsolatot Epsteinnel. A Dechert-jelentés szerint „nem találtak bizonyítékot arra, hogy Black bármilyen módon részt vett volna Epstein bűncselekményeiben.” Ennek ellenére Black 2021-ben lemondott az Apollo vezérigazgatói posztjáról, valamint a New York-i Modern Művészetek Múzeuma (MoMA) elnöki tisztségéről is.
A két milliárdos kapcsolata Epsteinnel sok kérdést felvet, az ügy súlyosságához képest azonban olcsón megúszták az egészet.
A Forbes megkeresésére Wexner és Black szóvivői nem kívántak nyilatkozni.
Epstein további ügyfelei és pénzügyi kapcsolatai
Epstein nemcsak Wexnerrel és Blackkel dolgozott. Ügyfelei között volt például az örökösnő Elizabeth Johnson (a Johnson & Johnson családból, 2017-ben hunyt el), valamint a milliárdos Glenn Dubin hedge fundja, a Highbridge Capital Management, amely 15 millió dollárt fizetett Epsteinnek 2004-ben, amiért ő összehozta őket a JPMorgan Chase-szel (a JPMorgan később 1,3 milliárd dollárért vásárolta meg a Highbridge többségi részesedését).
2004 Epstein számára rekordév volt: 127 millió dollárnyi bevétele és 476 millió dolláros nettó eszközállománya volt cégeiben. Saját állítása szerint csak egymilliárd dollárnál gazdagabb emberekkel dolgozott, és ügyfelei között államfők, Nobel-díjasok és volt amerikai pénzügyminiszterek is szerepeltek.
De a nyilvánosságra került tranzakciók közül csak Leon Black 170 millió dolláros és a Highbridge 15 millió dolláros kifizetései ismertek.
Epstein halála után – mi lett a vagyonnal?
Halála után hat évvel, 2025-re Epstein hagyatéka továbbra is hatalmas készpénztartalékokkal rendelkezik.
A legutóbbi, március 31-i negyedéves beszámoló szerint:
- 131 millió dollárnyi eszközt tartalmazott,
- ebből 49 millió dollár készpénzt,
- valamint 79 millió dollárnyi meg nem nevezett befektetési „entitást”.
De ki kezeli most ezt a vagyont? Epstein 2019. augusztus 8-án, vagyis halála előtt két nappal írta alá a végrendeletét. Ebben rendelkezett arról, hogy minden vagyonát egy vagyonkezelőbe, a „The 1953 Trust-ba” helyezte, ez olyan jogi konstrukció, amivel el tudta rejteni, kik a hagyatékának kedvezményezettjei. A vagyon kezelésével két régi bizalmasát bízta meg, Darren K. Indyke-ot, az ügyvédjét, és Richard D. Kahnt, a könyvelőjét. Ők egy Amerikai Virgin-szigeteki bíróság felügyelete mellett kezelhetik a vagyont. A végrendeletben csak testvérét, Mark Epsteint nevesítette, mint örököst, de a vagyonkezelőn keresztül lehetnek még örökösök – nem megerősített információk szerint ilyen annak két kezelője is.
Indyke-nak és Kahnnak volt dolga az elmúlt hat évben, ugyanis a hagyatékból
- eladták Epstein összes ingatlanát és szigeteit,
- több mint 160 millió dollárt (53,6 milliárd forint) fizettek ki Epstein hálózatának áldozatainak,
- és visszafizettek egy 30 millió dolláros kölcsönt,
- és egy összesen 105 millió dolláros egyezséget is megkötöttek az Amerikai Virgin-szigetek kormányával (erről később még lesz szó).
- Mindeközben a hagyaték tavaly 112 millió dolláros adó-visszatérítést is kapott az amerikai adóhatóságtól (IRS).
Rejtélyes pénzmozgások és a politika
Epstein teljes vagyona és ügyfélköre máig nem ismert. A környezetében ugyan elterjedt, hogy létezik egy ügyféllista, ez azonban a mai napig nem került elő, sem a Dechert-vizsgálat, sem az Igazságügyi Minisztérium, sem az FBI nem találta nyomát, sem bizonyítékot arra, hogy egy ilyen lista létezett volna.
Ettől függetlenül számos dokumentum és vallomás bizonyítja, hogy Epstein miket művelt magánszigetén és hogy rendszeresen utaztatott oda magasrangú vendégeket.
Az azóta indult – főleg kártérítési – perekben több sértett is azt állította, hogy Epstein befolyásos embereket zsarolt, a hivatalos vizsgálatok ugyanakkor arra jutottak, hogy ez a jelenleg rendelkezésre álló dokumentumok és bizonyítékok alapján nem igazolható.
Az ugyanakkor szinte biztos, hogy Epstein kereste a politika és az elit társaságát, támogatását, és volt, hogy megpróbálta egyeseket kompromittáló helyzetbe hozni, sőt Bill Gates-et konkréten megpróbálta egyszer megzsarolni.
A rendszer alapja volt, hogy a felszínen sikeres befektető mögött politikai befolyást láttak sokan, és ezért a látszatért Epstein sokat tett. A látszat pedig sokáig meg is védte, annak ellenére, hogy prostitúció miatt már 2008-ban elítélték.
Az amerikai Szenátus Pénzügyi Bizottságának nyomozói tavaly betekintettek a Pénzügyminisztérium Epstein-dokumentumaiba. A már fent idézett Ron Wyden szenátor nyáron hozta nyilvánosságra, hogy mit találtak. (Wyden az Egyesült Államok egyik legrégebb óta hivatalban lévő szenátora, Oregon állam demokrata képviselője 1996 óta.)
Az akta szerint több mint 4700 tranzakció zajlott Epstein számláiról négy banknál (JPMorgan Chase, Deutsche Bank, Bank of New York Mellon, Bank of America) összesen több mint 1,9 milliárd dollár értékben.
Wyden szerint „Epstein nyilvánvalóan hatalmas pénzforrásokhoz fért hozzá, hogy működtethesse a szexuális emberkereskedelemre épülő hálózatát – és az, hogy pontosan honnan szerezte a pénzt, ott hever a Pénzügyminisztérium egyik aktaszekrényében.”
Az Epstein-ügy politikai játszmák része lett, ugyanakkor az áldozatok képviselői és civil jogvédők szerint is sok dokumentum nem hozzáférhető továbbra sem, pedig ez az ügy felderítése és a hasonló esetek megelőzése miatt nagyon fontos lenne. Ezek kiadását több bírói döntés is akadályozza jelenleg.
Donald Trump kampányának egy fontos eleme volt, hogy a „romlott elit” leleplezését és a „Esptein-akták” nyilvánosságra hozatalát ígérte. A nyáron nyilvánosságra hozott dokumentumok azonban csalódást keltettek a Trumpot támogató MAGA-táboron belül is és nemcsak azért, mert azokban Trump neve is többször szerepel. Az ígért látványos elszámoltatás elmaradt, miközben sok fontos kérdésre máig nincs válasz. Hívei között csak növelte az elégedetlenséget, hogy az elnök megpróbálta elbagatellizálni az ügyet.
Jeffrey Epstein mesés vagyona mögött nem csupán tehetős barátai és ügyfelei álltak, hanem egy tökéletesre hangolt adóoptimalizálási konstrukció is, amelynek központja az Amerikai Virgin-szigeteken volt. Wexner és Black pénze, a sziget adókedvezményei, és a pénzügyi rendszer rései tették lehetővé, hogy Epstein évtizedeken át elrejtse és megsokszorozza vagyonát – és tette lehetővé, hogy bűnözői hálózatát fenntartsa.
Az Epstein-ügy ugyanakkor nem ért még véget, és nemcsak azért, mert újabb fejek hullanak miatta. Egyrészt, komoly politikai támogatás van mögötte, hogy az üggyel kapcsolatos még több ügyirat nyilvánosságra kerüljön, másrészt az áldozatok több pert is indítottak. Ezek egy része konkréten a pénzügyi intézményrendszert vonná felelősségre, amiért ilyen hosszú ideig részesei voltak Epstein birodalmának fenntartásában. Hogy lehet, hogy összesen majdnem 2 milliárd dollár ment át négy bankon úgy, hogy senki sem kérdőjelezte meg Epstein hozamait vagy sikerdíját? Van áldozat, aki Epstein bankjait is beperelte, mivel a rendszerük nem jelzett be a furcsa pénzmozgások miatt. A hatóságok sem zártak még le minden aktát, és pénzügyi visszaélések, pénzmosás kapcsán továbbra is folynak nyomozások.
