Attól félnek a Dunakanyarban, hogy ha a NER már elfoglalta a Balatont, ők jöhetnek a sorban

„Nincsenek helyi ügyek, amibe a civileknek bele kellene szólni”, „Miért kell »közösséget« fejleszteni?”, a helyieknek „elegük van abból hogy az idetelepültek (itt maradt turisták) osztják bocs, tanítják az észt nekik”

– ezek Ferenczy Ernő zebegényi polgármester posztjai azok után, hogy helyi civilek (szerinte betelepülő „álcivilek”) elkezdtek utánajárni, hogy milyen állóhajót akarnak a Duna-part polgármester által bérelt partszakaszához telepíteni.

Az elmúlt időszakban a Dunakanyarban egy sor településen bukkantak fel különböző kikötőlétesítési elképzelések, és több helyen úgy érezték, hogy a településvezető nem kommunikál megfelelően a tervezett fejlesztésekről.

A legnagyobb hullámokat a Zebegénnyel szomszédos Nagymaroson kavarta a téma, ott még demonstrációt is tartottak a folyóparton. Miután kiderült, hogy a budapesti belvárosi Duna-szakaszt is elfoglaló Viking szállodahajók kikötését támogatta a képviselőtestület úgy, hogy nem igazán volt világos, milyen előnye származna a városnak abból, ha ráeresztenének napi több száz amerikai nyugdíjast, olyan nagy volt a felháborodás, hogy a település végül visszakozott.

Nagymaroson így egyelőre nem kötnek ki a 140 méteres szállodahajók, bár a Viking máshol, így Vácon is próbálkozik. A kisebb kategóriákban is nagy azonban a mozgás, és ezzel együtt egyre kevesebb a szabad partszakasz.

A Budapesttől északra lévő Duna-szakaszon egyre több a motorcsónak- és jachtkikötő, és keresik a helyüket az apartmanhajók is. Ezt többen úgy élik meg, hogy a közösségi teret önkormányzati asszisztenciával egyre több helyen magántulajdonosok foglalják el, és attól tartanak, hogy a Dunakanyar a következő években a Balaton sorsára juthat: miután az már többé-kevésbé megtelt, a NER- és a helyi elit ezt a kívülről most még viszonylag természetközelinek tűnő dunai területet fogja egyre inkább kisajátítani.