Újabb pocsék adat érkezett, nyáron ismét leállt a magyar gazdaság

A magyar gazdaság a harmadik negyedévben

• az előző negyedévhez képest stagnált, tehát ismét megállt a növekedése;
• a nagyon gyenge tavalyi harmadik negyedévhez képest a nyers és a kiigazított adatok szerint is 0,6 százalékkal nőtt

– derül ki a KSH által csütörtökön közzétett GDP-gyorsjelentésből. A statisztikai hivatalnak ez az első úgynevezett gyorsbecslése egyetlen mondatnyi megjegyzést fűz az adathoz: a GDP növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen az információ, kommunikáció ág teljesítménye járult hozzá. Az ipar és a mezőgazdaság fékezte a gazdaság teljesítményét.

Összességében ezzel sem lett sokkal szebb és jobb a gazdasági idei teljesítménye, hiszen az első féléves 0,1 százalékos csökkenés a harmadik negyedév végére csupán 0,2 százalékos növekedésbe váltott át (ez a kiigazított adat, a nyers adat szerint 0,3 százalékos volt a bővülés). A 2022-es parlamenti választás óta eltelt 13 negyedévből mindössze 4 olyan volt, amikor az előző negyedévhez képest nőni tudott a gazdaság.

A termelőszektorok tehát továbbra is katasztrofálisan teljesítenek, a gazdaságot csak a fogyasztás tartja úgy-ahogy lélegeztetőgépen. Nem csoda, hogy a csütörtök reggeli kormányinfón újabb árrésstop-intézkedéseket jelentettek be: a kormány láthatóan mindent egy lapra feltéve a fogyasztásokat akarja még inkább élénkíteni – holott Orbán Viktor néhány hete azt mondta egy podcastban, hogy „öngyilkos politikának tartja”, ha egy ország a fogyasztásra akarja építeni a gazdasági növekedését.

Lehet ebből még 1 százalékos növekedés?

A kormányinfón az újabb csapnivaló adat fényében meg is kérdezték Gulyás Gergelyt, hogy a kormány szerint tartható-e még az általuk most célul kitűzött 1 százalékos gazdasági növekedés, amire azt mondta: meg kell nézni, mi várható a negyedik negyedévben, de „jól láthatóan a háború az EU-s és a magyar gazdaságot is blokkolja, a békében vagyunk érdekeltek”. Hozzátette, hogy ha az egy százalék nem válna valóra, akkor is csak néhány tized százalékkal maradna el tőle.

Mindehhez ne feledjük, hogy Nagy Márton gazdasági csúcsminiszter 4 százalékról indított, Orbán Viktor ugyebár repülőrajttal kilőtt fantasztikus évet várt. Nagy Márton csúcsminiszter még április 1-jén – mikor máskor – is arról beszélt, hogy az év második felében már 3 százalék fölötti számokat fogunk látni, míg Varga Mihály akkori pénzügyminiszter 2023 őszén azt jósolta, hogy 2025-re a magyar gazdaság az európai élbolyban lesz. Íme a gazdasági csúcsminiszter előrejelzése (nemhogy 3 fölötti, de még 1 fölötti számok sem lettek):

A részletes adatokat majd csak december elején teszi közzé a KSH, és a gazdasági ágazatok harmadik negyedéves teljesítményéről csak nagyon kevés részadatot látunk: az iparból, kiskereskedelemből és az építőiparból két-két hónapot, a turizmusból épp ma jelent meg a harmadik havi adat, a többi nemzetgazdasági ágról – így például a szolgáltatásokon belül pénzügyi, biztosítási tevékenységről vagy az ingatlanügyletek statisztikai kategóriáról – nincs is havi adatközlés.

Azért a kevés részadatból így is világosan látszott, hogy nem igazán volt olyan terület, ami lendületet adhatott volna a magyar gazdaságnak – nem csoda, hogy amikor Orbán Viktor néhány hete úgy a már említett podcastban az év eleji állításainak igazát, miszerint repülőrajt igenis volt, csak nem januártól, hanem júliustól, hogy már nem is a gazdasági növekedéssel igyekezett ezt alátámasztani, hanem mindenféle kormányzati intézkedéssel.

A megismerhető részadatok az évek óta tartó trendbe illeszkedtek. Az ipar pocsékul teljesített – igaz, a számokat befolyásolhatják az autóiparban jellemző nyári leállások, de ilyenre minden évben van példa –, az építőipar teljesítménye is inkább stagnálónak nevezhető, a beruházások zuhannak. Bár statisztikai adatok nincsenek, az időjárási viszonyok és a piaci szereplők állításai alapján az valószínűsíthető, hogy a mezőgazdaság is pocsékul teljesített. Egyetlen stabilan jól teljesítő terület a kiskereskedelem, de ez még a némi hullámzással bővülő turizmussal együtt is kevés ahhoz, hogy érdemi növekedést eredményezzen a gazdaságban.

Erről beszélt Palócz Éva is, a Kopint-Tárki vezérigazgatója is a Magyar Közgazdasági Társaság minapi konferenciáján. A makroelemző szerint nagyon rossz adatok jönnek ki havi szinten, ezek alapján ő arra számított, hogy a harmadik negyedévben nulla lesz a növekedés a másodikhoz képest. Ezzel pedig szerinte idén a 0,5 százalékos növekedés sem lesz meg. A szakember a kilátásokat illetően sem optimista: nem látja, hogy

„a hiten kívül mi indokolja a 2,5 százalékos növekedést jövőre. Fogyasztani fogyasztunk, de ha legalább a beruházások legalább nullán lennének, és nem lefelé mennének, akkor lenne némi, 1-2 százalékos növekedés”.

A Portfolión tegnap megjelent piaci várakozások is igencsak visszafogottak. Voltak olyan elemzők is, akik arra számítottak, hogy negyedéves alapon még csökkenni is fog a magyar GDP – a másik végletet a 0,5 százalékos negyedéves növekedési előrejelzés jelentette –, míg a tavalyi harmadik negyedévhez képest 0,3-1,4 százalék közötti bővülést vártak.

Az elemzői konszenzus stagnáló negyedéves és 0,9 százalékos éves alapú növekedést mutatott. A most megjelent tényleges adat végül negyedéves alapon megegyezett az elemzői várakozásokkal, de éves összevetésben jócskán elmaradt attól. Az év egészére az elemzők már csak 0,6 százalékos GDP-bővülést vártak, az egyes prognózisok 0,4-0,7 százalék között alakultak.

Az örökké optimista – mármint mindig szebb következő évet váró – Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter sem kecsegtetett túl sok jóval. Kedden arról beszélt, hogy szerinte a harmadik és a negyedik negyedéves GDP-adatok várhatóan gyengébbek lesznek a piaci várakozásoknál. Negyedéves alapon ő is csak stagnálást várt, és az éves bővülést is csak 0,5 százalékra tette – a valóság ez utóbbi adatban ezúttal kicsit jobb lett a várakozásainál.

Ipar

A gazdaság egyik legnagyobb ágazatáról csak a júliusi és az augusztusi teljesítményeket ismerjük, ezek pedig egyáltalán nem adtak okot az optimizmusra. Júliusban ugyan kedvező számokról, enyhe növekedésről számolt be a KSH, a nyolcadik hónapban azonban mélypontra került az ágazat.

A 2,3 százalékos visszaesés másfél éve nem látott pocsék teljesítmény, ezzel pedig a 2021-es év átlagához mérten már 8,8 százalékos az elmaradás, aminél nagyobbra eddig még nem volt példa.

Az ipari termelés összesítve az év első nyolc hónapjában 3,9 százalékkal kisebb volt, mint előző év azonos időszakában. Ez azt is jelenti, hogy idén egyelőre rosszabb teljesítményt nyújt az ágazat, hiszen 2024 első nyolc hónapjában 3,8 százalékos volt a csökkenés mértéke.

Építőipar

A harmadik negyedéves GDP szempontjából egészen aggasztó havi adatok láttak napvilágot, főleg azok után, hogy a második negyedéves kisebb növekedések miatt volt ok némi optimizmusra. A trend itt is az iparhoz hasonlóan alakult. A júliusi 4,6 százalékos éves bázisú növekedést egy nagyon masszív zuhanás követte. A nyers adatok szerint 15,2 százalékkal zuhant az építőipari termelés, de munkanaphatással kiigazítva is 13,6 százalékos a mínusz. Júliushoz képest is jelentős volt a zuhanás, 11,4 százalékosat mért a KSH. Ennyire rossz éves és havi adatra az elmúlt két évben egyáltalán nem volt példa.

Ezzel a covid óta nem látott gödörbe került az ágazat. A 2021-es év átlagához mérve augusztusra 14,6 százalékos lett az elmaradás, aminél nagyobb gödörben legutóbb 2021 februárjában volt az építőipar.

Ráadásul idén az év első nyolc hónapjában 1,3 százalékkal csökkent az építőipar termelése. Ez alapján idén rosszabb éve van az ágazatnak, hiszen 2024 első nyolc hónapjában még 1,8 százalékos bővülést tudott összehozni. Vagyis az egész éves gazdasági teljesítményt nézve kijelenthető, hogy az építőipar sem fogja segíteni a növekedést.

Kiskereskedelem

A gyorsuló ütemben növekvő reálbérek megteremtik az alapot ahhoz, hogy a GDP felhasználási oldalán szereplő kiskereskedelem általánosan jó teljesítményt nyújtson. Így volt ez júliusban és augusztusban is, bár az 1,7 százalékos júliusi és 2,4 százalékos augusztusi éves növekedés kiemelkedőnek már nem nevezhető. A reálbérek növekedésének fényében viszont nagyon szerény ez a teljesítmény, ráadásul a kormányzati intézkedések egy része már lecsapódott a háztartások anyagi helyzetében. A Portfolio az augusztusi adat megjelenése után úgy írta: a harmadik negyedév „kicsit gyengébb dinamikát mutat az elmúlt másfél évben megszokottnál”, ezért úgy számolnak, hogy a kiskereskedelem, a korábbi időszakoktól eltérően nem fog érdembe hozzájárulni a negyedév/negyedév alapú GDP-növekedéshez.

Turizmus

Az ágazat idén is egészen jó nyarat zárhatott. Ugyan a július a vendégek számában szerény 1,9 százalékos növekedést hozott össze, a vendégéjszakák száma kismértékben visszaesett. Ez azt jelentette, hogy bár több a vendég, azok kevesebb ideig nyaraltak, mint tavaly.

Az augusztus azonban ezt a „gyengélkedést” kiküszöbölte, hiszen a vendégek száma összességében 5,2, a vendégéjszakáké 3,1 százalékkal nőtt a turisztikai szálláshelyeken. Ez a növekedés azonban sokkal inkább köszönhető a külföldi turistáknak, mint a magyaroknak, hiszen 12 százalékkal több külföldi 10 százalékkal több időt töltött az országban, mint egy évvel korábban. A belföldi turisták száma csupán 0,3 százalékkal bővült, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma pedig 2,6 százalékkal esett vissza.

Ez az egyetlen ágazat, amelyről már a szeptemberi számok is megjelentek, ám azokat csak a GDP-adatközléssel egyidejűleg publikálta a KSH. A vendégek száma 8,3, míg a vendégéjszakáké 5,6 százalékkal nőtt.

Mezőgazdaság

Az agrárium teljesítményéről egyáltalán nem érkeznek havi adatok, csupán következtetni, illetve sejteni lehet, hogy ez lesz az egyik olyan ágazat, ami visszafogja a gazdaság növekedését. Az aszályos nyár ezúttal is kihívások elé állította a gazdákat, késve kezdődött például a kukorica vetése, a száraz időszak miatt a terméshozamok is elmaradhatnak.

A mezőgazdaság problémáira utal a mezőgazdasági termékek felvásárlásának volumenindexei is, melyeknél szintén a harmadik negyedév első két hónapjáról, júliusról és augusztusról vannak adatok. A felvásárlások két éve nem látott mélypontra jutottak idén nyáron: a júliusi 7,4 százalékos csökkenést 6,5 százalékos mínusz követte augusztusban. Ehhez a növényi és az állati termékek felvásárlásának csökkenése egyaránt hozzájárult. A gabonafélékből, az ipari növényekből és a gyümölcsből a tavalyinál jóval kevesebbet vásároltak fel, utóbbi esetében brutális, 55,1 százalékos a visszaesés mértéke. Egyedül a zöldségek felvásárlása történt augusztusig nagyobb volumenben. Az állati termékeket nézve az élő állatok felvásárlásra csökkent, míg az előállított termékeké növekedni tudott.