Akkora a gazdasági pangás, hogy a KSH szó szerint ugyanúgy magyarázta a GDP-jelentést, mint három hónapja

Újból csalódást keltő adatot közölt a statisztikai hivatal a magyar gazdaságról, az éves növekedési kilátások tovább romlottak, de legalább a legrosszabbat sikerült elkerülni. Szinte biztos, hogy idén az 1 százalékot sem éri el a gazdasági növekedés, de jövőre megindulhatnak a kedvező folyamatok – így összegezhetők az elemzők által a csütörtöki GDP-jelentésre adott reakciók. A KSH adataiból kiderült, hogy az idei harmadik negyedévben leállt a gazdaság, és a negyedéves szintű stagnálás mellett az éves GDP-bővülés is csak 0,6 százalékot ért el (aminek a bázisa egy kifejezetten rossz tavalyi harmadik negyedév volt).

„Ahogy arra számítani lehetett, a termelési oldalon a szolgáltatások húzták a gazdaságot, míg az ipar és a mezőgazdaság hátráltatta a fejlődést. A felhasználási oldalon pedig a lakossági fogyasztás lehetett a húzóerő” – értékelte az adatok Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, aki negyedéves alapon a stagnálásnál is rosszabb mutatóra, 0,2 százalékos visszaesésre számított. Szerinte az általa vártnál kedvezőbb teljesítmény oka az lehet, hogy „vélhetően a jelentős augusztusi ipari visszaesést egy felpattanás követhette szeptemberben. Ez pedig az egész negyedéves ipari zsugorodást tompíthatta.”

Németh arra számít, hogy az utolsó negyedévben élénkülhet a gazdaság, így az első háromnegyed évi, nyers adatok szerint 0,3 százalék után az év egészében 0,5 százalékkal növekedhet a GDP 2024-hez képest. Jövőre már tempósabb, 2 százalék fölötti növekedéssel lehet számolni, aminek a lakossági fogyasztás lehet a motorja. De Németh szerint 2026-ban a gyorsuláshoz már hozzájárulhat „a kormányzati stimulus, illetve a beruházások évek óta tartó visszaesése is megállhat”.

Az Erste tovább ront az előrejelzésén

„Bár a negyedéves stagnálás a várakozásunk szerint alakult, a múlt revíziója miatt gyengébb éves ütem az eredményezi, hogy a jelenlegi, idei évre vonatkozó, 0,5 százalékos növekedési előrejelzésünket néhány tizedponttal lefelé fogjuk módosítani” – fogalmazott Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője a mai adatokat kommentálva.

A szakértő felhívta a figyelmet egy kifejezetten érdekes tényre: mivel részletes adatok csak december elején lesznek, a KSH most csak egy szűkszavú előzetes közleményt adott ki. Ennek szövege („A bruttó hazai termék növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen az információ, kommunikáció ág teljesítménye járult hozzá. Az ipar és a mezőgazdaság fékezte a gazdaság teljesítményét.”) szinte szóról-szóra megegyezik a második negyedéves adat első becslésekor közölttel, emelte ki Nagy János. Három hónappal ezelőtt az első mondat pontosan ugyanaz volt, a második mondatot más szórendben, így írták: „A gazdaság teljesítményét az ipar és a mezőgazdaság fékezte.”

Az Erste szakértője szerint ez alapján az előző negyedévekre jellemző tendencia - miszerint a termelő ágazatok visszahúzzák a teljesítményt, amit a szolgáltatások többé-kevésbé ellensúlyoznak – érdemben nem változott. Az ipart továbbra is visszafogja a gyenge külső kereslet, míg a mezőgazdaság teljesítményét az aszály fékezte. A július-szeptember időszakban az építőipar is gyengébben szerepelt, szemben az előző negyedévvel. A negatív tényezők hatását a szolgáltató ágazatok ezúttal éppen kiegyenlítették.

Nagy szerint előretekintve kedvező, hogy a bizalmi indexek régóta várt, tendenciózusnak nevezhető javulását már látni az adatokban: augusztus óta az üzleti és a fogyasztói szegmens is érdemben tudott nőni. Külső tényezők tekintetében lényegi felívelésről továbbra sem beszélhetünk, sőt rövidtávon alkatrészhiány következtében több járműgyártó leállást hajt végre a régióban, ami beárnyékolhatja a hazai szereplők kilátásait és a BMW-gyár október végi elindulását. Ugyanakkor, teszi hozzá, számos jóléti intézkedés fogja javítani a háztartások jövedelmi helyzetét, ami – kiegészülve a pozitív reálbérváltozással – a fogyasztás bővülését vetíti előre.

Ismét csalódás, de elkerültük a legrosszabbat

A friss GDP adatközlés ismét csalódást keltett, a magyar gazdaság negyedéves bázison nem tudott bővülni. Az adatközlés előtt rendelkezésre álló információk alapján az is benne volt a pakliban, hogy negatív lesz a mutató, úgyhogy a legrosszabbat sikerült elkerülni – reagált az adatra Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A szakértő szerint azonban a teljesítmény aligha biztató, az éves alapú index is főleg a rossz előző év miatt tudott javulni. Ahogy fogalmazott:

„A friss adat egyben azt is jelenti, hogy a magyar gazdaság továbbra is képtelen kitörni az évek óta tartó stagnálásból (…) A múlt év végén felvázolt várakozásokhoz képest, de még az idén félévkor jósolthoz képest is kiábrándító teljesítményt látunk 2025-ben.

A nyers adatok alapján az eddig eltelt három negyedév csekély növekedést hozott: a kiigazított adatok alapján mindösszesen 0,2 százalékos a bővülés. Valami meglepően óriási hajrára lenne szükség ahhoz az utolsó negyedévben, hogy a 2025. év növekedése jobb legyen, mint amit 2024-ben láttunk (0,6 százalék). Egyelőre ennek azonban nem igazán látszódnak a jelei.

A szakértő szerint „pozitív színben továbbra is egyedül a szolgáltatószektor tűnik fel és ezen belül is legfőképpen az információ, kommunikáció ág teljesítménye a domináns. Könnyen lehet, hogy ennek köze van az MI-forradalomhoz, amely napjainkban zajlik”.

A harmadik negyedéves adat fényében az ING Bank ismét lefelé módosítja a 2025. évi növekedési előrejelzését. Legnagyobb valószínűséggel valahol 0,5 százalék körül, inkább valamivel az alatt teljesíthet az idei év egészében a magyar gazdaság. De ez a prognózis is „egy, a kormányzati intézkedések hatására erősen pozitív negyedik negyedévvel számol, így a kockázatok inkább lefelé mutatnak”.