Nagy Mártonék szerint az EU meg a háború miatt pang a magyar gazdaság, másokat mégsem viselnek meg annyira az uniós baklövések

A magyar gazdaság a harmadik negyedévben stagnált az előző negyedévhez képest, előző év azonos időszakához mérve pedig 0,6 százalékos növekedést tudott felmutatni – közölte csütörtökön reggel a Központi Statisztikai Hivatal. Az adatokat zokszó nélkül lehet csalódást keltőnek nevezni, és nemcsak azért, mert elmaradt az Orbánék által várt repülőrajt és fantasztikus év. Azért is, mert láthatóan a gazdaság képtelen kijönni az évek óta tartó stagnálásból, a 0,6 százalékos növekedés is sokkal inkább a bázishatásnak, vagyis a gyenge előző évi teljesítménynek köszönhető. Alacsony bázisról nagyobbat lehet ugyanis ugrani.

Mindenesetre ahogy eddig, úgy ezúttal sem borzolta túlzottan az adat a gazdaságpolitikáért felelős tárcánál, a Nemzetgazdasági Minisztériumnál dolgozók idegeit. Ahelyett, hogy egy reális, informatív, valójában értékelő és elemző stílusú közleményt adtak volna ki, a gyenge gazdaságért felelős külső tényezők felsorolása átcsapott egy kormányzati önfényezésbe arról, hogy hiába teljesít így a gazdaság, rengeteg pénzt oszt szét a kormány. Hozzáteszem: valójában egyáltalán nincs miből osztogatnia a Orbánéknak, ezt ebben a cikkben veséztük ki alaposan Windisch Judittal.

Visszatérve a GDP-adatokra, az NGM szerint „a szomszédunkban zajló háború elhúzódása, az EU rendkívül kedvezőtlen vámmegállapodása, és Brüsszel háborúpárti politikája gátolja a gazdaság növekedését”. Majd hozzáteszik az először július végén bedobott tuti mottót: „amíg ez nem változik, addig ez a növekedési ütem a reális”.

Ezen a ponton érdemes megnézni az Eurostat statisztikáját az EU és a tagállamok GDP-jéről. Ugyan még csak 15 tagállam adata van meg, de az már most jól látszik, hogy az NGM által felsorolt tényezők valamiért pont a magyar gazdaságot sújtják az egyik legnagyobb mértékben.

A negyedéves és az éves változásokat is nézve Magyarország a tagállamok rangsorának sereghajtói közé került. Három hónap alatt a magyar gazdaságnál rosszabb teljesítményt nyújtott az ír, a finn (-0,1 százalékok) és a litván gazdaság (-0,2 százalék). Hozzánk hasonlóan egyébként az olasz és a német gazdaság is stagnált a harmadik negyedévben, a rangsor élén pedig a svéd (1,1 százalék), a portugál (0,8 százalék) és a cseh gazdaság (0,7 százalék) áll.

Az előző év azonos időszakához képest összehozott 0,6 százalékos növekedéssel sem megyünk többre nemzetközi összehasonlításban. Ennél ugyanis csak három tagállam tudott gyengébb teljesítményt összehozni: Olaszország (0,4 százalék), Németország (0,3 százalék) és Finnország (-0,9 százalék). Itt egy mondat erejéig érdemes arra kitérni, hogy Nagy Mártonék közleményükben a német gazdaság gyengélkedését is külön kiemelték mint a magyar gazdaságot hátráltató tényezőt.

A rangsor élén egyébként brutális, 12,3 százalékos növekedéssel Írország áll, ezt Spanyolország követi 2,8 és Csehország 2,7 százalékos növekedéssel.