A többek között Varga Mihály és Windisch László alkotta Költségvetési Tanács igencsak leszólta az idei költségvetést

A Költségvetési Tanács készülő jelentésében alig burkolt kritikát fogalmaz meg a fiskális politikával kapcsolatban – írja a Portfolio. A Költségvetési Tanács, melyben Varga Mihály MNB-elnök és az ÁSZ-t vezető Windisch László is benne van, pénteki ülésén fogadta el az idei büdzséről szóló részletes véleményét, és mint megállapították:

az idei reálgazdasági növekedés számottevően kisebb lesz a kormány 3,4 százalékos tervénél, most már alig egy százalék alatti növekedés prognosztizálható.

Bár az adóbevételek is kisebbek a vártnál, a legnagyobb elmaradás a remélt beruházásoknál van, miközben a kormány - választás előtti évben vagyunk - újabb kiadásokat vezet be, részben már az idei évben. Mint a Költségvetési Tanács is megállapítja, a költségvetési deficitet növeli a háromgyermekes anyák adómentessége, amit már az idei utolsó negyedévben bevezetnek, ahogy a csed és a gyed szja-mentessége, a nyugdíjas utalvány és a területi közigazgatásban dolgozók béremelése is.

Így már a 3,7%-os hiánycél sem tartható, a kormány pedig ugyan a hiánycélt megemelte, azt nem vezették át a költségvetésbe – figyelmeztet a KT. A jelentésük szerint ugyan a hiány még így is kisebb, mint 2024-ben volt, de nemzetközi összehasonlításban ezzel együtt sem jó a helyzet: a magyar deficit az Európai Unió tagországainak felső harmadában alakulhat.

Szintén előnytelen, hogy miután az elmúlt években sikerült jelentősen csökkenteni az államadósságon belül a külföldi adósságok arányát, az ismét növekedésnek indult, és a devizakötvény-kibocsátások következtében az év végére újra 30 százalék felett alakulhat. A Költségvetési Tanács összességében is szükségesnek tartja az államadósság-mutató csökkenésének biztonságos elérését - írja a Portfolio.

A kormány a tavaly ősszel elfogadott idei költségvetésben eredetileg még 3,7%-os növekedéssel számolt, noha a Költségvetési Tanács már akkor számos aggályt fogalmazott meg a költségvetés főbb sarokszámai kapcsán. Ehelyett a valóságban 2025-ben is csak minimális növekedés lesz a KT szerint. Ez tulajdonképpen a papírforma: a Nemzetgazdasági Minisztérium most már évek óta 4 százalék körüli gazdasági növekedést tervez be, miközben a valóságban az most már folyamatosan egy százalék alatti, már ha éppen nincs recesszió.