Orbán Viktor szerint a repülőrajt megtörtént és öngyilkos az a gazdaságpolitika, amit egyébként éppen csinálnak

„A repülőrajt megtörtént, csak nem januárban, hanem júliusban. Ha valamit elkalibráltam, az nem maga a helyet, nem az intézkedések, hanem az időpont” – mondta Orbán Viktor a kormánymédiához tartozó Economx podcastjában, a Money Talksban. A miniszterelnök persze volt olyan nagyvonalú magával, hogy nem a gazdasági növekedéshez kötötte a repülőrajtot – a júliustól kezdődő harmadik negyedévi adatot még nem ismerjük, de az egész évre 1 százalék alatti növekedés várható –, hanem a különféle kormányzati intézkedéseket (szja-kedvezmények, 3 százalékos hitelek) nevezte összefoglalóan repülőrajtnak.

Szóval repülőrajt volt, csak nem akkor, amikorra Orbán várta, és nem azt jelentette, amit eddig mindenki értett alatta, illetve a „fantasztikus év” ígérete alatt. Hanem azt, amit Orbán annak tart.

A miniszterelnök ezen kívül arról is beszélt a podcastban, hogy „öngyilkos politikának tartja”, ha egy ország a fogyasztásra akarja építeni a gazdasági növekedését. Ami egy erős kritika saját magának és a nemzetgazdasági miniszterének is. A magyar gazdaságot ugyanis évek óta a fogyasztások tartják egyáltalán lélegeztetőgépen, és az összes kormányzati intézkedés is a fogyasztásélénkítést szolgálja. Közben a GDP-t adó másik „láb”, a beruházási statisztika 2023 óta folyamatosan zuhan, vagyis az ország lényegében leamortizálódik:

Az interjúban a miniszterelnök beszélt arról is, hogy ha rajta múlik, soha nem lesz magyar euró: „az én terítékemen biztos nem lesz”. Ez nem teljesen új gondolat tőle, már a múlt év végi nemzetközi sajtótájékoztatóján is elmondta: „az én fejemben az eurózónához való csatlakozás nem szerepel”. És ezek a szavai igazából egyáltalán nem is meglepőek: az euró magyarországi bevezetése nyilván jelentősen korlátozná a sokszor az árfolyamgyengítéssel operáló kormányzati gazdaságpolitika mozgásterét, illetve az Orbán volt miniszterei (Matolcsy, Varga Mihály) által vezetett nemzeti bank monetáris politikájának a súlya is jelentősen mérséklődne.

Ha már Varga: a regnáló MNB-elnöknek, volt pénzügyminiszterének is üzent az interjúban Orbán, amikor a kamatszintről beszélt. Amikor azt mondta, hogy nincs a kormánynak árfolyamcélja, kitért arra, hogy „nem kellene agyalniuk” a kormányzati kamattámogatásokon, ha a Varga vezette MNB csökkentené az alapkamatot.

Azt is megerősítette, amit már több mint tíz éve látunk, hogy utál szociális vagy jóléti célokra költeni. Az ilyen költségvetési kiadásokról azt mondta: ha „jóléti vagy szociális kiadásra megy el a pénz, akkor kell nagyon észnél lenni”, viszont ha gazdasági támogatásokra fordítanak költségvetési forrásokat, akkor „jó helyre megy a pénz”. Beszélt a katáról és „a saját lábán álló egyéni vállalkozó karakteréről” is – reméljük Ráhel lányát és Tiborcz vejét nem gondolta közéjük –, amiket az adócsalással mosott össze, amikor azt mondta: „a magyar agyas, az egy jó dolog, de amikor adót csal, akkor nem annyira”, illetve a kata kapcsán azt is, hogy „aki egyszer forró tejjel megégette a száját, az a hideg vizet is fújva issza”.