Kármán András: A gazdaságpolitika orosz rulettet játszik, mekkelekeskedés, amit a Fidesz csinál

• Nem készül semmilyen megszorításra a Tisza Kármán András szerint, pusztán a korrupció, a felesleges beruházások felszámolására, és felülvizsgálnák a koncessziós szerződéseket is (autópálya, trafikok, szerencsejáték).
• A közbeszerzések rendszerének radikális átalakításával is több ezer milliárd forintot spórolnának, hogy ne a NER-es vállalkozók gyarapodjanak ezen, hanem valódi verseny legyen.
• Kiszámíthatatlan gazdaságpolitikát csinál a Fidesz, „mekkelekeskedik”, aminek eredménye a nagyon költséges adósságszolgálat. Kármán András szerint a kamatok csökkentése további ezermilliárdos megtakarítást eredményezne.
• Visszahoznák a katát, és bővítenék a CSOK-ot, a 13. havi nyugdíjat.
• Komolyan gondolják az euró bevezetését, Kármán András szerint Magyarország ezzel többet nyerne, mint veszítene.
• Bízik abban, hogy jó együttműködés lesz a Tisza-kormány és a Varga Mihály vezette jegybank között.
• Bár Orbán szerint ő rúgta ki Kármán Andrást még 2011-ben a Gazdasági Minisztériumból, erre a tiszás politikus nagyon másként emlékszik. Orbán még a távozása után is elhívta egy uniós esemény delegációjába.

444: Játszunk el a gondolattal, hogy április 13-a van, és a Tisza megnyerte a választásokat. Mi lenne a gazdaság terén a három-öt legfontosabb, legsürgetőbb intézkedés?

Kármán András: Az egyik legfontosabb az EU-s támogatások felszabadítása, az uniós pénzek hazahozatala. Ezekre a forrásokra nagy szükség van, hiszen nélkülük a magyar gazdaság láthatóan döcögve működik, három éve nincs gazdasági növekedés, zuhannak a beruházások.

Szintén nagyon fontos lesz egy új, reális alapokon nyugvó költségvetés elkészítése és elfogadása. Az, ami most 2026-os költségvetés címen elfogadásra került még idén tavasszal, arra épül, hogy 2025-ben közel 4 százalékos lesz a gazdasági növekedés. Ma viszont már az NGM is azt mondja, hogy az 1 százalékot se fogja elérni. Ugyanakkor a jövő évre is egy 3-4 százalék közötti növekedéssel számol a tervezet, miközben nincsen olyan elemző, aki 2,5 százaléknál magasabbat mondana.

Tehát fals alapokra épül a költségvetés, így azt feltétlenül újra kell tervezni.

A harmadik nagyon fontos dolog, hogy elzárjuk azokat a korrupciós pénzcsapokat, amelyeken ma számolatlanul áramlik ki a közpénz a NER-es cégekhez, a politikához kötődő oligarchákhoz különböző támogatások vagy túlárazott szerződések formájában. Ezeket felül kell vizsgálni, és ami nem érdeke az adófizetőknek, azokat fel kell mondani, vagy módosítani kell.

További sürgős feladatunk lesz annak kapcsán, hogy láthatóan elindult a vagyonok egyfajta kimenekítése a szupergazdagokra kivetendő vagyonadónk elől. Ezekkel szemben is mielőbb fel kell lépni, hogy ne lehessen kivonni az adó hatálya alól a pénzeket.

Van arra becslésük, hogy mekkora összeg áramlik a költségvetésből ezekhez a NER-es és politika közeli szereplőkhöz?

A pénz áramlásának sok direkt és indirekt formája lehetséges. A közpénz pazarlásába beleértem a propaganda jellegű kiadásokat, a közmédia túlfinanszírozását, az olyan típusú felesleges, hazug konzultációkat, mint amit most is adófizetők milliárdjaiból rendez a kormány. Ezek önmagukban is nagyon nagy összegek, és akkor még nem beszéltünk az állami vállalatok hirdetéseiről, amelyek szintén sokszor politikai célokat és magánérdekeket szolgálnak.

Van azonban egy közvetettebb módja a közpénz kiszivattyúzásának: a túlárazott szerződések. Óvatos becslések szerint is 30, de akár 40 százalék is lehet a közbeszerzések esetében a túlárazás mértéke, míg egyes szerződéseknél két-háromszoros túlárazásokról is beszélhetünk.

Ezért ebben a kérdésben nagyon radikális változásra van szükség, de nem elég a zéró tolerancia a korrupcióval szemben. Magának a beszerzési eljárásnak a jellegén kell radikálisan változtatni a verseny megerősítésével.

Ez hogyan nézne ki?