Ezek ugyanazok, de szó szerint
Az „Ezek ugyanazok” furcsa és nem túl jó hangulatú szállóigéje az elmúlt tizenöt év hazai közéletének. Azért különös, mert a Fidesz-holdudvar emblematikus figurái és a hatalommal kritikus értelmiség egyaránt használják. Ez a címe Bródy János 2011-es rendszerkritikus dalának, és közben gyakran jelennek meg írások ilyen címmel a fundamentalista jobboldalon, legutóbb pár napja az önmagát mindig eredetinek gondoló Demeter Szilárd sütötte el Magyar Péterrel kapcsolatban, de Szakács Árpádtól Kocsis Mátén keresztül Pilhál Györgyig (aki Márainak tulajdonítja a mondást) sokan írtak már ezzel a frappáns felütéssel. Ezek a szövegek minden esetben – ahogy a Bródy-dal is – sötét történelmi analógiákról szólnak.
Amióta foglalkozom a Nagymesterrel és a BKV-ba beépült bűnszervezettel, újra és újra ezt a fáradt közhelyet mormolom magamban, de nem átvitt értelemben, nem idézőjelben, áthallásosan, hanem konkrétan.
Ezek nem olyanok, mint… – hanem tényleg ugyanazok.
