Lelepleződött a vörös polip: így szivattyúzta ki a pénzt az önkormányzatból Zugló MSZP-s vezetése

„Az első adag csontváz kiesett a szekrényből” – fogalmazott Rózsa András zuglói momentumos polgármester, amikor Hadházy Ákos zuglói parlamenti képviselő és Horváth András adószakértő társaságában kedden bemutatta az új kerületi vezetés 52 oldalas vizsgálati jelentését arról, hogy hogyan kötött szerződéseket az önkormányzat legnagyobb, városgazdálkodási cége.

Ez az eddigi legrészletesebb, nem független sajtó által készített tényfeltáró anyag arról, hogy hogyan működött az MSZP korrupciós közbeszerzés-elkerülő hálózata. A vizsgálat „súlyos anomáliákat” és olyan „rendszerszintű problémákat” tárt fel, amik bőven túlmutatnak egy „sima, egyszerű korrupciós ügyön”. Annyira, hogy a kerület egyrészt a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult, másrészt két konkrét eset miatt rendőrségi feljelentést is tesz.

Rózsa polgármester szerint az érintettek a saját szempontjukból „okosan csinálták”, amikor kialakítottak egy olyan rendszert „amiből vélelmezhetően folyamatosan tudtak pénzt kivenni”. A momentumos politikus leszögezte:

„Nincs olyan, hogy kormánypárti korrupció meg ellenzéki korrupció, korrupció van, és ezzel szemben nekünk minden módon fel kell lépnünk.”

Mit vizsgáltak pontosan?

A Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató (ZVK) Zrt szerződéseit. Ez az önkormányzat legnagyobb cége, ők a felelősek a kerületi járdák, közutak, parkok és zöldterületek fenntartásáért, illetve ők kezelik az összes önkormányzati ingatlant és társasházat. Abban a formában, hogy a fenti feladatok ellátásával jellemzően külsős cégeket bíznak meg. A friss jelentés a Zrt. 2023-2024-ben kötött szerződéseit vizsgálta, de egyes ügyekben több évre is visszanyúlt. Horváth elmesélte például, hogy a jelentésben bemutatott rendszert 2017-ben alakították ki.

Mi a lényege annak, amit találtak, vagyis mi volt az okosság?

• A Zrt. szinte kizárólag egy néhány cégből álló zárt vállalkozói körrel kötött szerződéseket, akár volt pályázat, akár nem – derül ki a Telex cikkéből.
• De jellemzően nem volt pályáztatás, és így nem volt verseny sem. Ahogy Horváth András megfogalmazta: „A módszer lényege: közbeszerzésről szó sem lehet.”
• A megbízásokat a közbeszerzési törvény szellemét és betűjét is megsértve ezért pont akkora darabokra szabdalták, hogy ne kelljen közbeszerzési pályázatot kiírni. Vagyis hemzsegtek a 24 millió 900 ezer és 49 millió 900 ezer forint értékű szerződések.
• Ha mégis kénytelenek voltak pályázatot kiírni, akkor is a belső kör cégeit hozták ki győztesnek, hiszen általában kamuból eleve csak ezeket indították el egymás ellen.
• Vagyis irányított beszerzési eljárások voltak, ahol előre lehetett tudni, ki fog nyerni.
• Néha a látszatra sem figyeltek: volt olyan pályázat, ahol a három érintett cég ugyanazt az ajánlatot adta be. Mármint fizikailag ugyanazt a dokumentumot, csak más nevet ráírva.
• Olyan is megesett, hogy olyan céget javasoltak egy tender győztesének, amelyik el sem indult azon.
• Kapott komoly megrendelést olyan cég is, amelyiknek 1 munkavállalója volt.
• A legtöbb megbízás esetén képtelenség ellenőrizni, hogy elvégezték-e egyáltalán a kifizetett munkát, és ha véletlenül igen, akkor milyen minőségben.

Milyen szálakon kapcsolódott a cég az MSZP-hez azon túl, hogy a párt irányította a kerületet?

A cég korábban igen szorosan kapcsolódott a kerület igazi urának tartott MSZP-s parlamenti képviselő, Tóth Csaba személyéhez, akit később Hadházy buktatott le- és meg. A céget az önkormányzat részéről az a Hajdú Flórián MSZP-s alpolgármester felügyelte, aki Rózsa szerint Tóth Csaba „egyik legközelebbi munkatársa” volt, a vezérigazgatói posztot pedig hét évig az a Baracskai Gábor töltötte be, aki egyszerre volt Tóth bizalmi embere és Hajdú sógora.„Ez a cég a korábbi zuglói MSZP-s városvezetés befolyása alatt állt” – fogalmazott most Rózsa polgármester. A helyi MSZP polipjának szívósságát mutatja, hogy hiába került a vizsgált időszakban új vezérigazgató a Zrt. élére, és hiába bukott ki Tóth addigra a parlamentből, a gépezet még 2024-ben is a korábbi módon működött.

Mekkora összeget lophattak el, mennyi a kerület kára?

Ez csak a „derékhad, az általános működés”, ebben nincsenek benne a legnagyobb közbeszerzések – magyarázta Rózsa polgármester, hogy amit most megismerhettünk, az maga a rutinműködés eredménye volt. Hogy ez mekkora kárt jelentett a 2023-2024-es időszakban? Ezt még nem tudják megmondani, ehhez további nyomozásokra és vizsgálatokra lesz szükség. Amit biztosan tudni, hogy azon építési és beruházási szerződések összeértéke, amiket vizsgálva valamit nem találtak rendben, 6,8 milliárd forint volt. A vizsgált megállapodások egy része szolgáltatások megrendeléséről szólt, ezzel együtt a „büdös" szerződésállomány összesen 8 milliárd forintos. Fontos, hogy nem ekkora összeg tűnt el, a 8 milliárdos szám azt jelenti, hogy ekkora összegű szerződéssel nem volt valami rendben. Ennek valamekkora része lesz Zugló tényleges kára.

Mit művelhettek azon túl, hogy haveri cégeknek adták a munkákat és ez miért rossz a zuglóiaknak?

Horváth András szerint az ilyen rendszerek egyik lényege a korrupció, ahogy fogalmazott, „törvényszerűen megjelennek itt az alkotmányos költségek”. De nemcsak ezzel van probléma. Ahogy a szakértő levezette, „ezek a technikák árfelhajtó hatásúak", magyarán a verseny kizárása miatt az érintett vállalkozók a piacinál többet számlázhattak és ahogy Hadházy rámutatott, ennyivel kevesebbet tudott költeni az önkormányzat az óvodák, az utak vagy a parkok fenntartására. A haverokra szabott szerződések másik következménye a trehány munkavégzés: az önkormányzat gyakran nem azt kapta, ami a szerződésekben szerepelt. A megállapodások úgy voltak megfogalmazva, hogy sok esetben nincs utólagos lehetőség annak ellenőrzésére, hogy elvégezték-e egyáltalán az adott munkát. Ilyen szempontból sem túl megnyugtató, hogy volt többe eset, amikor külsős cégek január-februárban számláztak kertészeti témakörben.

Miért fordultak a versenyhivatalhoz?

Mert azt találták, hogy a kerületi Zrt alapgyakorlata volt a verseny kizárása, a közbeszerzések elkerülése, miközben, mint Hadházy rámutatott, „a közbeszerzések versenykorlátozó manipulálása egytől három évig terjedő bűncselekmény”. A képviselő magyarázatként még hozzátette azt is, hogy „a verseny korlátozása nem morális probléma, nem az a baj vele, hogy csúnya dolog, hanem az, hogy jóval drágábban tud a kerület munkákat elvégeztetni és rosszabb minőségben”.

Milyen ügyben tesznek rendőrségi feljelentést?

Két konkrét ügyet emeltek ki: egy digitalizációs szerződést, aminek értelmében társasházi dokumentumokat szkenneltek be, bruttó 100 millióért, ami Rózsa szerint „teljesen értelmezhetetlen megrendelés”. És egy „egyértelműen túlárazott” utcaseprőgép-beszerzést az előző ciklusból.

Mi a folytatás, mik a következő lépések?

Hogy mindez ne ismétlődhessen meg, Hadházy javaslatára a zuglói önkormányzati cégek felügyelőbizottságaiba – pályáztatás útján – egy-egy civilt ültettek. A Zrt. felügyelőbizottsága kedden ülésezik, és a járda- és útfenntartás szerződések ügyében belső vizsgálatot fog indítani. A kerület közben maga is folytatja a Zrt. ügyeinek felgöngyölítését, most vizsgálják a zöldfelület- és útkarbantartási megállapodásokat. Maga a Zrt időközben új beszerzési szabályzatot készített. A helyhatóság azt is vizsgálja, hogy pontosan mekkora kár érte a fentiek miatt, így további feljelentések is várhatók. Rózsa arról beszélt, hogy elege van abból, hogy Zugló politikai kifizetőhelyként van emlegetve, és azért is dolgoznak, hogy végre túl legyünk ezen. Nem akarnak évekig ezzel foglalkozni, de „meg kell történnie a számonkérésnek” – fogalmazott a polgármester.