Ennyit keres az átlagmagyar: csökkentek a fizetések a nyár végére

Idén augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 683 300 forint volt, míg a nettó átlagkereset 472 600 forint volt – közölte péntek reggel a KSH. A bruttó átlagkereset 8,7, a nettó átlagkereset 9,2 százalékkal nőtt egy év alatt.

Az előző hónapokkal összevetve viszont csökkentek a keresetek: az augusztusi 472 600 forintos nettót júliusban 479 500 forintos, júniusban 484 200 forintos átlagos nettó előzte meg.

Vagyis az augusztusi fizetések másfél százalékkal elmaradtak az előző havitól, csaknem két és fél százalékkal a júniusitól.

A reálkereset 4,7 százalékkal emelkedett, vagyis ennyivel ér többet az átlagkereset, mint egy évvel korábban. Ez az érték elmarad a júniusi 4,8 százaléktól, de kedvező abból a szempontból, hogy áprilist leszámítva az év korábbi hónapjaiban a 4 százalékot sem érte el – adta hírül a KSH.

A bruttó kereset közép- vagy mediánértéke 563 400 forintra, egy év alatt 8,9 százalékot nőtt, míg a nettó kereset mediánértéke 394 300 forintot ért el, ami 10 százalékkal felülmúlta az előző év júliusit. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók felének volt ennél több, felének ennél kevesebb a fizetése.

Rengeteg ember fizetése ér kevesebbet

Árnyalja a fizetések vásárlóértékének növekedését tükröző kedvező képet a KSH múlt héten közzétett úgynevezett kísérleti kereseti statisztikája, amelyet a 444.hu szemlézett. Az részletes bontásban mutatta meg, hogy az emberek hány százalékának milyen mértékben nőtt a fizetése, illetve a reálkeresete.

Az adatsor arról árulkodik, hogy az első félévben az emberek majdnem egyharmadának a fizetése kevesebbet ért, mint egy évvel korábban (igaz, ez valamivel már kedvezőbb, mint az első negyedéves adat volt). Tehát június végén főállásban bejelentett száz munkavállalónként 33-nak a fizetése nem nőtt az inflációt elérő mértékben sem, vagyis a keresete vásárlóértéke csökkent az előző évhez képest.

Egy másik részletező adat alapján az első félévben a nemzetgazdaság egészében az emberek 17,2 százaléka kevesebb pénzt kapott kézhez, mint egy évvel korábban.

Tehát nagyjából minden hatodik főállásban dolgozó magyarországi munkavállaló kevesebbet vitt haza az idei első félévben, mint a tavalyiban. Mi több, vannak olyan nemzetgazdasági ágazatok, ahol ez az arány megközelíti, illetve át is lépi a húsz százalékot.