Lassult a fizetésemelések üteme, és a nyár végére ismét csökkentek az átlagbérek

Idén augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 683 300 forint volt, míg a nettó átlagkereset 472 600 forint volt, közölte péntek reggel a KSH. A bruttó átlagkereset 8,7, a nettó átlagkereset 9,2 százalékkal nőtt egy év alatt.

Az előző hónapokkal összevetve viszont csökkentek a keresetek: az augusztusi 472 600 forintos nettót júliusban 479 500 forintos, júniusban 484 200 forintos átlagos nettó előzte meg. Vagyis az augusztusi fizetések másfél százalékkal elmaradtak az előző havitól, csaknem két és fél százalékkal a júniusitól. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy ez a jelenség nem egyedi, tavaly 442 ezer volt a júniusi, és csak 433 ezer az augusztusi átlagos nettó kereset, de a nettók csökkenése figyelhető meg a korábbi évek nyári hónapjaiban is.

A KSH jelentése szerint a reálkereset 4,7 százalékkal emelkedett, vagyis ennyivel ér többet a fizetésünk, mint egy évvel korábban. Ez az érték elmarad a júniusi 4,8 százaléktól, de kedvező abból a szempontból, hogy áprilist leszámítva az év korábbi hónapjaiban a 4 százalékot sem érte el.

A bruttó kereset közép- vagy mediánértéke 563 400 forintra, egy év alatt 8,9 százalékot nőtt, míg a nettó kereset mediánértéke 394 300 forintot ért el, ami 10 százalékkal felülmúlta az előző év júliusit. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók felének volt ennél több, felének ennél kevesebb a fizetése.

Arra is fontos kitérni, hogy a KSH múlt héten közzétett úgynevezett kísérleti kereseti statisztikája árnyalja a fizetések vásárlóértékének növekedéséről szóló, a lassuló növekedés ellenére összességében kedvező képet. Az részletes bontásban mutatta meg, hogy az emberek hány százalékának milyen mértékben nőtt a fizetése, illetve a reálkeresete, és meglepő adatokat árult el.

Az ugyanis arról árulkodik, hogy az első félévben az emberek majdnem egyharmadának a fizetése kevesebbet ért, mint egy évvel korábban (igaz, ez valamivel már kedvezőbb, mint az első negyedéves adat volt). Tehát június végén főállásban bejelentett száz munkavállalónként 33-nak a fizetése nem nőtt az inflációt elérő mértékben sem, vagyis a keresete vásárlóértéke csökkent az előző évhez képest.

Egy másik részletező adat még megdöbbentőbb képet mutatott:az első félévben a nemzetgazdaság egészében az emberek 17,2 százaléka kevesebb pénzt kapott kézhez, mint egy évvel korábban.Tehát nagyjából minden hatodik főállásban dolgozó magyarországi munkavállaló kevesebbet vitt haza az idei első félévben, mint a tavalyiban. De, mint az alábbi ábrán látszik, vannak olyan nemzetgazdasági ágazatok, ahol ez az arány megközelíti, illetve át is lépi a húsz százalékot.