Meglepő adatot közölt a KSH a magyar fizetésekről: az emberek egyharmadának kevesebbet ér a bére, mint tavaly

A napokban tett közzé egy úgynevezett kísérleti adatsort a Központi Statisztikai Hivatal az idei első féléves magyarországi keresetekről. A keresetek változásának eloszlása Magyarországon elnevezésű adatsor a fizetések első negyedéves és féléves változásait mutatja be egyfelől nemzetgazdasági bontásban, másfelől pedig a keresetek változását sávokra bontva.

Az általános bevált statisztikai összességében kedvező képet nyújt a magyarországi keresetekről. Június végén a bruttó átlagkereset 9,7 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, ami – figyelembe véve a 4,6 százalékos júniusi inflációt – egy 4,8 százalékos nettó reálkereset-növekedést eredményezett. Az összkép tehát nem rossz, még ha ez már lassulás is a 2024-es tempóhoz képest, amit ráadásul a reálbérek jelentős elértéktelenedése előzött meg 2023-ban.

Ha azonban megbontjuk az adatokat, hatalmas különbségek látszanak aszerint, hogyan is jött ki ez a közel 10 százalékos bruttóbér-emelkedés, illetve csaknem 5 százalékos reálbér-bővülés. Az látszik ugyanis a KSH által most közölt részletes bontásból, hogy az első félévben az emberek majdnem egyharmadának a fizetése kevesebbet ért, mint egy évvel korábban (igaz, ez valamivel már kedvezőbb, mint az első negyedéves adat volt).

A KSH által évekre visszamenőleg közölt reálkereseti adatok azért is meglepőek, mert az látszik belőlük, hogy még tavaly, a bérek vásárlóértékének kirobbanó növekedése évében is nagyjából a magyarok egyötöde kapott az előző évinél kevesebbet érő fizetést. Tehát tavaly az ember mintegy húsz százalékának, idén másfélszer többnek, több mint harminc százaléknak nem nőtt annyival a bére, mint amekkora az infláció volt.

Mindeközben a teljes munkaidős álláshellyel rendelkezők közül százból kilencnek legalább 25 százalékkal, de ezen belül 2,7 százaléknak legalább 50 százalékkal többet ért a bére, mint egy évvel korábban. Tehát az első félévben száz munkavállalóból 33-nak a fizetése nem nőtt az inflációt elérő mértékben sem, vagyis a keresete vásárlóértéke csökkent az előző évhez képest.

De ez még hagyján. A statisztikai hivatal ugyanis értelemszerűen nemcsak a reálbérek, hanem a bruttó és nettó keresetek összegének változását is megnézte hasonlóan sávos bontásban. És ez még megdöbbentőbb képet mutatott:

a nemzetgazdaság egészében az emberek 17,2 százaléka kevesebb pénzt kapott kézhez, mint egy évvel korábban.

Tehát nagyjából minden hatodik főállásban dolgozó magyarországi munkavállaló kevesebbet vitt haza az idei első félévben, mint a tavalyiban. A legtöbben azok volt, akiknek 5-15 százalék között nőtt a nettója – száz munkavállalóból negyvenen –, míg az emberek 3,6 százaléka legalább másfélszer annyit vitt haza, mint egy évvel korábban.

A bruttó bérek változását nemzetgazdasági ágazatonként is bemutatta a KSH. Az adatsorukból kiderül, hogy a közigazgatásban és védelemben dolgozók jártak legrosszabbul, itt minden negyedik embernek kevesebb volt a bruttója, mint egy évvel korábban. Még a legkedvezőbb szektorban, az oktatásban is a dolgozók mintegy 7 százalékának csökkent a keresete.

A KSH egyébként csütörtök este kiadott egy, a kísérleti statisztikát magyarázó háttéranyagot A hivatalos és kísérleti statisztikák módszertani különbségeiről címmel. Ennek talán az lehetett az oka, hogy az aznapi kormányinfón is téma volt a reálbérek csökkenését elszenvedő munkavállalók nagy aránya (bár Gulyás Gergely nem tudott érdemi választ adni a kérdésre, a szavaiból úgy tűnt, hogy nem ismeri ezt az adatsort).