Durván kilőttek a magyar lakásárak, pedig még csak most jön a java

• A második negyedévben 15,1 százalékkal emelkedtek a magyar lakásárak az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest,

ennél nagyobb drágulást csak Portugáliában és Bulgáriában mértek – derül ki az Eurostat friss adataiból. Az előző negyedévhez képest viszont mindössze 1,1 százalékos volt a drágulás, ami elmaradt az 1,6 százalékos uniós átlagtól is. Az új építésű lakások 13,9 százalékos áremelkedése egy év alatt alacsonyabb volt, mint a használt lakások 15,3 százalékos drágulása, de mindkét adat Európa élmezőnyébe tartozott.

Az első negyedévben még 16 százalékos volt a magyar lakásár-emelkedés, míg negyedéves alapon kiemelkedő mértékben, 8,4 százalékkal lőttek ki az árak. Utóbbi adat magasan a kontinens legmeredekebb drágulási üteme volt, míg éves alapon csak a portugál piac árszintje nőtt jobban a magyarnál az év elején. Vagyis, ha az első félévet nézzük, egyértelműen kiemelkedő volt európai összevetésben a magyar lakásárak szárnyalása.

Április és június között a legnagyobb áremelkedés Portugáliában volt, ahol 17,2 százalékkal ugrottak meg az árak egy év alatt, ezzel ott folytatódott az utóbbi negyedévek trendje. Ezzel szemben Finnországban Európában egyedüliként csökkentek a lakásárak, 1,3 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint a tavalyi második negyedévben. Franciaországban mindössze 0,5 százalékos drágulást mértek a szakemberek, míg Svédországban 0,7 százalékkal nőttek az árak.

Az első negyedévhez viszonyított rangsor élén is a portugálok álltak, ahol 4,7 százalékkal nőttek az árak, Luxemburgban 4,5 százalékos, Horvátországban pedig 4,4 százalékos drágulást regisztráltak. Minimális árcsökkenés egyedül Belgiumban és Franciaországban volt, rajtuk kívül csak a ciprusi, a román, a finn és a svéd lakásárak emelkedtek a magyarországi 1,1 százaléknál kisebb mértékben.

Az adatok alátámasztják azt, amit az elmúlt hónapokban már érzékelhettünk a piacon: a kifejezetten erős első negyedév után tavasz végétől behúzta a féket a piac, ez látszik az árakban is

– kommentálta a statisztikát a cég vezető elemzője, Valkó Dávid.

A lakáspiacon érdemes a hosszútávú trendeket is megvizsgálni. 2010 óta Magyarországon közel 280 százalékkal emelkedtek a lakásárak, vagyis majdnem a négyszeresükre ugrottak. Ezzel szintén listavezető volt a magyar piac, csak összehasonlításként: az Európai Unióban összesítve mindössze 60 százalékos áremelkedést regisztráltak ebben az időszakban. A rangsor második helyén Észtország áll, mintegy 250 százalékos áremelkedéssel, míg a harmadik Litvánia, ahol nagyjából a háromszorosára emelkedtek a lakásárak. Ezzel szemben Cipruson és Finnországban 15 év alatt gyakorlatilag stagnáltak a lakásárak, míg Olaszországban egyedüliként minimális csökkenést mutatnak a számok.

Hosszabb távon érdemes nézni az albérletárakat is, ebben szintén a kontinens dobogóján van a magyar piac. 2010 óta mintegy 120 százalékos volt a drágulás az albérleti piacon, vagyis átlagosan több mint a duplájára emelkedett a lakásbérlet költsége. Ennél magasabb növekedési ütemet csak Észtországban és Litvániában regisztráltak a szakemberek. Az uniós átlag eközben mindössze 29 százalékos volt. Még érdekesebb, ha a lakásárak és az albérletárak emelkedésének különbségét vizsgáljuk, ez Európában egyetlen országban sem volt a magyarhoz hasonlóan nagy, vagyis 15 év alatt nálunk nőtt a legnagyobb mértékben a lakások ára az albérletek drágulásához viszonyítva is. Mindez azt is jelenti, hogy az elmúlt években egyre kevésbé volt kifizetődő a bérbeadás, annak hozama fokozatosan csökkent, bár közben a kiadott lakások árának emelkedése kárpótolta a tulajdonosokat.

A második negyedéves visszafogottabb piaci aktivitás után arra számíthatunk, hogy ismét felpörög majd a magyar lakáspiac. A harmadik negyedévet már az Otthon Start program bejelentése határozhatta meg, a negyedik negyedévben pedig már egyértelműen a kedvezményes hitelprogram repítheti ismét az árakat

– emelte ki Valkó Dávid. A cég vezető elemzője szerint az év egészében, országos átlagban 20 százalékos is lehet az áremelkedés, vagyis a második negyedéves 15 százalékos dráguláshoz képest további gyorsulás várható. A jelenlegi tendencia alapján ezzel akár Európa legnagyobb áremelkedését is produkálhatja a magyar lakáspiac az év második felében.

„Mindeközben a lakásárak és az albérleti költségek közötti olló tovább nyílhat, mivel az erőteljes drágulás mellett arra számítunk, hogy a bérleti költségek stagnálnak vagy akár csökkennek is, mivel a kedvezményes hitellehetőség miatt többen vesznek majd inkább saját lakást, szűkítve így az albérletkeresletet” – tette hozzá az elemző.