Magyar pályázat is nyert a legérdekesebb európai építészeti projektben
2020-ban még egészen más világ volt az Európai Unióban, Ursula von der Leyen ismeretlen német kereszténydemokrata politikusból nem sokkal korábban avanzsált az Európai Bizottság vezetőjévé. Első elnöki ciklusában a bizottság élén még nem szégyellte saját eredeti céljait, és beleállt abba, hogy új zöld megállapodásra van szüksége a kontinensnek a környezetváltozás miatti küzdelemben.
Sok dolog történt öt év alatt. Ursula von der Leyen másodszor is az Európai Bizottság elnöke lett, de maga a bizottság az utóbbi időben inkább a saját „túl lelkes” szabályozásainak visszavonásával van elfoglalva. Az igazságos átmenet és a zöld új megállapodás részben megmaradtak ugyan, ám már sokkal kevésbé lelkesen hirdetik. Ma az EU a versenyképességről, a védelemről és az új Amerika utáni világról szól.
A zöld projektek ebben a világban kevésbé népszerűek, a túlszabályozás mintájaként és a versenyképesség gátjaként kezelik őket. A következő hétéves költségvetés prioritásai már egészen máshogy látszanak összeállni, mint a 2020-ban rögzítetteké.
Megmaradt viszont egy kezdeményezés, ami konkrétabb eredményeket szeretett volna produkálni a nehezen megfogható zöld és igazságos politikai kezdeményezésekből. A bizottság elnöke 2020-ban hirdette meg az Új Európai Bauhaus (NEB) projektet azzal a céllal, hogy kézzel fogható eredménye legyen a zöld átmenetnek abban, ahogyan élünk.
Az építészet nem volt rossz választás. Az EU sok olyan pénzt oszt szét, amely végül olyan épületekre megy, amelyekkel naponta kerülnek interakcióba az emberek, és még többet olyan infrastruktúrára, amelyet észre sem veszünk.
A Bauhaus is jó mintának tűnt. Egyrészt a modern európai építészet és formatervezés talán leginkább versenyképes brandje, másrészt az üzenete is megfelel annak, amit a bizottság is közvetíteni akart. Amikor a tervet bejelentették, azt írtuk:
A Bauhaus elsőre szinte tökéletesnek tűnik arra, hogy az új, zöld megoldásokra koncentráló EU politikai jelképe legyen. A Walter Gropius által alapított weimari iskola rövid ideig működött, de száz éve meghatározó eleme a modern építészetnek. Ráadásul a Bauhaus gyökerei alapvetően progresszívek és szociálisan érzékenyek, bár egészen máshogy, mint azt ma szeretnénk.
A Bauhaus nem volt ugyan ideológiai monolit, de Gropius manifesztójának két legfontosabb pontja valószínűleg az, hogy a Bauhaus a művészetek összessége (gesamtkunstwerk) és az anyagfelhasználás tökéletessége az elsődleges szempontja. A művészetek összessége nagyjából arról szól, hogy semelyik művészet nem önmagában áll, minden ág része az egésznek, és kapcsolódnak egymáshoz. Az anyagfelhasználás egyrészt szociálisan érzékeny cél volt egy olyan korban, amelyet alapvetően az anyaghiány uralt, másrészt progresszív művészeti üzenet arról, hogy milyen jövőt szeretnének látni a Bauhaus alkotói.
A pazarlás elkerülése és az anyagok minél alaposabb felhasználása megjelenik ugyan a Bauhaus ideológiájában, de száz évvel ezelőtt ezt nem a mai értelemben vett pazarlás motiválta, hanem a háború utáni anyaghiány. Egyszerűen nem volt elég anyag, ezért is kellett minél nagyobb részét felhasználni annak. Ebből következik, hogy a Bauhaus a minél nagyobb indusztrializációt, az iparosítást és az olcsó gyártást is támogatta, szemben az inkább manufaktúrákhoz visszatérni akaró modern pazarláselméletekkel. A körkörös gazdaságra és a klímaváltozás elleni újrafelhasználhatóságra koncentráló új Bauhaus teljesen máshogy nézne ki, mint a századeleji eredeti.
A Bauhaus pont azért lehet máig a kontinens modern korszakának leginkább európai brandje, mert nagyon könnyen azonosítható. Az új európai Bauhausban viszont nincs ennyire közös szál, szinte lehetetlen lenne rámutatni valamire, és azt mondani, igen, ez az új európai Bauhaus koncepciója.
Már azért is, mert az új Bauhaus felülről lefelé jövő politikai elképzeléseket közvetít. A mostani Bauhausnak három pillére van:
- a fenntarthatóság,
- a szépség
- és a befogadás/hozzáférés.
Mindhárom elem beépül az Európai Bizottság politikai elképzeléseibe.
Hiába nincs közös vonal, maguk a projektek nagyjából az európai építészeti kultúra sokszínűségét fedik le. A NEB nemcsak támogatási forma, hanem minden évben díjaznak is olyan projekteket, amelyek az új Európai Bauhaus szellemében születtek meg. Az idén szeptember 30-án hirdették ki a győzteseket a brüsszeli díjátadón.
2025-ben két magyar pályázat is szerepelt a shortlisten egy olyan kategóriában, amelyben a feltörekvő projekteket jutalmazzák.
- Az egyik egy testvérpár terve volt arról, hogy a nagyszüleik Borsod vármegyei parasztházát hogyan lehetne közösségi térré formálni egy olyan korszakban, amikor a falu elkezd kiüresedni, miközben egyre könnyebb bárhonnan dolgozni. A testvérek egy dédestapolcsányi, száz éve, puhakőből épült házat terveztek újra.
- A másik projekt Butter Kitti Pollino elnevezésű kezdeményezése volt, amely végül meg is nyerte a díjat, és vele a 30 ezer eurós támogatást. A projekt pilot verziója már futott a XII. kerületben, és az a lényege, hogyan lehet összekötni a beporzók támogatását a köztéri táblákkal és a tájékoztatással. A Hegyvidék ebből a szempontból előremutató hely Budapesten, a különböző színű politikai vezetéseken átívelően foglalkozott a kérdéssel.
Butter projektjének győzelme azért is érdekes, mert az a MOME-n végzett diplomamunkájából született meg. Ez azt jelenti, hogy a Bauhaus iskola kiemelkedő hazai tanáráról, Moholy-Nagy Lászlóról elnevezett egyetem egyik projektje nyerte meg az Új Európai Bauhaus egyik díját is.
