Mit tegyen a szülő, ha a kamasz gyereke tüntetésre készül? A szakértő válaszol

Az elmúlt években egymás után történtek olyan ügyek Magyarországon, amelyek mellett már a fiatal generáció tagjai sem tudnak szó nélkül elmenni. Gondoljunk csak az oktatás állapota miatti tanár- és diáktüntetésekre, a Pride betiltására vagy a budapesti klubéletet érintő rendőrségi fellépésekre. Ezek mind olyan témák, amelyek nemcsak politikai kérdések, hanem a fiatalok mindennapi életének részei, és ha kell tüntetnek értük.

A választás hajrájában pedig újabb, nagy demonstrációkra számíthatunk, Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a Tisza elnöke szinte egy időben jelentették be, hogy nagyszabású rendezvényt tartanak a fővárosban március 15-én.

Tüntetésen a kamaszok: hallatják a hangjukat

Az elmúlt években egyre inkább láthatóvá vált, hogy bizonyos ügyekben az egészen fiatalok is kiállnak, és számolni kell a hangjukkal, sőt, az erejükkel is. A pedagógus- és diáktüntetések például egy egész generáció számára jelentették az első közéleti tapasztalatot. A tiltakozások során világossá vált, hogy a Z generáció tagjait nagyon is érdekli, mi történik a politikában – és sokan készek is tenni a saját jövőjükért.

Gondoljunk csak Pankotai Lilire, aki 2022. október 23-án egy budapesti tüntetésen slam poetry formájában mondott beszédet a közoktatás állapotáról, és ezzel az oktatási tiltakozások egyik legismertebb diákhangjává vált.

Egy másik, és talán legerősebb példája annak, hogy a fiatal generációt mennyire gyorsan meg tudja mozgatni egy ügy, a 2024 februárjában, a kegyelmi botrány után szervezett civil tüntetés volt a budapesti Hősök terén. Az eseményt több ismert online tartalomkészítő – köztük Osváth Zsolt, Pottyondy Edina és Azahriah – hirdette meg, és a becslések szerint mintegy ötvenezer ember gyűlt össze a téren, hogy a gyermekbántalmazás áldozatai mellett álljon ki.

Azahriah videóüzenetben szólt a tömeghez, és később úgy fogalmazott: az esemény „az egyik legszentebb, legtisztább megmozdulás volt”, amely megmutatta, milyen ereje lehet a civil kiállásnak.

A tüntetés azért is volt különösen jelentős, mert Azahriah ma az egyik legnagyobb hatású magyar előadó (nem csak) a fiatalok körében.

A húszas évei elején járó zenésznek több mint egymillió havi hallgatója van a Spotify-on, YouTube-csatornáját és közösségi oldalait pedig százezrek követik. Koncertjein jellemzően a tizenéves és huszonéves közönség dominál –, akiknek zöme nagyon is egyetért azokkal a kiállásokkal, amiket láthattunk az elmúlt években az előadótól. 

A következő hetekben és hónapokban újabb tüntetések szerveződnek, és ezekben ismét fontos szerepet kaphatnak a fiatalok. Már csak azért is, mert a kulturális és szórakozóhelyeket érintő hatósági fellépések erősen érintik az ő tereiket, szórakozási lehetőségeiket, és közelebbi jövőjüket.

A legfrissebb ilyen jellegű hír, miszerint a BRFK 2026. március 4-én egy hónapra bezáratta a Turbina Kulturális Központot kábítószer-kereskedelemre hivatkozva; az intézmény ezt vitatta, és jogi lépéseket helyezett kilátásba. Néhány nappal korábban az Arzenált is két hónapra bezárták hasonló gyanú miatt. A Telexnek megszólaló ügyvéd szerint az elmúlt hónapok fellépése a szórakozóhelyek és a fogyasztók ellen nem feltétlenül alkalmas arra, hogy a nagy terjesztőkhöz eljusson. Több előadó is megszólalt ezzel kapcsolatban a múlt héten, akik problémásnak érzik, hogy ezekkel a bezáratásokkal nemcsak a társadalom szövetében okoznak károkat, hanem emberek egzisztenciájával is játszanak. 

A fiatalokat ezek az ügyek közelről is érintik, hiszen a saját közösségi és kulturális tereik beszűkülését jelenti.

A Turbina például nem csak egy egyszerű éjjeli szórakozóhely, hanem egy kulturális tér, ahol számos nappali, kulturális és szórakozási lehetőség várja a fiatalokat és a kevésbé fiatalokat egyaránt.

Tüntetésre készülve: szülői aggodalom, bontakozó önállóság

Ezeket, a bezáratásokkal kapcsolatos híreket nagy eséllyel nemcsak a fiatalok, hanem a szülők is követik, és érthető, ha aggódnak amiatt, hogy a gyerekeik tüntetésekre fognak járni. Egy demonstráció egyenlő a nagy tömeggel, amelyben könnyen kialakulhatnak váratlan helyzetek, másrészt a közéleti tüntetések időnként feszültebb hangulatúvá válhatnak.

A szülők attól is tarthatnak, hogy a gyerekük konfliktusba kerül más résztvevőkkel, rendőrökkel vagy egyszerűen csak elveszik a tömegben, megijed, bepánikol, esetleg rossz döntést hoz. Emellett sokakat az is nyugtalanít, hogy egy nyilvános eseményen készült fotók vagy videók később az interneten is megjelenhetnek, ami hosszú távon is hatással lehet a gyerekükre.

Ezek a félelmek teljesen rendben vannak, de tiltás helyett inkább érdemes arra fókuszálni, hogy a családban szó essen arról, mire számíthat egy tüntetésen a fiatal, és hogyan tud biztonságosan részt venni rajta. Kevésbé lesz ijesztő a helyzet, ha a szülők is tájékozódnak arról, milyen jogaik vannak a 18 év alatti tüntetőknek, és hogyan készíthetik fel a gyereküket egy ilyen eseményre.

Szeretnénk ebben segíteni a szülőknek, ezért átnyálaztuk a Hintalovon Alapítvány és a TASZ szakértői által összerakott ajánlásokat, és kivonatoltuk, milyen alapvető kérdéseket érdemes átbeszélni a demonstrálásra készülő tinikkel.

„Tüntetés GuideLine” szülőknek

Engedni vagy sem?

Talán meglepő lehet, de a tüntetés a véleménynyilvánítás egyik formája, amelyet az Alaptörvény alapvető jogként biztosít. Ez a jog mindenkit megillet, függetlenül attól, hogy kiskorú vagy nagykorú, diák, dolgozó vagy munkanélküli. Épp ezért tiltással ebben az esetben nem megyünk sokra, és alapvetően a gyereket a jogaiban korlátozzuk, ha sima tiltással próbáljuk távolt tartani egy tüntetéstől.

A szülő feladata elsősorban az, hogy felmérje: érti-e a gyereke, miről szól a tiltakozás, és segítsen neki a saját álláspontja kialakításában. Ha azonban a kamasz átlátja a helyzetet, és felelősen dönt, a tüntetésen való részvétel a személyes autonómiájának része. A részvételt tehát nem lehet sem kikényszeríteni, sem feltétlenül megtiltani.

Miről beszéljünk a tüntetés előtt?



A szülő feladata az is, hogy a gyereket felkészítse arra, mi történik egy tüntetésen. Érdemes átbeszélni a békés tiltakozás szabályait, a jogokat és a lehetséges kockázatokat is.

Fontos, hogy a gyerek értse, miért szervezik a demonstrációt, és csak akkor vegyen részt rajta, ha saját döntéséből, külső nyomás nélkül szeretné kifejezni a véleményét.

Azt is érdemes előre mérlegelni, milyen következményei lehetnek a részvételnek – például igazolatlan hiányzás vagy iskolai figyelmeztetés.

Tüntethetnek iskolaidőben?



Elméletileg igen, de a hiányzást ilyenkor is igazolni kell. Az iskola házirendje határozza meg, hogy a szülő hány napot igazolhat, de az is előfordulhat, hogy az intézmény a tüntetés idejére tanítási szünetet rendel el. Ha azonban a hiányzást sem a szülő, sem az iskola nem igazolja, akkor igazolatlan órának számít.

Fontos tudni, hogy ha az igazolatlan hiányzás eléri egy tanévben a tíz órát, az iskola köteles értesíteni a gyermekjóléti szolgálatot. Ha pedig a szám eléri a 30 vagy az 50 órát, további jogi következmények is lehetnek, akár a családi pótlék is megvonásra kerülhet.

Készítsük fel a sajtó jelenlétére



Egy tüntetésen rendszerint ott vannak a média munkatársai is. Erősítsük meg a tiniben, hogy szabadon dönthet arról, hogy szeretne-e nyilatkozni.

Amennyiben úgy dönt, hogy megszólal, nem köteles minden kérdésre válaszolni, és azt sem várhatják el tőle, hogy előre meghatározott nyilatkozatot tegyen. Kérheti azt is, hogy a nevét ne tüntessék fel, vagy csak a keresztneve szerepeljen, torzítsák el a hangját, ne mutassák az arcát, vagyis ne legyen felismerhető a videóban.

Diákok tüntetnek a Kossuth téren a kormány oktatáspolitikája ellen, 2023. szeptember 15-én (Fotó: Kisbenedek Attila/AFP)

Nem kell szülői engedély, de jó ha van

Egy 18 év alatti fiatal adhat interjút tüntetésen. Szülői írásos engedély nem minden esetben kötelező, de a médiában való felvétel és nyilvános közlés miatt gyakran kérik vagy elvárják a szülő hozzájárulását, ezért érdemes egyet írni a gyereknek, pláne, ha vannak ilyen ambíciói.

Készítsük fel a helyzetekre



A gyerek biztonsága érdekében biztassuk arra, hogy lehetőleg barátokkal menjen a tüntetésre, és figyeljenek egymásra. Nagy tömegben könnyen elsodródhatnak egymástól, ezért érdemes előre megbeszélni egy találkozási pontot.

Fontos, hogy a szülők tudják, hová megy a gyerek, kikkel van, és mikor ér haza. Jó, ha nála van valamelyik szülő telefonszáma (kőkorszaki módon leírva egy papírra), és az is, ha viszi magával a személyes okmányait.

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szerint nem árt tudatosítani a gyerekekben, hogy a tüntetés nyilvános szerepléssel jár, gondolja át a csemete, hogy később is szívesen vállalja-e, hogy ott volt az eseményen.

Ha jogsérelem éri



Ha a gyereket jogsérelem éri egy tüntetésen, a legfontosabb, hogy a szülőkkel beszélje meg a történteket. A konkrét helyzettől függően segítséget nyújthat a TASZ jogsegélyszolgálata, oktatási ügyekben pedig más jogvédő szervezetek vagy hatóságok is.

Amióta a világ, világ a fiatalok rendszerint nemcsak szemlélői a közéletnek, hanem gyakran szereplői, sőt, a változások generátorai. A tüntetések sokuk számára az első alkalmat jelentik arra, hogy hallassák a hangjukat. Épp ezért nekünk, felnőtteknek a felelősségünk,  hogy segítsük őket biztonságosan, tudatosan és a jogaikat ismerve részt venni ezekben a helyzetekben.