Baj van: a tíz legmelegebb év kivétel nélkül 2000 utánra esik Magyarországon
Szentes Olivér, a HungaroMet éghajlati szakértője a 2025-ös év meteorológiai és hidrológiai értékelése című konferencián arról beszélt, miként érinti hazánkat az egyre inkább eldurvuló klímaváltozás.
A globálisnak tekinthető mérések kezdete óta az elmúlt három év volt a legmelegebb, a csúcstartó a 2024-es év. A 2025-ös év középhőmérséklete országos átlagban 1,0 fokkal haladta meg az 1991–2020-as éghajlati normált, amivel a hetedik legmelegebb év lett a XX. század kezdetétől. Egy ideje már csak a XXI. századból van év a top 10-es listában – írja a Telex.
A klímaváltozás már itt van egy ideje
A tavalyi év középhőmérséklete országosan 11,78 °C volt, ami pontosan egy fokkal haladja meg az 1991–2020-as átlagot. De az ország elég nagy részén, a Dél-Dunántúl kétharmadán és az Alföld felén 12 fok felett alakult a középhőmérséklet. Öt hónap is több mint 2 fokkal melegebb volt, mint a 30 éves átlag. A legnagyobb eltérés januárban volt, de 2,5 fokkal melegebb volt a június és a december is. A június amellett, hogy a legszárazabb, a második legmelegebb június is volt, míg a szeptember a nyolcadik, a május pedig a tizedik legmelegebb volt 1901 óta. Az évből három hónap volt csak átlag alatt, a május két fokkal maradt el a szokásostól – ez mindennél jobban igazolja a klímaváltozás valóságát.
A hőhullámos napok száma, amikor a középhőmérséklet elérte a 25 fokot, 18 nap volt tavaly, ami csak a fele volt a 2024-es évnek, de így is a hetedik volt a rangsorban. A trópusi éjszakák száma, amikor a minimum hőmérséklet nem megy 20 fok alá, jóval elmaradt a 2024-estől, országos átlagban 3 nap volt, de a Dél-Alföldön 4-8, helyenként 10 nap is volt. A 30 fok feletti hőségnapokból országosan 48 nap volt tavaly, ez a negyedik legmagasabb érték a rangsorban. Szeged környékén 65-68 ilyen nap volt, ez megközelítette a 2024-es értéket.
A HungaroMet mérőhálózatában a 2025-ös évben mért legmagasabb hőmérséklet 41,3 fok volt, ezt Sarkad Malomfokon mérték július 26-án. A leghidegebbet, -15,6 fokot az ország közmondásosan legfagyosabb településén, a nógrádi Zabaron mérték február 19-én. Összességében minden évszak meghaladta az 1991–2020-as évek átlagát tavaly: a tél 1,3, a nyár 1,2, az ősz 0,8 és a tavasz 0,5 fokkal volt melegebb. Az Alföld középső részén nagyobb területen 2025 volt a legszárazabb év 1901 óta.
Kiszáradás fenyeget a globális felmelegedés miatt
Tavaly a csapadékösszeg országos átlagban 453,3 mm volt, ami 26 százalékkal elmarad az éghajlati normáltól (1991–2020-as átlag: 616,1 mm). Ezzel a 2011-es, a 2000-es és az 1971-es év után a negyedik legszárazabb év volt országosan a XX. század kezdetétől. A hegyvidékeken is csak kisebb területen esett évi 600 mm az átlagos 700-800 mm helyett. 2025 első két nagyon száraz hónapját szokatlanul csapadékos március követte, ezen kívül csak a novemberi csapadék haladta meg az 1991-2020-as átlagot. A júniusi csapadékmennyiség 82 százalékkal elmaradt a szokásostól, és ezzel a legszárazabb június lett 1901 óta, a március viszont a legcsapadékosabb március.
Ez azért riasztó, mert általában a január után a március a második legszárazabb hónap, tavaly viszont a legcsapadékosabb volt – ez ismét a klímaváltozás jele. Az általában legcsapadékosabb június viszont tavaly a legszárazabb volt. Kovács Attila agrometeorológus szerint 1909 és 2020 között nagyjából 1,5 fokot melegedett hazánk éghajlata. A 2024-es év bő 2 fokkal haladta meg a sokéves átlagot.
Magyarország búcsút mondhat a nedvesség kedvelő növényeknek
A 2010-es évek óta megszaporodott hőmérsékleti anomáliákkal kapcsolatban Kovács ezt mondta:
„Valóban olyan, mintha lenne egy törés a korábbi tendenciában. Erre jelenleg nincs egyértelmű magyarázat, és valószínűleg nem is egyetlen oka van, hanem sok hatás összegződik és rakódik egymásra. Az én véleményem és személyes meggyőződésem az, hogy ez az emberi beavatkozás számlájára írható, és én ebben lehet, hogy pesszimista vagyok, de azt gondolom, hogy ez csak rosszabb lesz egészen addig, amíg nem a természet, a klíma és az egészségünk, hanem a profit áll mindenek felett és minden más előtt. Az emberiség úgy döntött, hogy nem követi az ismert törvényszerűségeket, hogy hogyan bánjon a Földünkkel, a természettel, a termőfölddel, és legfőképpen a másik emberrel. Ennek a következményeit szenvedi minden és mindenki”.
2025-ben a legszárazabb, középső országrész és a legcsapadékosabb nyugati országrész között ötszörös különbség volt a nyári csapadék mennyiségében.
Az elmúlt évek aszályai miatt a gazdák átalakítják a vetésszerkezetet. 2021-ben még egymillió hektár fölött volt a kukorica betakarított területe, tavaly már alig haladta meg a 700 ezer hektárt. A búza és a napraforgó területe kicsit növekedett a KSH adatai szerint. Az elmúlt években egyre nagyobb a szója és a cirok vetésterülete tehát a mezőgazdaság reagál és próbál alkalmazkodni a megváltozó viszonyokhoz.
A HungaroMet új elemzésekkel készül az idei szezonra: tervben vannak új aszálystatisztikák, amelyek alapján az egész vegetációs időszakot egyszerre át lehet tekinteni, illetve készülnek majd vármegyékre vonatkozó összegzések is. A várható terméskilátások becsléséhez pedig egy új, műholdas mérésekre alapozott térképet terveznek, ami a növényi szárazanyag-produktivitást jeleníti meg.
Kép: Pixabay
The post Baj van: a tíz legmelegebb év kivétel nélkül 2000 utánra esik Magyarországon first appeared on nlc.
