Ezt a súlyos hibát követi el várandóssága alatt a legtöbb kismama

Tóth Dániel, azaz a Pszichológus Pasi volt a MuMaMi podcast vendége. Az Operettszínház művésznői: Bordás Barbara és Kékkovács Mara a digitális nevelés témájában faggatták őt. A pszichológus meglepő kijelentést tett: szerinte már késő akkor elkezdeni a gyermekek digitális nevelését, amikor megszületett.

A digitális nevelés sokaknak járatlan terep

A Pszichológus Pasi szerint a legtöbb szülő elhibázza, hogy egyáltalán nem fordít figyelmet a digitális nevelésre. Tóth szerint sok szülő úgy gondolja: a digitális nevelés vagy a digitális világgal kapcsolatos oktatás, nevelés az informatika óra feladata lesz, pedig sok szempontból akkor már késő.

űA digitális nevelés az újszülöttnél kezdődik: sok gyerek az anyatejjel kapja az első technikai impulzusokat. Tóth azt tanácsolja a szülőknek, hogy már a várandósság fázisában érdemes elkezdeni foglalkozni ezzel a témával. Az újszülöttek nagy része nem úgy lesz digi használó, hogy aktívan videojátékozik, hanem az anyjuk görgeti a fejük mellett a hírfolyamot, ő posztolja a gyerekekről képet.

A digitális nevelés nulladik lépése tehát saját szokásaink tudatosítása, a saját hiányosságaink pótlása, edukálása. A mai szülőknek úgy kell felkészíteniük a gyereket, hogy őket nem késztette fel senki. A mai szülők gyerekként még semmilyen felkészítést nem kaptak a digitális világra.”

A kisgyermek képernyőideje fokozatosan nőhet

A kérdésre, hogy mikortól és mennyit kütyüzhet a gyerek, Tóth ezt válaszolta: „2 éves korig nulla legyen a napi képernyő idő, mert semmi szüksége rá a gyereknek, és érdemes 4 éves korig is megtartani, hogy nulla legyen az egyedül elköltött képernyőidő. Merthogy ég és föld a különbségek aközött, hogy együtt videóchatelünk a nagyival, együtt megnézünk egy mesét, vagy családi képeket, mint hogy odaadom a gyereknek a készüléket, hogy csendben legyen. És ez az, amivel nagyon durván el lehet csúszni.

Amikor a napi rutin része lesz ez a ’digitális cumi’ vagy ’digitális dajka’ effektus, akkor azt követik a digitális autizmusnak a különböző variációi. Alapvetően a mozgásfejlődés, beszédfejlődés, idegrendszeri érés alapjait tudja meghackelni a folyamatos, intenzív, audiovizuális ingerekkel, ami kitermel mindenféle problémaköröket”.

A pszichológus szerint viszont tévedés, hogy ez autizmust okozna:

Eljutottak esetleg olyan szintig, hogy azt vették észre, hogy a gyerek már nem reagál a saját nevére sem, vagy mondjuk a 3 éves kori felmérésnél a 2 éves korban várható szintet tudja csak hozni funkciókban, kognitív képességekben. A laikus szülők tömegesen elkezdtek bepánikolni, hogy ’úristen, mi történt a gyerekemmel’. Szerencsére általában ez átmeneti zavart okoz csak az idegrendszerben, tehát ha kivesszük a napi rutinból a képernyőt, akkor, mivel hihetetlen a tanulékony a gyerekek idegrendszere, behozzák a lemaradást.”

Kép: Pixabay