Néhány évtized múlva megszűnik az az éghajlat, ami lehetővé tette civilizációnk kialakulását

Sok dolog kellett az elmúlt 11 ezer évben a jelenleg ismert civilizáció kialakulásához. Eleve, egy stabil éghajlati időszakban, a holocénben virágzott fel, lehetővé téve a mezőgazdaság és a városok kialakulását. Az ELTE Meteorológiai Tanszéke egy tanulmány alapján arra jutott, hogy a klímaváltozás miatt mára elhagytuk ezt a kényelmes, stabil tartományt. Olyan éghajlati állapot felé haladunk, amelyhez hasonlót a bolygó sok millió éve nem tapasztalt – írja cikkében a Másfélfok klímatudományi műhely.

A klímaváltozás már a szomorú jelen

A One Earth-ben közzétett klímaváltozás tanulmány azt vizsgálja, mekkora kockázata van annak, hogy a klímaváltozást erősítő visszacsatolások önfenntartóvá váló, folyamatos melegedést hozzanak létre.

Ezzel Földünk hosszú távon sokkal melegebbé válna, és a folyamat akkor is visszafordíthatatlan, ha később csökkennének a kibocsátások. Az „üvegház pálya”, magyar kutatók szerint „forró Föld pálya” elnevezés a 40 millió évvel ezelőtti „forró Föld” időszakra utal.

A Föld globális átlaghőmérséklete akár 65 millió évre visszamenően is rekonstruálható. Ez alapján látható, hogy Földünkön voltak a mainál sokkal melegebb időszakok is, a jelenleginél akár 10-15 fokkal is magasabb átlaghőmérséklettel. Ha a jelenlegi kibocsátási pályán maradunk, akkor 2300-ig sosem látott gyorsasággal érhetünk el a 40 millió évvel ezelőtti hőmérsékleti szintekre.

A civilizáció összeomlás egyre valószínűbb

Akkor nem léteztek jégtakarók, a tengerszint pedig több tíz méterrel magasabb volt a mainál. Ezzel most kilépnénk abból a tartományból, amin a mezőgazdaság, az infrastruktúra és az ökoszisztémánk is alapszik.

A gyorsuló felmelegedés miatt a 1,5 °C tartós átlépése három éven belül bekövetkezhet, a melegedés üteme pedig folyamatosan nő. A kutatók szerint azt jelenti, hogy az eddigi modellek bizonyos visszacsatolásokat alábecsültek. A globális hőmérséklettel erősen összefüggő légköri szén-dioxid-koncentráció évtizedeken belül elérheti a „forró Föld” korszak értékeit, már most is kétmillió éve nem látott szinten vannak a klímaváltozás miatt.

A magyar kutatók szerint bizonytalan, mikor billenhetnek át olyan kritikus mutatók, mint például a grönlandi jégtakaró olvadása vagy az észak-atlanti áramlási rendszer összeomlása. Ezek legtöbbje tovább gyorsítja a felmelegedést, és egyes mechanizmusok már a globális átlaghőmérséklet 1,5-2 °C-os növekedésénél bekapcsolódhatnak.

A globális felmelegedés ellen most utoljára lehet még tenni valamit

Az áramlási rendszernek hűtő és melegítő hatása is lehet, 1,5–7,5 °C-os melegedés között bármilyen értéken. Az egyértelműen hűtő folyamat ritkaság, ami van is, az járhat olyan más hatásokkal, amik ismét csak melegítenék a bolygót.

A klímamodellek egyre pontosabb becsléseket adnak jövőnk éghajlatáról, de az biztos, hogy az éghajlati rendszer rendkívül érzékeny, a klímaváltozás visszacsatolási folyamatai egyre erősebbek, a jelenlegi kibocsátási pálya egyértelműen nincs összhangban a stabil, holocénben tapasztalt egyensúlyi klímaállapot megőrzésével. A kérdés már nem az, hogy 2100-ban hány fok lesz, hanem az, hogy elköteleződünk-e egy magasabb hőmérsékletű egyensúlyi állapot mellett, amelyről utódaink száz év múlva már egyáltalán nem fognak tudni letérni.

Kép: Pixabay