Kezdődik a nagyböjt: mire érdemes figyelni, ha böjtölni kezdesz?

A negyvennapos böjttel a keresztények a húsvétra – a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap, idén április 5-én lesz –, azaz Jézus feltámadásának ünnepére készülnek  A húsvétot megelőző böjt a IV. századra vált általános gyakorlattá a keresztény világban.

Korábban valóban szigorú szabályok határozták meg ezt az időszakot, manapság azonban csak hamvazószerda és nagypéntek számít „igazi” böjti napnak. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre továbbra is szigorú böjtöt – a 18 és 60 év közötti hívek csak egyszer lakhatnak jól – ír elő. E két napon és a nagyböjt további péntekein arra kéri az egyház a híveit, hogy ne fogyasszanak húst. Mindemellett a böjti időszak az elcsendesedésről, a befelé fordulásról is szól – ellentétben azzal, amit az azt megelőző időszak, azaz a farsang szólt.

Böjtfogó szerda, semmihét és zabálócsütörtök

A hamvazószerda – böjtfogó szerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik – számít a farsang és a húsvét közötti választónap. Az előtte lévő farsangvasárnapot farsanghétfő előzi meg, majd húshagyókedd követi. A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közötti három nap semmihétként, csonkahétként is ismert volt, míg egyes helyeken a hamvazószerda utáni csütörtököt kövércsütörtöknek vagy zabálócsütörtöknek – innen jön a ma is népszerű, a farsangi időszak egyik legismertebb gasztronómiai napja, a Torkos Csütörtök hagyománya is – nevezték, amikor minden farsangi maradékot elfogyasztottak, hogy elkezdődhessen a nagyböjt. (A megnevezés valószínűleg az egy héttel korábbi csütörtökre vonatkozott, a két nap szokásai később egybemosódtak.)

A böjtnek számos élettani előnye lehet, ha jól csináljuk

Ma már nem csak az egyház írja elő a megtisztulást, a táplálkozási szakemberek is azt hangsúlyozzák, hogy a tavasz közeledtével célszerű tehermentesíteni a szervezetünket.

Így nem csak vallási okokból érdemes elkezdeni böjtölni, egészségügyi szempontból is érdemes megfontolni. A böjtnek ugyanis számos kedvező hatása lehet, többek között tehermentesíti az emésztőrendszert, jótékony hatással lehet a májműködésre és a hasnyálmirigyre is. Mivel tudatosabban étkezünk, könnyen kialakulhat kalóriadeficit is, amely szintén jót tesz a szervezetnek időközönként, nem beszélve arról, hogy így fogyni is lehet. A mostani rendkívüli táplálékkínálat egyszerűen leterheli a szervezetet, ezért az időnkénti tehermentesítésért az emésztőrendszerünk, a vércukor-, illetve az inzulinszintünk is hálás lesz.

Nagyböjt idején nem csak a hal az egyetlen fehérjeforrás. Forrás: Getty Images

Egy szigorú böjti napnak sem kell azonban az önsanyargatásról vagy az éhezésről szólni. Az ebédünk tartalmazhat például halat – makrélát, lazacfilét, netán pisztrángot –, amelyhez egészséges köretet – bulgurt sok zöldséggel – érdemes választanunk.  A halak amúgy is jó választásnak bizonyulnak, nem csak böjt idején, hiszen a bennük lévő omega-3 zsírsav mindamellett, hogy jó hatással van az idegrendszer működésére, gyulladáscsökkentő hatású is.

Fontos, hogy ne legyen monoton az étkezésünk ilyenkor sem – vegyünk magunkhoz kevesebb feldolgozott ételt, és tegyük színesebbé a táplálkozásunkat. Próbáljunk ki olyan alapanyagokat, amelyek korábban nem, vagy csak ritkán szerepeltek a mindennapi étkezéseinkben. Jó lehetőség ez az időszak arra is, hogy a hús helyett fogyasszunk minél több növényi alapú fehérjét – a hüvelyesek, így például a csicseriborsó, bab kiváló forrás – is. Ha növeljük a rostbevitelt – például azzal, hogy sokkal több zöldséget, gyümölcsöt eszünk – az nem csak a koleszterinszintünknek lesz kedvezőbb, a szív- és érrendszeri problémák megelőzése miatt is lényeges.

A böjti időszak jó alakalom arra is, hogy lemondjunk bizonyos élvezeti dolgokról is – ez lehet például az alkohol, a cigaretta, de akár a desszert is. Fontos viszont, hogy arról mondjunk le, amit valóban tartani is tudunk, különösebb szenvedés nélkül – a korábbi káros szokásainkat ne helyettesítsük újakkal. 

Böjtölni bármikor lehet

Természetesen nem csak ilyenkor, húsvét előtt lehet böjtölni, akár egész évben odafigyelhetünk erre – például úgy, hogy kijelölünk heti egy-két böjti/húsmentes napot.

És hogy kiknek nem ajánlott a böjt? A várandós nők és a gyerekek számára nem javasolt, mert náluk könnyen tápanyaghiányos állapot alakulhat ki. Például könnyű elkövetni azt a hibát, hogy túl kevés fehérjét viszünk be a szervezetünkbe – a gyerekeknél és a várandósoknál is fokozottan figyelni kell.