Enyedi Ildikó Csendes barát című filmje lett a legjobb film a 45. Magyar Filmszemlén
Enyedi Ildikó legújabb alkotása, a Csendes barát nyerte a legjobb film díját a 45. Magyar Filmszemlén. A film alkotói kapták a legjobb operatőri munka és a legjobb vágás díját is.
Az életműdíjat a Szemletanács idén Kende János Kossuth- és Balázs Béla díjas operatőrnek adta át a vasárnapi záróünnepségen. Pálos Gergelynek ítélték a legjobb operatőr díját (Csendes barát), Szalai Károly kapta a legjobb vágó díját (Csendes barát), Mécs Monika producer pedig a legjobb producer díjával térhetett haza, melyet a Csendes barát és a Jimmy jaguár című filmekért együttesen érdemelt ki – számolt be az MTI.
Játékfilm kategóriában a legjobb rendező díját Sós Bálint Dániel kapta a Minden rendben című filmért, a legjobb forgatókönyv díját pedig Nemes Jeles László vihette haza, az Árva című filmjéért.
A legjobb férfi alakításért Hajdu Szabolcsot (Minden rendben), a legjobb női alakításért pedig Waskovics Andreát (Árva, Minden csillag) díjazták.
A Csendes barát című magyar-német-francia koprodukcióban – amelynek a főszereplője Tony Leung Chiu-wai, Ázsia egyik legünnepeltebb színésze – három, különböző idősíkon játszódó történetet köt össze ember és növény kapcsolata. Enyedi Ildikó – még a produkció januári sajtótájékoztatóján – elmondta, hogy a film, különösen a hetvenes évekbeli történetszála részben a saját tapasztalatain, személyes élményein alapul: kamaszkora óta érdekli a más élőlényekkel való kommunikáció, valamint a tudat mibenlétének kérdése. Évtizedeken át sokat olvasott a témáról, ezúttal pedig filmet szentelt a kérdéskörnek. A hetvenes évekbeli szálat az is inspirálta, hogy – mint felidézte – 17-19 éves kora között Dél-Franciaországban, egy „gyönyörűen intenzív” egyetemi környezetben élhetett, ahol az 68-as diákmozgalmak generációja hitt abban, hogy „újra lehet gondolni valami tágasabb módon azt, hogy is kellene élnünk”. Akkor arról is beszélt, hogy a Marburgban forgatott történetszál férfikaraktere, Hannes a férje, Wilhelm Droste irodalomtörténész és író alteregója, aki a hetvenes években részt vett a marburgi diákmozgalomban. A film egyik központi eleme, a Ginkgo biloba fa kapcsán azt is elárulta, hogy azért választotta ezt a fajt, mert különc növényt keresett, az emberszereplőkhöz hasonlóan magányos lényt, amit a többi növény majdnem teljesen kiszorított, és csak kis területen maradhatott fenn.
Kiemelt fotó: MTI/Kocsis Zoltán
Olvass filmkritikákat az nlc-n!
- Lehet jó egy magyar film, amit a NER hátsójából húztak ki? Megnéztük a Magyar menyegzőt
- A Bridgerton nem egy woke szar, a gyengeségei ellenére sem – megnéztük az új évadot
- A nagy fogás: Matt Damon és Ben Affleck úgy összeugrik több vödörnyi pénzen, hogy öröm nézni
