Ónodi Eszter az nlc-nek: „Összeszorult a gyomrom és könnyek szöktek a szemembe”
Mi az első emléked a Filmszemléről?
2000 környékén jártam először Filmszemlén a Glamour című filmemmel. Akkor még a Kongresszusi Központban volt. Iszonyatosan szorongtam előtte, azt hiszem akkor láttam magamat mindössze másodszor vagy harmadszor nagyvásznon. Óriási csinnadratta volt körülötte, ami akkor nem volt kellemes élmény, mert az izgalom elvitte számomra a fókuszt a filmről.
És nézőként melyik volt a legjobb Szemléd?
A tavalyi. 13 év kihagyás után elképesztő volt a hangulat. Nagy szeretetáradat vette körül az embereket és a filmeket. A filmesek hihetetlen örömmel és szeretettel fordultak egymás és egymás munkái felé, csodás beszélgetések folytak a Corvinban, melyek sajnos 13 évvel korábban abbamaradtak. Családias, jó hangulatú esemény volt.
Ha azt mondom, hogy Filmszemle, mi ugrik be először?
A filmes világ vén rókái és pályakezdői könyökölnek a könyöklőn, isszák a vörösbort és eszik a pogácsát, miközben lázasan vitatkoznak filmekről és kollégákról. Csodásan szakmai az egész, és mentes minden vörösszőnyeges csillogástól. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy az rossz lenne, de a Szemle nem erről szól.
Ónodi Eszter (fotó: Nemesházi Péter)
Idén zsűritag leszel. Szeretsz zsűrizni?
Ez az első alkalom. Izgalmas lesz ezt a 19 nagyjátékfilmet végignézni.
Tényleg sosem zsűriztél korábban?
Ha azt zsűrizésnek lehet venni, akkor a Covid idején az SZFE-nek volt egy online versmondó versenye, amiben zsűritag voltam.
Milyen filmnek adod szívesen a szavazatodat?
Olyannak, ami képes hatni a szívemre, a zsigereimre vagy az agyamra, és a hatása tovább is tart, és később is gyakran eszembe jutnak belőle képek, mozzanatok vagy gondolatok.
Filmeket vagy sorozatokat nézel inkább?
Ha nagy esélyt látok rá, hogy egy sorozat nagyon be fog szippantani, csak olyankor kezdek bele, amikor több szabadidőm van. Ha kevesebb az időm, inkább filmet nézek. Előfordult már, hogy végigéztem egy sorozatot 2-3 nap alatt, de rájöttem, hogy az nem jó, mert mohóvá teszi az embert, és nincs igazán ideje leülepedni a látottaknak. Emiatt én nem bánom, ha egy sorozat csak hetente érkezik új epizódokkal: jó dolog várni a hétfő estéket, amikor jön az új epizód.
Előfordult már veled, hogy egészében ledaráltál egy sorozatot?
A befogadóképességem azért korlátos, és ahogy idősödöm, egyre jobban becsülöm a bioritmusom megőrzését, és próbálom nem felborítani. A hosszabb forgatások során megtanultam, hogyha ez egyszer felborul, nem könnyű visszaállítani. Sorozatok miatt már nem maradok fent hajnali négyig.
Moziba gyakran eljutsz?
Nem olyan gyakran, sőt őszintén szólva a legutóbbi mozis élményeim elég rosszak voltak. Tényleg csodás dolog a nagy vászon, sokkal jobb ott filmet nézni, de most már a művészmozikban is egyre inkább azt tapasztalom, hogy ott is megjelentek a popcornt ropogtatók és kólaszürcsölők, és ez engem hihetetlenül idegesít. Teljesen kizökkentenek a filmből. Úgy vagyok vele, hogy akkor inkább megnézem majd otthon. Tudom, hogy most úgy hangozhatok, mint egy zsémbes vénasszony, akinek egyre több a rigolyája. (nevet) De ez nem a mozi ellen szól.
Van kedvenc mozid?
A plázamozikat annyira nem kedvelem. Lehet, hogy a vetítéstechnika elsőrangú, de nem nagyon van hangulatuk. A Corvinnak például igazi mozihangulata van. De az Urániát is nagyon szeretem, bár ott néha zavarni szoktak a tükrök. És jó hely a Puskin, a Művész és a Cirko is.
Szinkron vagy felirat?
Feliratpárti vagyok. Míg régen a legtöbb film hangja utószinkronnal készült, ma már főképp eredeti hangot használnak, így én is sokkal fontosabbnak érzem, hogy eredetiben nézzem a filmeket. A mai technikának köszönhetően már az ember lélegzetét, a hangja pici fátyolosságát is tudják rögzíteni, és ezt nem képes egy másik színész visszaadni egy stúdióban.
Számomra fontos, hogy egy színész munkáját teljességében lássam, és ehhez a hangja is hozzátartozik.
Mi volt az első film, amit moziban láttál?
Az első Star Wars, az Egy új remény. Ami a történet szerint a negyedik. Évtizedekig nem láttam újra, de jópár éve, amikor a fiammal Star Wars-filmeket néztünk, visszajöttek az emlékek jelenetekről és képekről annyi idő távlatából is.
Volt olyan filmsztár az életed során, akire próbáltál hasonlítani?
Gyerekkorom meghatározó televíziós élménye volt Az Onedin család. 12 éves voltam, és emlékszem, hogy a barátnőimmel együtt mennyire odáig voltam érte. Akkoriban még nem volt videólejátszónk, így amikor jött az utolsó rész, a hangját felvettem magnókazettára, hogy újra meg újra meghallgathassam. Egy barátnőmmel kitaláltuk, hogy farsangon beöltözünk a szereplőknek, és előadjuk Az Onedin családot 10 percben. A három testvér közül én voltam a középső, Elizabeth Fraser. A szép, búzakék ruháját anyukám búzakék ruhájából preparáltam ki. Teljesen azonosulni tudtam ezzel a nővel. Azért valahol hihetetlen, hogy egy angol hajózási társaságról szóló XIX. században játszódó sorozat szippantott be ennyire. (nevet) Ez tartott úgy egy-két évig, aztán kinőttem.
Russell Crowe a Gladiátorban (forrás: imdb)
És ki volt az első filmes crushod? A színész, akibe egy kicsit beleszerettél a vásznon?
Russell Crowe a Gladiátorban. Ő abban a formájában abban a sztoriban és abban a filmben nagyon tetszett.
Amikor a Gladiátort bemutatták, azért már nem voltál kamasz…
Későn érő típus vagyok. (nevet)
Melyik filmet láttad a legtöbbször az életed során?
Azt hiszem a Casablancát. Amikor fiatal voltam karácsony környékén nagyon sokszor adták a tévében. Szinte az ünnepi menü része volt.
Van komfortfilmed, amit bármikor örömmel nézel újra?
Amit bármikor meg tudok nézni az a Csupasz pisztoly. Az első két része csodálatos. Ami másoknak az Igazából szerelem vagy a Bridget Jones naplója, az nekem a Csupasz pisztoly.
Film, amit mindig megkönnyezel?
Nem olyan filmet fogok mondani, amit sokszor láttam, inkább egy olyat, ami iszonyatosan felzaklatott, és nem biztos, hogy ennek az érzésnek újra kitenném magam. Ez a Beszélnünk kell Kevinről. Az a jelenet, amikor már mindenen túl vagyunk, és az anya pólót vasal az arcán azzal az elkeseredett tekintettel… Összeszorult tőle a gyomrom és könnyek szöktek a szemembe.
Azzal az érzéssel távoztam a moziból, hogy én most szeretném a fiamat megölelgetni nagyon-nagyon hosszan. Ki akartam mutatni felé, mennyire szeretem és ő a legfontosabb számomra a világon.
Mert a film azt üzeni, hogy akármi is van, fogadd el a gyerekedet, mert a szeretet kimutatása a legfontosabb dolog a világon. De nem is olyan rég a Netflixes Kamaszok is hasonlóan erős hatással volt rám.
Melyik film tud halálra rémíteni?
Egy kicsit A bárányok hallgatnak. Legutóbb pedig a Netflixes Monsters Ed Geinről szóló évada. A Menendez fivérekről szóló szezon nagyon tetszett, azért kezdtem el ezt is, de ez annyira borzalmas volt… Szinte már horrorpornó. Nem bírtam végignézni. Nekem ez már sok.
Mi volt az utolsó jó film vagy sorozat, amit láttál?
Filmek közül az Egyik csata a másik után jut eszembe, egészen friss az élmény. Jó és fontos film. A sorozatok közül pedig a Fehér Lótusz. Tudom, hogy a harmadik évadot sokan már laposnak tartják, de engem most is lebilincselt a sok kiváló színész játéka. De a sorozatok közül az abszolút kedvencem mindig a Breaking Bad lesz.
Jelenet az Egyik csata a másik után című filmből (forrás: InterCom)
Van ciki kedvenced?
Hát, a Last of Us-t sokan lenézik azért, mert videojátékból készült, pedig szerintem csodálatos. Megfogott az utópiája, a Bella Ramsey – Pedro Pascal páros pedig nagyon szépen játszik. Egyáltalán nem azt éreztem közben, hogy én most két videójáték-szereplőt nézek. Rendesen odaragasztott a székhez.
Van olyan film, amiről azt gondolod, hogy egyszer mindenkinek látnia kéne?
A Megáll az idő. Egy fantasztikus lenyomata annak a kornak, amiben játszódik. Rengeteget elárul arról, hogy hol élünk, nagyon sokat elmond a magyarokról.
Gyűjtesz filmeket vagy filmes relikviákat?
Az Aranyélet utolsó forgatási napján nagyvonalú ajándékot kaptunk az HBO-tól: egy bőröndnyi relikviát, benne a karakterem ruháival, kellékekkel. Kaptam metszőollót, kellékpénzeket. Ezt nagy becsben tartom és a mai napig őrzöm.
Filmkritikákat olvasol? Segítenek abban, hogy filmet válassz?
Igen, de nem mindegy, hogy ki írja. Annak függvényében szorzom fel vagy épp osztom el kettővel az olvasott véleményt. Sajnos az utóbbi években nagyon felhígult úgy a színházi, mint a filmkritika írás. Sok kritika kimerül abban, hogy leírják a sztorit. Kevés az igazán megfontolt értékítélet. De akad néhány ember, akinek adok az ízlésére és a véleményére.
Ónodi Eszter az Aranyéletben (forrás: HBO)
Meg szoktad nézni a saját filmjeidet?
Egyszer mindenképp, de az nem fordul elő, hogy elgondolkodom otthon, hogy most melyik filmemet vegyem elő nosztalgiázni. Ha kapcsolgatom a tévét és valamelyik szembe jön, akkor kicsit ott ragadok. De manapság már ez sem igaz, mivel alig nézek tévét, főképp streamingen nézem a filmeket és a sorozatokat.
Zavar, ha filmnézés közben beszélnek hozzád?
Filmje válogatja. Egy Csupasz pisztoly esetében nem zavarna, ha kommentálnák a körülöttem ülők. Az otthoni filmnézésnél amúgy is engedékenyebb vagyok, ott kevésbé visel meg, ha valakinek megcsörren közben a telefonja. De ha olyan filmet nézek, ami nagyon beszippant, és amire érdemes odafigyelni, akkor azért jobb, ha nem zavarnak közben. A könnyedebb műfajoknál megengedőbb vagyok, a rossz filmeknél meg kifejezetten élvezem.
A 45. Magyar Filmszemle filmjei február 2. és 8. között tekinthetők meg a Corvinban.
The post Ónodi Eszter az nlc-nek: „Összeszorult a gyomrom és könnyek szöktek a szemembe” first appeared on nlc.
