Igazítsuk az edzéseket a ciklusunkhoz: van ennek értelme?

A kérdés csak az: tényleg jobb lesz ettől a teljesítményed és a közérzeted, vagy inkább egy újabb wellness-címke ugyanarra a régi igazságra: figyelj a testedre?

Mi is a cycle syncing?

A koncepció első hallásra kifejezetten életszerű. A menstruáció napjain sokaknál jön a fáradtság, a puffadás, a fájdalom és a kedélyhullámzás. A follikuláris szakaszban – amikor emelkedik az ösztrogénszint – sokan „visszakapcsolnak”: fókuszáltabbak, motiváltabbak, energikusabbak. Az ovuláció körül aztán van, akinél tényleg csúcsra ér a lendület, más viszont épp szorongósabb, szétesettebb, a luteális szakasz vége felé pedig a PMS-sel együtt jöhet az ingerlékenység és a terhelhetőség csökkenése. Innen nézve teljesen logikusnak hangzik, hogy nem ugyanazzal a lendülettel nyomsz guggolást a menzesz második napján, mint két héttel később.

Az egyéni különbségek persze óriásiak. Van, aki szinte semmit nem érez a ciklusváltásokból, más viszont hónapról hónapra napokra kiesik a hétköznapok forgatagából a görcsök, migrén, erős hangulati tünetek vagy kimerültség miatt. És ott vannak azok a tényezők is, amelyek teljesen felülírhatják a „tankönyvi” mintát: hormonális fogamzásgátlás, rendszertelen ciklus, PCOS, pajzsmirigyproblémák, endometriózis, PMDD – ilyen esetekben már nem az edzés finomhangolása a kulcs, hanem sokszor kivizsgálásra és célzott segítségra van szükség. 

Erre építenek a „cycle smart” órák is. Londonban például a Gymbox és sok más fitness-lánc kifejezetten úgy hirdet egy erősítő órát, hogy a gyakorlatokat a ciklusfázishoz igazítható intenzitással lehet csinálni: a hangsúly nem azon van, hogy „küzdd le a tested”, hanem hogy dolgozz vele együtt.

A tudomány szerint nincs nagy különbség

A közösségi médiában a téma még nagyobbat fut: edzők és influenszerek magabiztosan mondják meg, mikor „kell” HIIT-et csinálni, és mikor „tilos” nehéz súlyt emelni.  A jelenség népszerűségét jól jelzi, hogy a Women’s Health korábbi felmérésében az olvasók nagy része azt mondta: valamilyen formában már próbálta a cikluskövetésre épülő edzéslogikát. 

A kérdés az, hogy ettől tényleg jobb lesz-e a teljesítményed vagy csak egy jól csengő wellness-címke arra az alapigazságra, hogy figyelj a tested jelzéseire. A tudományos kép ugyanis jóval kevésbé látványos, mint a TikTok-szabályrendszerek. A hormonális ingadozások hatása valós, és a szervezet több pontján is érezhető – ezen nincs vita. De abból, hogy a hormonok befolyásolhatják a közérzetet, a hőháztartást, a folyadék-visszatartást vagy a hangulatot, még nem következik automatikusan az, hogy egy szigorúan fázisokra bontott edzésterv mindenkinél mérhető teljesítménynyereséget hoz.

A Sports Medicine egyik áttekintése például arról írt, hogy bizonyos teljesítménymutatók a ciklus egyes szakaszaiban legfeljebb minimálisan térhetnek el, és összességében óvatosság indokolt a nagy, általános kijelentésekkel. Az Independent cikke pedig arra is felhívja a figyelmet: a frissebb eredmények alapján sok mérésben nem látszik egyértelmű, következetes teljesítménykülönbség a ciklusfázisok között – vagyis nem biztos, hogy a naptár önmagában megjósolja, milyen napod lesz edzésen. 

via

Fotó: illusztráció, Unsplash

A videó AI alapú programmal készült.