Miért nem törölnek port a japán háziasszonyok? Tanulhatnánk tőlük
A titok nem egy csodaszerben vagy különleges technológiában, hanem egy egészen más gondolkodásmódban rejlik. Japánban a tisztaság nem kampányszerű erőfeszítés, hanem folyamatos, apró mozdulatok rendszere.
Souji: a napi pár perces rend
A japán mindennapokban a souji egyszerűen annyit jelent: napi takarítás. Nem órákig tartó súrolást, hanem 5–10 percet reggel, amikor megigazítják az ágyat, letörlik az asztalt, szárazra törlik a mosdót, rendbe teszik a konyhapultot.
Nem vendégek miatt. Hanem azért, hogy a nap tiszta térrel induljon.
Minél kevesebb a vizuális zaj, annál nyugodtabb a fej. A tiszta lakás itt nem cél, hanem eszköz: segít tisztábban gondolkodni, kevesebbet stresszelni, könnyebben dönteni.
A cipő kint marad
A japán lakásokban a cipő az ajtóban marad, a genkan-ban. Bent zokni vagy külön beltéri papucs van. Ez nem illemkérdés, hanem higiénia.
Egy amerikai mikrobiológiai kutatás szerint:
- a cipők 96%-án található coliform baktérium,
- 27%-ukon E. coli,
- egyetlen cipőtalpon átlagosan több százezer baktérium élhet.
És igen, ezek 90–99%-a simán átkerül a padlóra, szőnyegre.
Ha a cipő kint marad, a kosz nagy része eleve nem jut be a lakásba. Így kevesebbet kell porszívózni, felmosni, „mélytisztítani”.
Friss levegő minden reggel – télen is
Japánban teljesen természetes, hogy reggel pár percre szélesre tárják az ablakot. A cél a levegőcsere, a pára csökkentése, frissesség érzet. Ideális esetben a lakás páratartalma 30–50% között van. 60% fölött könnyebben jelenik meg penész és poratka. Minél szárazabb és frissebb a levegő, annál kevesebb „láthatatlan szennyeződés” gyűlik fel.
Kevesebb tárgy = kevesebb takarítás
A japán szemlélet szerint minden tárgynak helye van. Ha nincs helye, nincs rá szükség.
Ez kapcsolódik az itthon is sokak által követett KonMari-módszerhez és a dan–sha–ri filozófiához:
- dan – ne hozz be feleslegest,
- sha – engedd el, ami már nem szolgál,
- ri – szabadulj meg a tárgyakhoz való érzelmi túlkapcsolódástól.
Ha kevesebb a holmi, kevesebb a porfogó felület. Nem kell „mélytisztítani”, mert nincs mit.
A „1 perces szabály”
Ha valami kevesebb mint egy percet vesz igénybe, azonnal megcsinálják: elmosni egy csészét, letörölni pár morzsát, felakasztani egy kabátot.
Így nem keletkeznek azok a híres „majd egyszer elintézem” kupacok.
A 10 perces napi rutin, 8 lépésben
Japán háztartásokban gyakori egy mini-rendszer:
Reggel:
- Ágy megigazítása
- Használt pohár elmosása vagy beáztatása
- Mosdó vagy mosogató szárazra törlése
- Gyors szellőztetés
Este:
- Tiszta edények elpakolása
- Szemét kivitele, ha megtelt
- Ruhák elpakolása vagy mosókosárba
- Egy gyors törlés a fő járófelületeken
Ez összesen napi 10 perc. Nem több.
A nagytakarítás: az Ōsōji
Van egyetlen „nagytakarítás”: az év végi ōsōji. Ez a régi susuharai hagyományból ered, amikor a templomokat és palotákat portalanították az új év előtt. Ma inkább szimbolikus reset: lezárni a régit, tiszta térrel indítani az újat. De mivel egész évben rend van, ez nem kimerítő projekt, inkább egy rövid áttekintése az apróbb teendőknek.
És talán ezért tűnik úgy, hogy náluk nincs por. Nem azért, mert többet takarítanak – hanem mert soha nem engedik, hogy a kosz felhalmozódjon.
Fotó: illusztráció, Getty Images
The post Miért nem törölnek port a japán háziasszonyok? Tanulhatnánk tőlük first appeared on nlc.
