Egy kanál ebből a cipődre, és nem ázik át a hóban – azt is mutatjuk, mitől tapad jobban a csizma talpa

Az elmúlt napokban minden a havazásról szólt, annak nemcsak szépségével és örömeivel, hanem persze hidegével, csúszósságával és persze nedvességével is. Most igazán nagy próbatételt kaptak bakancsaink és csizmáink, de ha úgy érezzük ebben az időjárásban, lábbelink teljesíthetne jobban is, nincs okunk csüggedni. Számtalan házi praktika létezik ugyanis, ami segít vízállóbbá, és biztonságosabbá tenni téli cipőnket.

Vízállóság házilag: a méhviasztól az olajig

A méhviasz a legrégebbi házi vízlepergető megoldások közé tartozik. A tiszta, száraz cipő felületébe bedörzsölve vékony védőfilmet képez, amely megakadályozza a nedvesség beszivárgását. Hajszárítóval enyhén átmelegítve a felület egyenletesebbé tehető. Külön jó hír, hogy a célnak tökéletesen megfelel a karácsonyról maradt vagy ajándékba kapott méhviasz gyertya.

A méhviasz mellett természetes olajokkal is javítható a vízlepergetés, főként vászon és sima bőr esetén. A ricinus-, kókusz- vagy olívaolaj a felszínen szintén védőréteget képez, bár hatása rövidebb ideig tart.

A kettő kombinációjából házilag is készíthető kenhető impregnálószer: a viasz–olaj keverék jobban terül, és különösen a varrásoknál eredményes, ahol a cipők gyakran először áznak át.

A házi megoldások mellett persze érdemes impregnáló spray-t is használni, különösen nubuk, velúr vagy technikai anyagok esetén, ahol a viasz nem alkalmazható. A jó impregnálás a hósó ellen is védelmet nyújt.

Só elleni védelem: ecetes tisztítás és rendszeres karbantartás

Az utakon használt só ugyan segít abban, hogy kevésbé csússzon útközben a lábunk, azonban használata hivatalosan nemcsak tilos (noha még ma számtalan helyen ezt a megoldást használják), de gyorsan elszínezheti és kiszáríthatja a cipőt. Ezért is fontos a foltok mielőbbi eltávolítása. Egy rész ecet és két rész víz keveréke hatékonyan oldja a sót anélkül, hogy az anyagot károsítaná. A tisztítás után érdemes ismét impregnálni a lábbelit.

A só hosszú távú károsodásának megelőzésében az is segít, ha a cipőt minden használat után szárazra töröljük, és természetes módon hagyjuk kiszáradni.

Csúszásgátlás: ideiglenes trükkök és tartós megoldások

A csúszósság a téli időszak, a havazás és fagyok egyik legkellemetlenebb tulajdonsága. Léteznek viszont házi tapadásnövelő praktikák, amelyek átmeneti segítséget nyújtanak. Ilyenek például az alábbiak:

• sebtapasz vagy ragasztószalag a talpon, mely érdes felületével nagyobb tapadást biztosít, bár tartós módszernek sajnos nem nevezhető,
• hajlakk a talpra fújva, mely ragadósabb felületet képezve segít a csúszkálás csökkentésében.

Tartósabb megoldást jelentenek azonban ezeknél a praktikáknál a cipőre rögzíthető külső csúszásgátlók, amelyeket rugalmas pánttal lehet felhelyezni, és apró tüskék vagy spirálok növelik a tapadást jeges felületen. És egyre terjed az a praktika is, hogy a vastagabb talpú cipőkön egyszerűen extra metszéseket ejtenek a tapadás érdekében sokan. Utóbbival mindenesetre érdemes óvatosan bánni, nehogy kárt tegyünk

via